A Dzsaiva-dharma, A lélek törvénye nagyon különleges könyv. Bhaktivinoda Thákur sehol máshol nem fejti ki olyan részletesen a bhakti-jóga filozófiáját, mint ebben a 40 fejezetben. A könyv fő témája az egyéni lélek és Isten közötti lehetséges kapcsolatok. Hű képet kapunk a mádhurja raszáról vagy szerelmes kapcsolatról; biztonságosan tehetjük meg az első lépéseket ezen az ingoványos talajon, akkor is, ha a cél egyelőre elérhetetlennek látszik. A könyv nagyon olvasmányos. Formáját tekintve közel áll a regényhez. Nincsenek sematikus párbeszédek; a 16. századi indiai társadalomnak szinte valamennyi jellemző képviselőjével megismerkedhetünk. A godrumai Premadásza Babadzsi és a Májáváda filozófiával elégedetlen, az odaadó szolgálat értékeit fokozatosan megvalósító szannjászi éppen úgy személyes ismerősünk lesz, mint Lahiri Mahásaja, akit a családja mindenképpen meg akar akadályozni abban, hogy a lemondás útjára lépjen. Aggódva követjük Csandi dásza életútját, akit felnőtt fiai kiforgatnak minden vagyonából; egy filozofikus hajlamú mohamedán bírót, Vani-Mádhava intrikáit, a művelt és szerény Vradzsanáthát, aki nem menekül meg a házasságtól, és végül a szakhja-raszában, a baráti kapcsolatban találja meg élete kiteljesedését. Hőseinkkel Dzsagannáth Puriba utazunk, hódolatunkat ajánljuk Gópála-guru Gószváminak, aki fokozatosan vezeti be a raszák rejtelmes világába az érzelmes és könnyen lelkesülő Vidzsaja-kumárát.

Misztikus navadvipi zarándoklat, parikrama. Csaitanja Maháprabhu megjelenése helyét Gupta-Vrindávanának, rejtett Vrndávanának nevezik, ahol megtalálhatóak a nemcsak a vradzsai szent helyek másai, hanem India hét legszentebb folyója és városa, valamint Svétadvipa, Vaikuntha és Goloka, a lelki világ egy darabja. Bhaktivinoda Nitjánanda Prabhu a fiatal Dzsíva Goszvámi társaságában vezet végig Navadvipa szent helyein. Ők ketten „csak” a lelki valóságban találkoztak, de ez lényegesen fontosabb a dokumentumszerű hitelességnél.

Bhaktivinoda Thákura ebben a könyvben Csaitanja Maháprabhu tanításait foglalja össze a Csaitanja-csaritámrta alapján. Az alapvető kérdésektől – ki vagyok én, mi az alkati helyzetem, mi a feladatom ebben a világban – fokozatosan vezet el a legmagasabb megvalósításokig. A tudás forrása a Védák, a helyes megértést a tanítványi láncon keresztüli átadás biztosítja. A könyv legfontosabb témái: Isten különféle tulajdonságai; Isten és a lélek lehetséges kapcsolatai; az odaadó szolgálat fajtái; felszabadulás a gaudija vaisnavizmus meghatározása szerint, mint az eredeti, alkati helyzet megvalósítása; valamint Krsna, a raszák határtalan óceánja.

Ez a könyv a tanítások átadásáról, a terjesztési módszerről szól, amelynek egyik bengáli neve Náma-Hatta, a Szent Név vására. A könyv alapos magyarázatot igényel, mert szimbólumrendszere idegen a nyugati felfogástól. Hasznos és megszívlelendő információk, ha már megszoktuk, hogy a Srímad Bhágavatam raktár, Nitjánanda Prabhu nagykereskedő néven szerepelnek, a goszvámikat és ácsárjákat raktáros, eladó, pénztáros, könyvelő, mérlegelő, stb. szerepben találjuk; az áru maga a Szent Név, a hit, odaadás, érdeklődés, ragaszkodás és extatikus Istenszeretet valutákként szerepelnek, az életviteli ajánlásokat pedig járőri szabályzat foglalja össze.

A Bhaktjáloka, a szeretet és odaadás világa egy olyan birodalomba vezet minket, amelyben tökéletes egyensúlyban van a társadalmi helyzetnek és az életrendnek megfelelően megállapított, sokszor személyre szabott előírások követése és a spontaneitás. Lehet, hogy a transzcendenssel való kapcsolatunk még nagyon törékeny vagy esetleges, mégis nagyobb gazdagság, mint amennyit a világi élet kínál. Ez a kapcsolat édes az elején a közepén és a végén, nektár, amely életet ad a meghódolt lelkeknek, táplálja és örökké előbbre viszi őket a lelki világban, amelynek nincsenek határai. Bhaktivinoda Thákur nem választja el a célt és a célhoz vezető eszközöket, mint az a nyugati gondolkodásban szokásos. A gyakorlati, de ugyanakkor nem anyagi tevékenységre koncentrál, amikor – Rúpa Goszvámi nyomdokaiban járva – az Upadesámrta 2. és 3. mantrái alapján vizsgálja, mi az a hat dolog, ami elősegíti, illetve akadályozza az odaadó szolgálatot. Teológiai ismereteinek és teljes megértésének ékköveit rakja elénk, a szentírásokból vett bőséges idézetanyaggal.

A bhakti-jóga meglehetős szigorral megfogalmazott elvei, amelyeket Bhaktivinoda Thákura az élete végén állított össze, amikor már visszavonult a világi élettől. Ne próbáljuk meg egyedül eldönteni, hogy ránk ezek közül melyik nem vonatkozik.