A felszabadulás Krsna lótuszvirág lábainak elérése
Hányféle felszabadulás (móksa) van?
Azt mondják, hogy ötféle felszabadulás van: 1. szálokja, vagy ugyanazon a bolygón élni, mint az Úr, 2. szársti, vagy elérni az Úréhoz hasonló fenséget, 3. számipja, az Úr közeli társa lenni, 4. szárúpja, elnyerni az úréhoz hasonló testi vonásokat, és 5. szájudzsja, vagy felszabadulás a legfelsőbb egységgel való eggyéválás által, különösen nirvisésa-váda (a nem-különbség filozófiája) tévedése. Az ostoba lelkek nem látják be ezt a tévedést. A személytelen Brahman szempontjából az eggyéválás a tökéletesség egy formája. De amikor egy lélek tökéletessé válik, vagyis megismerte az egyidejű egység és különbözőség (bhedábheda) igazságát, akkor nem maradhat fontos az egység aspektusa (amelynek korábban megvolt az ereje ahhoz, hogy elhomályosítson minden különbséget).
Akkor mi az igazi felszabadulás?
Az igazi felszabadulás, a legtisztább formában, csak Sri Krsna lótuszvirág lábainak elérése.
Miért csak ezt nevezed felszabadulásnak?
Azért, mert Sri Krsna lótuszvirág lábainak elérése automatikusan megszabadít az anyag befolyásától. A felszabadulás egyéb formái csak időleges helyzetek, mert a léleknek ismét le kell esnie, amikor a hatás megszűnt. Állandó helyzetben csak az van, aki az Úr lótuszvirág lábai nektárját issza, ezért ugyan mi mást nevezhetnék felszabadulásnak?
Kérlek, mondj erre egy példát.
Amikor egy lámpást meggyújtanak, az egyidejűleg világosságot terjeszt, és eloszlatja a sötétséget. Ebben a példában a sötétség képviseli a személytelen felszabadulást, és a lámpás fénye Sri Krsna lótuszvirág lábainak nektárja. A lámpás örökké világít, a sötétség nem örök. Csak egy rövid ideig maradhat fenn, míg a lámpás fénye örök.