lílá-pravesa-vicsára
39. fejezet
Belépés az Úr kedvteléseibe
Vidzsaja-kumára most már mindig csak ezekről a kedvtelésekről akart hallani. Nem szívesen hallott bármi másról. Akkor sem maradt nyugton, amikor elment, hogy lássa az Úr Dzsagannáthát. Napok óta csak a raszákat tanulmányozta. Megtanulta, mi a mádhura-rasza, sztháji-bháva, vibháva, anubháva, szattvika bháva és vjabhicsári bháva. Az extatikus szeretet e különféle fajtái egymás után léptek be a szívébe. Nagy örömet szereztek neki, aztán elmúltak. Így telt el néhány nap. Nem értette, hogyan változtatta meg az extatikus szeretet jelenléte. Egy napon könnyes szemekkel borult lelki tanítómestere lábaihoz, és szólt, „Uram, kegyedből mindent megtanultam. Mégsem jutok messzebbre. Nem értem el a sztháji bhávát, és nem léptem be az Úr Krsna kedvteléseibe. Kérlek, tanítsd meg, mit kell tennem.” Gopála-guru Goszvámi nagyon örült, amikor látta extatikus szeretetben elragadtatott tanítványát. Ezt gondolta, „A Krsna iránti szeretet (Krsna-prema) olyan, hogy boldogsága szenvedést hoz, és a szenvedése boldogságot.” Hangosan pedig ezt mondta, „Elmondom neked, hogyan lépj be az Úr Krsna kedvteléseibe.”
Vidzsaja-kumára: „Hogyan léphetek be?”
Goszvámi: „Raghunátha dásza Goszvámi már megmondta (Manah-siksah 2): „Elmém, ne gondolj a Védákban leírt jámbor és vallástalan tettekkel. Csak Sri Sri Rádhá-Krsnát szolgáld Vradzsában. Emlékezz mindig arra, hogy az Úr Csaitanja maga az Úr Krsna, Nanda Mahárádzsa fia, és az én lelki tanítómesterem nagyon kedves az Úr Mukundának.”
„Ne végezd a Védákban leírt jámbor és vallástalan tetteket. Utasítsd el a Védáknak ezt a részét, végezd inkább komolyan a rágánuga-bhaktit. Szolgáld Sri Sri Rádhá-Krsnát Vradzsában, újra meg újra. Ha ezt kérdezed, ’Ki fogja megtanítani nekem, hogyan szolgáljam az Urat a vradzsai raszák szerint?’ akkor én megmondom neked. Kérlek, hallgasd meg. Sridháma Navadvipa, ahol az Úr Csaitanja megjelent Sacsi-dévi méhéből, nem más, mint Vrndávana. Az Úr Csaitanja maga Krsna, Nandisvara király fia. Az Úr Csaitanja nem különbözik Krsnától. Ha azt gondolod, hogy az Úr Krsna azért szállt alá Navadvipában, hogy Úr Csaitanjaként élvezzen kedvteléseket, azért még ne utasítsd el az Úr Krsna, mint Vradzsa szerelmes hőse imádatát, ne imádd az Úr Csaitanját úgy, mint a navadvipai fiatal lányok szerelmes hősét. Az Úr Csaitanja nem más, mint maga az Úr Krsna. De nem szabad bírálni a bhaktákat, akik Őt más mantrákkal imádják, és külön meditálnak Rajta. A raszák útján csak Krsnát szabad imádni, Rádhá szerelmesét; az Úr Csaitanját pedig úgy, mint a vradzsai raszák lelki tanítómesterét. Az Úr Csaitanja kedvtelésein és az Úr Krsna asta-kalija kedvtelésein kell meditálni. Nem szabad azt gondolni, hogy a lelki tanítómester nem szakhi vagy júthésvari Vradzsában. Aki így végzi az imádatot, képes lesz arra, hogy belépjen az Úr Krsna vradzsai kedvteléseibe.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, értem, hogy el kell vetni a többi szentírást és utat, az Úr Csaitanját kell imádni, a lelki tanítómestert kell szolgálni abban a tudatban, hogy ő egy szakhi az Úr Krsna kedvteléseiben. Hogyan érhetem el, hogy a szívem állhatatosan és elszántan kövesse ezt az utat?”
Goszvámi: „Két dolgot kell megérteni: 1. upászaka-pariskrti (imádó), és 2. upaszja-pariskrti (az imádat tárgya). A raszákról már hallottál, vagyis megtanultad az upaszja-pariskrtit. Az upászaka-pariskrtinek tizenegy bhávája van. Csaknem mindet már megtanultad. Már csak egy van hátra.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, mondd el ezt a tizenegy bhávát.”
Goszvámi: „A tizenegy bháva a következő: 1. szambandha (kapcsolat), 2. vajaszja (életkor), 3. náma (név), 4. rúpa (forma), 5. jútha (csoport), 6. vesza (ruhák), 7. ágjá (parancs), 8. vásza (lakóhely), 9. széva (szolgálat), 10. parakasthaszvasza (legmagasabb törekvés), és 11. pálja-dászi-bháva (a szolgálólány természete).
Vidzsaja-kumára: „Mi a szambandha?”
Goszvámi: „Szambandha a lelki eredmények alapja. Ha valakinek van kapcsolata Krsnával, akkor megnyilvánulnak a bhávák. Az elért végső cél a kapcsolaton alapul. A lelkek, akik uruknak szólítják Krsnát, a szolgái lesznek. Akik a barátjuknak szólítják Őt, a barátai, akik a fiuknak, az anyja vagy apja lesznek. A Krsnát férjüknek szólító lelkek királynők lesznek Dvárakában. Vradzsában nincs sánta-rasza, és a dászja-rasza is korlátozott. Mindegyik bhakta kapcsolata megfelel a természetes hajlamának. Téged természetednél fogva a parakija-rasza vonz, ezért Vradzsa királynőjének a követője vagy. Te ezt mondod a kapcsolatban, ’Sri Rádhá szolgálólányának a szolgálólánya vagyok. Ő az életem irányítója. Rádhá életét Krsna irányítja, így hát az én életem irányítója is Krsna, Rádhá szerelmese.”
Vidzsaja-kumára: „Azt hallottam, hogy a nagy ácsárja, Dzsíva Goszvámi jobban szerette a szvakija raszát. Igaz ez?”
Goszvámi: Maháprabhu egyetlen igaz követője sem utasította el a tiszta parakija-raszát. Ki lehetne jobb tanítója ennek a raszának, mint Szvarúpa Dámodara Goszvámi? Ő a tiszta parakija-raszát tanította. Dzsíva, Rúpa és Szanátana Goszvámik mind elfogadták, amit erről tanított. Személyes odaadó szolgálatában Dzsíva Goszvámi nem fogadta el a szvakija raszát. Olyat azonban mondott, hogy egyes bhakták, még Vradzsában is megnyilvánítanak valami keveset a szvakija raszából. Amikor a szamártha ratiban van egy nagyon kevés szamandzsasza rati, akkor a szvakija-rasza jelen van Vradzsában. Ha van egy kevés ilyen érzés, azt lehet mondani, hogy a bhakta szvakija-raszában van. Dzsíva Goszváminak kétféle tanítványa van. Az egyik csoport tiszta parakija-raszában volt, a másik szvakija-raszával kevert parakija-raszában. Eltérő hajlandóságú tanítványainak eltérő utasításokat adott. Ezt világosan elmagyarázta, amikor ezt írta: „Amit írtam, azoknak a bhaktáknak felel meg, akik egy bizonyos módon vonzódnak.”
Vidzsaja-kumára: „Most már világosan értem, hogy a tiszta gaudija vaisnava filozófia a tiszta parakija raszát tanítja. Most, hogy a szambandhát értem, kérlek, magyarázd el a vajaszát.”
Goszvámi: „Amikor kapcsolatba kerülsz Krsnával, csodálatos formád lesz. A te esetedben, egy nagyon szép lány Vradzsában. A forma életkora megfelel a szolgálatodnak. A tíz és tizenhat év közötti életkort kaisorának nevezik. Általában ez a megfelelő életkor ebben a helyzetben. Ezért lelki formádban életkorod tíz évnél kezdődik, és tizenhat éves korig tart. Ezt nevezik vajah-szandhinak. Bálja (gyerekkor), pauganda (serdülőkor előtti szakasz) és vrddha (öregkor) nem létezik Vradzsa gyönyörű lányai között. Tudnod kell hát, hogy a lelki formád a kaisora életkorban van.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, mi a nevem? Már kaptam egy nevet. Kérlek, magyarázd el nekem világosan a nevet.”
Goszvámi: „Természetesen Sri Rádhá egy szolgálólány-barátnőjét követed. Annak a barátnőnek a neve a te neved. Lelki tanítómestered úgy ad neked nevet, hogy megvizsgálja a természetedet. Tudnod kell, hogy a neved az örökké. Vradzsa szép lányai boldogan szólítanak azon a néven.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, kérlek, magyarázd el a rúpát.”
Goszvámi: „Lelki tanítómestered feltárja neked a szép és fiatal, kaisora életkorban levő forma természetét, amely megfelel a hajlamaidnak, és amely a te saját formád. Felfoghatatlanul szép lelki formád van. Ha nem így lenne, hogyan lehetnél Sri Rádhá szolgálólánya?”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, mondd meg, mi a jútha.”
Goszvámi: „Sri Rádhá a júthésvarid. Egy ganához (alcsoporthoz) tartozol, amelyet Sri Rádhá nyolc legközelebbi barátnőjének (asta-szakhi) egyike felügyel. Lelki tanítómestered Lalitá ganájába helyezett téged. Lalitá parancsait teljesíted, így szolgálod a júthésvaridat, Sri Rádhát és a játékos Krsnát, aki kedvteléseket élvez vele.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, kik azok a bhakták, akik Csandrávalit követik, mint a júthésvarijukat?”
Goszvámi: „Sok születés után lesz olyan szerencsés egy lélek, hogy egy júthésvarit követhessen. A legszerencsésebb lélek abba a csoportba kerül, amelyet Sri Rádhá vezet. A Csandrávali vezette gópik arra törekszenek, hogy fokozzák a boldogságot, amit Sri Rádhá és az Úr Krsna élveznek a kedvteléseikben. A rivális csoportok, a paksa és vipaksa, megédesítik a rasza ízét. Igazából Sri Rádhá az egyetlen valódi júthésvari. Dicsőséges, mert csodálatos kedvteléseket élvez Krsnával, és dicsőséges lesz a lélek is, aki őt szolgálja.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, magyarázd el a visesát.”
Goszvámi: „Lelki tanítómestered elmondja neked, milyen ruhád, milyen tulajdonságaid és képességeid vannak ahhoz, hogy különféle szolgálatokat végezhess.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, beszélj az ágjáról.”
Goszvámi: „Kétféle ágjá van: 1. nitja (rendszeres), és 2. naimittika (alkalmi). A rendszeres (nitja) szolgálatot egy kegyes szakhi bízza rád. Ezt a szolgálatot kell szorgalmasan végezned a nap nyolc részében. Minden egyéb szolgálat, amit rád bíz, naimittika szolgálat. Ezt is szorgalmasan kell végezned.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a vásza?”
Goszvámi: „Vásza a te örök lakóhelyed Vradzsában. Meg fogsz születni, mint egy bizonyos gópi, egy bizonyos faluban, Vradzsa földjén. Ebben a faluban feleségül mész egy bizonyos gopához. De Krsna fuvolájának a hangja vonz. Egy bizonyos szakhit fogsz követni. Rádhá-kunda melletti kunyhója lesz a te lakóhelyed is. Örök természeted tehát parakija-raszában van.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, beszélj a széváról.”
Goszvámi: „Te Sri Rádhá követője vagy. Az a szolgálatod, hogy őt szolgálod. Ha elküld egy üzenettel, és egy magányos helyen találkozol Krsnával, Krsna azt mondja, hogy szeret, és élvezni akar veled, nem szabad elfogadnod a javaslatát. Te Rádhá szolgálólánya vagy, és az engedélye nélkül nem szolgálhatod Krsnát. Nem vagy független. Bár Rádhát és Krsnát egyaránt szereted, Rádhá szeretete és szolgálata fontosabb neked, mint Krsna szeretete és szolgálata. Ez a ’széva’ szó magyarázata. Az a szolgálatod, hogy Sri Rádhát szolgálod a nap nyolc részében. Raghunátha dásza Goszvámi leírja ezeket a szolgálatokat a költeményében, a Vilápa-kuszumándzsaliban, Szvarúpa Dámodara kadacsája (jegyzetfüzete) alapján.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a parakasthavásza?”
Goszvámi: „Raghunátha dásza Goszvámi a következő két versben (Vilápa-kuszumándzsali 102 és 100) ír a parakasthavászáról:
„Rádhá, számomra a jelenlegi pillanatot valahogyan elárasztja a sok remény nektáróceánja. Ha nem részesítesz a kegyedben, akkor mi haszna van ennek az életnek, Vradzsa földjének, és Sri Krsnának, Baka ellenségének? „Úr Krsna, Gokula nektárholdja, Uram, kinek vidám arca olyan, mint a lótuszvirág, édesen mosolygó, részvétteljes Uram, hogy mindkettőtöket szeretettel szolgáljalak, kérlek, vezess el arra a helyre, ahol a szerelmesed kedvteléseket élvez veled.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, beszélj a pálja-dászi-bháváról.”
Goszvámi: „Raghunátha dásza Goszvámi a Vradzsa-vilásza-sztavában (29. vers) ír a pálja-dászi-bháváról: „Lalitá-dévit elárasztja két barátja (Sri Sri Rádhá-Krsna) érzett nagy szeretetének nektárja, akik kedvesebbek neki a saját életénél. Jelenlétükben bájosan szemtelen, minden nap elrendez, hogy találkozzanak, ügyesen oktatja Rádhát a féltékeny harag művészetében. Imádkozom, hogy egy napon Lalitá-dévi elfogadjon engem, mint az egyik társát.”
Vidzsaja-kumára: „Hogyan kell cselekednie egy ilyen pálja-dászinak (szolgálólánynak) a többi gópival kapcsolatban, akik Lalitá társai?”
Goszvámi: „Raghunátha dásza Goszvámi a rasza-sásztrákat Szvarúpa Dámodara Goszvámi vezetésével tanulmányozta. Ezt írta (Vradzsa-vilásza-sztava, 38. vers):
„Sok gópi szolgálólány teszi elégedetté nagy szeretettel Sri Rádhát, Vrndávana erdő nagy királynőjét. Bételdiókat ajánlanak neki, megmasszírozzák a lábát, vizet hoznak, elrendezik, hogy titokban találkozzon az Úr Krsnával, és sok más szolgálatot végeznek. Az isteni pár élvezi a nagy gópik társaságát, akik számára Sri Rádhá kedvesebb az életüknél. Ezeknél a gópi szolgálólányoknál veszek menedéket, akiket Rúpa-mandzsari vezet.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a többi kiemelkedő szakhi természete?”
Goszvámi: „Raghunátha dásza Goszvámi céloz erre (Vradzsa-vilásza-sztava, 30. vers):
„Visákhá-dévi az a hely, ahol a fiatal isteni pár szerelmes és játékos, tréfás kedvteléseket élvez. Édesebben énekel, mint a kakukkok. Imádkozom, hogy Visákhá-dévi elégedett legyen velem, és elfogadjon a tanítványának.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a vipaksa (rivális) gópik természete?”
Goszvámi. „Raghunátha dásza Goszvámi leírja. Kérlek, hallgasd meg, mit ír (Vradzsa-vilásza-sztava, 14. vers):
„Srimati Rádháráni néha büszke lesz a saját jó szerencséjére. Hogy fokozza ragyogó és nektári, féltékeny szerelmét, az Úr Krsna néhány rövid kedvtelést élvez más gópikkal, akik kivirulnak szerelmes vágyaiktól. Ajánljuk fel tiszteletteljes hódolatunkat ezeknek a gópiknak, akik bizonyára sok nagy jámbor tettet végeztek előző születéseikben, hogy ezt a szerepet játszhassák az Úr kedvteléseiben.”
„Így kell gondolnod a gópik rivális csoportjaira (paksa és vipaksa). De amikor az Urat közvetlenül szolgálják a lelki világban, lehet, hogy helyénvaló kicsúfolni a rivális gópikat. Erről a közvetlen szolgálatról ír Raghunátha dásza Goszvámi a Vilápa-kuszumándzsaliban. A Vradzsa-vilásza-sztavában arról ír, mi a helyes kapcsolat az Úr más felszabadult társaival. Az isteni pár kedvteléseit látjuk a Visákhánandabhidha-sztótrában, és más imákban. Ezekből a költeményekből tanuld meg az asta-kalija kedvteléseket. Az imádat helyes módszerét (paddhati) Raghunátha dásza Goszvámi Manah-siksájában találod. Ezzel a módszerrrel elragadtatottan meditálhatsz az isteni pár kedvtelésein. Raghunátha dásza Goszvámi Szva-nijama-dasakájában az extatikus szeretetet (bháva) látod. Figyeld meg gondosan, milyen fogadalmakról ír ebben a versben. A raszákat Rúpa Goszvámi írta le a könyveiben. Az Úr Csaitanja bízta meg ezzel a feladattal. Rúpa Goszvámi azonban nem írta le, hogy a törekvő bhakta hogyan léphet be ezekbe a raszákba. Ezt Raghunátha dásza Goszvámi írta le, Szvarúpa Dámodara kadacsája alapján. Ezeket a bhaktákat az Úr Csaitanja bízta meg ezekkel a feladatokkal, és ők mind teljesítették a parancsát.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, mondd el, milyen feladatokat bízott Maháprabhu ezekre a bhaktákra.”
Goszvámi: „Szvarúpa Dámodara Goszváminak azt parancsolta az Úr, hogy írja le az imádat módszerét, a raszáknak megfelelően. Ő tele is írta a kadacsát, amely két részre oszlik, az egyik a raszák szerinti imádat belső (antah-pantha), a másik a külső (bahihi pantha) módját írja le. A belső utat Raghunátha dásza Goszvámira bízta, aki ezt ki is fejtette az írásaiban. A külső utat Vakrésvara Panditára bízta. Ez a tanítás ennek a templomnak a nagy kincse. Ezt a kincset adtam át Dhjánacsandra Goszváminak, ő pedig beleírta a könyvébe. Neked már van erről egy másolatod. Az Úr Nitjánandának és az Úr Advaitának azt parancsolta Maháprabhu, hogy hirdessék a szent név dicsőségét, és meg is adta hozzá az erőt. Rúpa Goszváminak azt parancsolta, hogy írjon könyveket a raszákról, és fel is hatalmazta erre. Szanátana Goszváminak azt mondta, hogy a vaidhi bhaktiról, valamint a vaidhi bhakti és rága bhakti közötti kapcsolatról írjon. Megparancsolta azt is, hogy írjon az Úr gokulai prakata és aprakata kedvteléseiről. Az Úr Nitjánanda és Szanátana Goszvámi utasították és hatalmazták fel Dzsíva Goszvámit, hogy könyveket írjon a szambandháról, abhidhejáról és prajódzsanáról. Ezek a nagy lelkek mind teljesítették a kapott parancsokat.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, milyen feladatot kapott Rámánanda Rája?”
Goszvámi: „Maháprabu azt a feladatot bízta rá, hogy fejtse ki a raszákat. Rámánanda Rája ezt a feladatot Rúpa Goszvámin keresztül teljesítette.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen feladatot kapott Szárvabhauma Bhattacsárja?”
Goszvámi: „Azt a feladatot kapta, hogy magyarázza a filozófiát. Ezt olyan módon teljesítette, hogy egyik tanítványával taníttatta Dzsíva Goszvámit.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen feladatot adott az Úr Bengál nagy bhaktáinak?”
Goszvámi: „A bengáli bhaktákra azt a feladatot bízta, hogy tanítsák meg, mi az igazság az Úr Csaitanja körül, és mutassák meg az embereknek, hogyan higyjenek a Krsna-rasza leírásaiban. Ezek a bhakták számos könyvben dicsőítették a raszákat.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen feladatot kapott Raghunátha dásza Goszvámi?”
Goszvámi: „A Srimad Bhágavatam dicsőségét kellett hirdetnie.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen feladatot kapott Gopála Bhata Goszvámi?”
Goszvámi: „Gopála Bhatta Goszvámi azt a feladatot kapta, hogy vessen véget a tiszta srngára-rasza téves értelmezésének, állítsa meg azt a tendenciát, hogy az emberek ne higyjenek a vaidhi-bhaktiban.”
Vidzsaja-kumára: „Gopála Bhatta Goszvámi nagybátyja és lelki tanítómestere Prabódhánanda Szaraszvati volt. Ő milyen feladatot kapott?”
Goszvámi: „Prabódhánanda Szaraszvati azt a feladatot kapta, mutassa meg a világnak, hogy minden út közül a vradzsai raszák és anubhávák útja a legjobb.”
Vidzsaja-kumára nagyon szerencsésnek gondolta magát, amiért mindezt hallotta.