srngára-rasza-vicsára
38. fejezet
Srngára-rasza
Vidzsaja-kumára összetett kezekkel érdeklődött lelki tanítómesteréről a szambhóga (a találkozás élvezete) felől.
Goszvámi: „Sri Krsna kedvtelései kétfélék: 1. prakata (megnyilvánult), és 2. aprakata (megnyilvánulatlan). A Krsnától való elválás, amiről beszéltem, a prakata kedvtelésekben fordul elő. Vrndávanában Krsna örökké élvezi a rásza-táncot és a többi kedvtelést a gópikkal. Mivel ezek a kedvtelések örökké tartanak, Krsna és a gópik nem válnak el soha. A Mathurá-mahátmja azt mondja, Krsna örökké élvez kedvteléseket a gopákkal és a gópikkal. Itt a ’kridati’ ige (kedvteléseket élvez) jelen időben van, és megerősíti, hogy az Úr Krsna örökké élvezi a kedvteléseket Vrndávanában. Golokában vagy Vrndávanában, az Úr Krsna aprakata (megnyilvánulatlan) kedvteléseiben Krsna és a gópik mindig együtt élveznek. Krsna soha nem megy el egy távoli helyre. Nincs elválás. Örökké egymást nézik, ölelkeznek, Krsna örökké élvez (szambhóga) a gópikkal. Ez az élvezet (szambhóga) kétféle: 1. mukhja (elsődleges), és 2. gauna (másodlagos).”
Vidzsaja-kumára: „Mi a mukhja szambhóga?”
Goszvámi: „Amikor Krsna és a gópik akkor élveznek, amikor ébren vannak, azt nevezik mukhja-szambhógának. A mukhja-szambhóga négyféle. A röviddel a púrva-rágát követő szambhóga neve szanksipta (rövid). A féltékeny harag utáni szambhóga neve szankirna (keskeny). A közelre tett utazás (pravásza) utáni szambhóga neve szampanna (szerencsés). A távolra tett utazás utáni a szamrddhiman (fenséges).”
Vidzsaja-kumára: „Mi a szanksipta-szambhóga?”
Goszvámi: „Szanksipta-szambhóga, amikor a félelelem, félénkség és más hasonló érzelmek rövidre fogják a találkozást.”
Vidzsaja-kumára: „Mia szankirna-szambhóga?”
Goszvámi: „Szankirna-szambhóga, amikor a szerelmesek aggódnak, hogy egy kellemetlen akadály meghiúsícthaja a kedveléseiket, és ezért olyan lesz az élvezetük, mintha forró cukornád levet innának.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a szampanna-szambhóga?”
Goszvámi: „Szampanna-szambhóga a szerelmesek élvezete, amikor hosszú távollét után találkoznak. Ez a szambhóga kétféle: 1. agati, és 2. pradhurbhava. A közönséges találkozás neve agati, pradhurbhava, amikor a két szenvedélyes szerelmes véletlenül és hirtelen kerül szemtől szembe. A pradhurbhava a legkiválóbb transzcendentális boldogság nagy ünnepe.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a szamrddhiman-szambhóga?”
Goszvámi: „Ez akkor fordul elő, amikor a fiatal szerelmeseknek ritkán van alkalmuk, hogy lássák egymást. És miért? Mások irányítják őket, nem találkozhatnak mindig. Amikor megszabadulnak az irányítástól, akadályok nélkül élvezhetnek. Ezt nevezik szamrddhiman-szambhógának. Ez a szambhóga kétféle: 1. rejtett, és 2. nyílt. Ezekről most nem kell beszélnem.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a gauna-szambhóga?”
Goszvámi: „Gauna-szambhóga, amikor valaki álmában élvez kedvteléseket Krsnával. Az álmok kétfélék: 1. szamanja (általános), és 2. visesa (specifikus). A szamanja-gauna-szambhógában a vjabhicsári-bháva alvás van előtérben. Visesa-gauna-szambhóga, amikor valaki fölébred az álmából, és látja, hogy a valóság pontosan olyan, mint az álomban. Ha tehát álmában találkozik Krsnával, az pontosan olyan, mintha ébren lenne. Ez a rasza tele van a szerelem sóvárgásával. A négyes felosztás, szanksipta, szankirna, szampanna és szamrddhiman is megvan a gauna-szambhógában.”
Vidzsaja-kumára: „Az álom nem valódi. Hogyan fordulhat elő szamrddhiman szambhóga egy álomban?”
Goszvámi: „A lelki világban az ébrenlét és az álmodás ugyanaz. Usá és Aniuddha egy álomban találkoztak. Krsna és szeretett gópijai is találkozhatnak ugyanígy. A tökéletes (sziddha) bhaktáknak néha nagyon csodálatos álmaik vannak, és amikor fölébrednek, a kezükben van egy dísz, vagy valami más, amit először az álmukban láttak. Ezek az álmok kétfélék: 1. ébrenlét az álomban, és 2. álom az ébrenlétben. A gópik szerelemmel telt álmai az ötödik létállapotban vannak, messze túl a jógik szamádhiján, amely a negyedik létállapot. A gópik álmai tehát nem olyanok, mint az anyagi élet álmai, amelyek a szenvedély kötőerejéből születnek. Ez azt jelenti, hogy a gópi álma nem anyagi, és nem a természet anyagi kötőerői váltják ki. Az ilyen álom az örök lelki valóság. Az Úr Krsna biztosan képes arra, hogy csodálatos kedveléseket élvezzen a gópikkal álmaikban.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, beszélj a visesa-gauna-szambhógáról.”
Goszvámi: „A következők mind visesa-gauna-szambhóga (a találkozás különleges helyzetei): látás, beszélgetés, érintés, az út elállása, akadály elhelyezése az úton, kedvtelések egy házban, Vrndávana erdejében, a Jamuná vizében, egy csónakon, viráglopás-kedvtelések, kedvtelések egy ghatánál (dana-keli), bujócskázás az erdőben, madhu nektár ivása, Krsna nőnek álcázza magát, úgy tesz, mint aki alszik, kockákkal játszik, rángatja a gópik ruháit, csókolózás, ölelkezés, karmolás, meginni a nektárt egymás bimba-ajkairól, és szerelmes kedvteléseket élvezni.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, a játékos kedvtelések (lílá-vilásza) egy dolog, a találkozás (szamprajóga) más dolog. A kettő közül melyik hoz nagyobb boldogságot?”
Goszvámi: „A játékos kedvtelések (lílá-vilásza) boldogabbá tesznek, mint a találkozás (szamprajóga).”
Vidzsaja-kumára: „Milyen becéző neveken szólítják a gópik Krsnát?”
Goszvámi: „A gópik a következő kedveskedő neveken szólítják Krsnát: Gokulánanda (Gokula boldogsága), Góvinda (tehenek, föld és érzékek öröme), Gosthendra-kula-csandra (Vradzsa királyától született hold), Pránésvara (életünk ura), Szundaróttámsa (valamennyi szép férfi koronája), Nágara-siromani (szerelmes hősök koronaékszere), Vrndávana-csandra (Vrndávana holdja), Gokula-rádzsa (Gokula királya) és Manohara (szívünk elbűvölője). Van sok más név is.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, az Úr Krsnának kétféle kedvtelése van: 1. prakata (megnyilvánult), és 2. aprakata (megnyilvánulatlan). Kedvtelései mégis ugyanaz a lelki valóság. Milyen különféle prakata kedvtelései vannak Vradzsában?”
Goszvámi: „Az Úr vradzsai, prakata-kedvtelései kétfélék: 1. nitja (rendszeres), és 2. naimittika (különleges alkalomból). A nitja kedvtelések ugyanazok, mint az asta-kalija-lílá (kedvtelések a nap nyolc részében). Naimittika a többi, pl. amikor megölte Pútanát és más démonokat, vagy hosszú utazásra ment.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, szeretnék hallani az Úr nitja-kedvteléseiről.”
Goszvámi: „Vidzsaja-kumára, azt szeretnéd hallani, amit elmondtak a régi bölcsek, a hat Goszvámi?”
Vidzsaja-kumára: „Szeretném hallani, mit mondtak a régi bölcsek.”
Goszvámi: „A nap nyolc időszaka: 1. az éjszaka vége, 2. kora reggel, 3. délelőtt, 4. dél, 5. délután, 6. napnyugta, 7. este, és 8. éjszaka. A dél és a éjszaka hat-hat muhúrtán át tart, az este és a többi időszak három-három muhúrta. Két danda (24 perc) egyenlő egy muhúrtával (48 perc). A Szanat-kumára-szamhitában az Úr Szadásiva a nap e nyolc részére osztotta az Úr Krsna kedvteléseit.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, meg szabad hallanom, mit mondot az Úr Szadásiva, az univerzum lelki tanítómestere?”
Goszvámi: „Kérlek, hallgasd meg. Az Úr Szadásiva szólt (Szanat-kumára-szamhitá 183-188): „A gópik úgy gondolnak szeretett Krsnájukra, mint a szerelmesükre, rejtett szerelemmel teszik elégedetté. „Gondolj magadra úgy, mint szép fiatal gópira, aki mindenféle művészetben jártas, tetszik az Úr Krsnának, vonakodik, hogy közvetlenül Krsnával élvezzen, még akkor is, ha Ő maga hívna. „Gondold magad Sri Rádhá követőjének, aki őt mindig odaadóan szolgálja, jobban szereti őt, mint magát az Úr Krsnát. „Minden nap, gondosan és nagy szeretettel rendezd el, hogy Sri Sri Rádhá-Krsna találkozzanak, legyen az a boldogságod, hogy látod, elégedettek a szolgálatoddal. „Gondolj így magadra, szolgáld Sri Sri Rádhá-Krsnát kora reggeltől (Brahma-muhúrta) az éjszaka végéig.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen kedvtelések vannak az éjszaka végén?”
Goszvámi: „Vrndá-dévi szólt (Szanat-kumára-szamhitá196-201): „A szépséges Vrnda-erdőben, amelyet ötven liget díszít, a kívánságokat teljesítő fák (kalpa-vrksa) ligetében, egy ragyogó, drágaköves palotában, „… szépséges ágyon, az egymást szorosan átölelő, alvó párt parancsomra fölébresztették a madarak. „Az isteni pár kibontakozott a szoros ölelésből, elszomorította őket a közeli elválás gondolata. A legcsekélyebb kedvük sem volt ahhoz, hogy fölkeljenek az ágyból. „A sok-sok papagáj és más madár vidám szavára Sri Sri Rádhá-Krsna végül fölkelt. „Látván, hogy az isteni pár boldogan fölkelt, a gópik beléptek, és az időpontnak megfelelően szolgálták őket. „Amikor a nőstény papagájok beszéltek, az isteni pár fölkelt az ágyból. Nagyon aggodalmasan tértek haza.”
Vidzsaja-kumára: „Milyenek a kedvtelések kora reggel?”
Goszvámi: Ezt mondják (Szanat-kumára-szamhitá 202-218): „Anyja korán reggel felébresztette, az Úr Krsna fölkelt az ágyból. Aztán Ő és Balaráma fogat mostak. „Anyja engedélyével az Úr Krsna örömmel ment az istállóba, hogy megfejje a teheneket. Fölkelt Sri Rádhá is, felébresztették az idősebb gópik. „Sri Rádhá fölkelt, fogat mosott, bekente magát illatos olajokkal, aztán a fürdőszobába ment, ahol Lalitá és a többi gópi megfürdette. „Aztán átment a másik szobába, ahol a barátnői feldíszítették őt virágfüzérekkel, illatszerekkel, olajokkal, és sok-sok csillogó ékességgel. „Jasodá előbb Rádhá anyósával beszélt, aztán elhívta őt és a barátnőit, hogy reggelit készítsenek az Úr Krsnának. „Nárada szólt: Istennő, miért hívta el Jasodá Sri Rádhát főzni, amikor ott volt Róhini, meg olyan sok ügyes szakács? „Vrndá szólt: A nagy bölcs, Durvászá abban az áldásban részesítette Rádhát, hogy ő legyen a legjobb szakács. Ezt Kátjájani szájából hallottam. „Durvászá ezt mondta Rádhának: Istennő, bármit főzöl, az én kegyemből olyan finom lesz, mint a nektár. Meghosszabbítja az életét annak, aki megeszi. „Ezért hívja el minden nap Jasodá Rádhát, hogy főzzön. Jasodá ezt gondolja: Fiam örömmel eszi ezt a finom ételt, és nagyon sokáig fog élni. „Rádhá nagyon örül, amikor megkapja anyósa engedélyét. Barátnői kíséretében Krsna házába megy, hogy főzzön. „Közben Krsna már megfejt néhány tehenet, a többieket a fiúk fejték meg. Apja hívására, Ő és a barátai hazatérnek. „Aztán a szolgák boldogan masszírozzák az Úr Krsnát, megfürdetik, tiszta ruhát adnak Rá, virágfüzért tesznek a nyakába, és bekenik a testét szantálpéppel. „A szolgák megfésülik az Úr Krsna haját, és csomóba kötik. Homloka holdját tilakával és göndör hajfürtökkel teszik még ragyogóbbá. „Feldíszítik az Úr Krsnát karkötőkkel és karperecekkel. Ujjaira drágaköves gyűrűket húznak. Nyakába gyöngynyakéket helyeznek, füleit cápa alakú fülbevalókkal díszítik. „Anyja újra meg újra hívja, végül az Úr Krsna megfogja anyja kezét, és Balaráma után bemegy a reggeliző szobába. „Anyja és barátai kíséretében sokféle ételt eszik reggelire. Tréfálkozik, nevet, és megnevetteti a barátait. „Aztán a szolgák bételdiókat hoznak. Az Úr Krsna megosztja a barátaival, néhányat maga is elrág, pihen egy kicsit egy pompás ágyon.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, mondd el a délelőtti kedvteléseket.”
Goszvámi: „Ezt mondják (Szanat-kumára-szamhitá 220-223:) “Amikor a tehénpásztor fiúnak öltözött Úr Krsna a tehenek után a legelőre ment, Vradzsa egész népe szeretettel követte Őt az úton. „Az Úr Krsna leborult apja és anyja előtt, oldalpillantásokat vetett gópi-szerelmeseire, kedvesen szólt a többiekhez, és mindenkit visszaküldött. Aztán tovább ment az erdőbe. „Az Úr Krsna belépett az erdőbe, egy ideig a barátaival játszott, aztán elsettenkedett két vagy három különösen bizalmas barátjával. „Már nagyon szerette volna látni a szerelmesét, boldogan ment, hogy találkozzon vele.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, mondd el a déli kedveléseket.”
Goszvámi: „Ezt mondják (Szanat-kumára-szamhitá 223-262): “Amikor látta, hogy az Úr Krsna elment az erdőbe, Sri Rádhá hazatért. „Aztán azzal a kifogással, hogy virágokat szed, összegyűjti a dolgokat a napisten imádásához, és más célokra, Sri Rádhá becsapta a feljebbvalóit, és az erdőbe ment, mert már nagyon szeretett volna találkozni a szerelmesével. „Végül az isteni pár nagy nehezen találkozott, és sok boldog kedvteléseket élvezett az erdőben a társaival. „Néha Rádhá és Krsna hintáznak, a hintát egy faágra akasztják, és a gópik hajtják. Néha Rádhá elcseni a fuvolát az Úr Krsna kezéből. „Néha a gopik elbújnak, Krsna pedig keresi őket. Néha ugratják Őt, vagy szidják. Néha tréfálkoznak Vele, és megnevettetik. Elbűvölik az Úr Krsnát, és elrabolják a szívét. „Néha az Úr Krsna boldogan belép az erdőbe a gyönyörű tavasz idején, és lefröcsköli a gópikat szantállal, kunkumával és más színes illatszerekkel kevert vízzel. A gópik is lefröcskölik Őt. Rádhá és Krsna úja meg újra lefröcskölik egymást. „Bráhmana, az isteni pár sok különféle kedvtelést élvez a társaival az erdei ligetekben, a megfelelő időpontoknak és évszakoknak megfelelő kedvteléseket. „Bölcsek legjobbja, néha elfáradnak. Akkor leülnek egy fa alatt, egy pompás trónra, és nektárt isznak. „A nektártól megittasulnak, szemeik lecsukódnak az álmosságtól. Megfogják egymás kezét, Kámadéva nyilakkal támadja őket. „Élvezni kívánnak, lótuszvirág lábaikkal belépnek egy erdei ligetbe. Ott aztán úgy élvezik a kedvteléseiket, mint két királyi elefánt. „A gópik is megmámorosodtak a nektártól, szemeik lecsukódott az álmosságtól, bementek a közeli erdei ligetekbe. „A mindenható Úr Krsna sok-sok különféle formában terjedt ki, és odament minden egyes gópihoz. „Az Úr Krsna úgy élvezett a gópikkal, mint sok feleségével az elefántkirály. Aztán az Úr Krsna, szeretett Rádhája és a többi gópi fürödni mentek a tóba. „Nárada szólt: „Vrndá-dévi, ha édességének kedvtelései ilyenek, akkor miért mutatja be a fenség kedvteléseit? Kérlek, oszlasd el a kétségemet. „Vrndá szólt: Uram, az édes kedvtelések hatalmas energiája csak egy az Úr Hari energiái közül. Ezzel az energiával élvez kedvteléseket a gópikkal. „Amikor az Úr Krsna az eredeti formájában élvez kedvteléseket Sri Rádhával, az édesség kedvteléseit mutatja be. Ilyenkor nem mutatja be a fenség kedvteléseinek energiáját. „Gópi barátnőik kíséretében, az isteni pár boldogan szórakozik a vízben, lefröcskölik egymást. Aztán feldíszítik őket pompás ruhákkal, díszekkel, virágfüzérekkel és szantálpéppel. „Aztán a tóparton, egy drágaköves kunyhóban az isteni pár ízletes gyümölcsöket és gyökereket eszik, amelyeket én készítek el, nagy gonddal. „Falatozás után az Úr Hari és szerelmese virágágyon pihennek. Két vagy három gópi szolgálja őket. „A gópik bételdiót ajánlanak az Úr Krsnának, legyezik, és a lábait masszírozzák, Ő pedig egyre csak a szerelmesére gondol, és nagyon boldog. „Miközben az Úr Krsna aludt, Sri Rádhá és a barátnői boldogan megették ételének maradékait. „Evés után Sri Rádhá odament az ágyhoz, és éppen úgy nézte szerelmesének lótuszvirág arcát, mint a csakori madár a holdat. „A gópik odaadták neki az Úr Krsna által megrágot bételdió maradékait. Egy részét elvette, a többit odaadta a barátnőinek. „Az Úr Krsna azonban nagyon szerette volna hallani, hogy mit mondanak a gópik, a takaró alatt feküdt, és csak színlelte az alvást. „A gópik játékosan tréfálkoztak, és egyszer csak rájöttek, hogy Ő csak tetteti az alvást. „Látván az ébrenlét jeleit az Úr Krsna arcán, egymásra néztek, és zavartan elhallgattak. „Hirtelen lerántották a takarót, és fölkiáltottak, ’Te aztán jól aludtál!’ Nevettek, és megnevettették az Úr Krsnát is. „Bölcsek legjobbja, az isteni pár kellemesen szunyókált, aztán boldogan tréfálkozott. „Ragyogó trónon ülve, barátnőik között az isteni pár kockákkal játszott, virágfüzérek, csókok és ölelések voltak a díjak. „Rádhá és Krsna szerelmes szavakkal tréfálkoztak és kockáztak. Az Úr Krsna vesztett, és lassan elismerte, ’Vesztettem.’ „Sri Rádhá elvette a nyakláncot és a többi díjat, meglegyintette az Úr Krsnát egy lótuszvirággal. „Nárada, az Úr Krsna arcán látszott a boldogtalanság, úgy érezte, mintha nagy kincset vesztett volna el. Így szólt, ’Istennő, legyőztél Engem. Kérlek, vedd el a győztes díját.” „Hogy lássa Rádhá összevont szemöldökét, és hallja pirongató szavait, az Úr Krsna kijelentette, ’Megkapod a csókokat, és a többi díjat.’ És így is történt. „A papagájok szólították Rádhát és Krsnát. Megfürödtek, és elhatározták, hogy hazatérnek. „Az Úr Krsna búcsút vett a szerelmesétől, és visszament a tehenekhez. Barátnői kíséretében Rádhá a napisten templomába megy. „Az Úr Krsna csak egy kis távolságra megy el, bráhmanának álcázza magát, és odamegy ő is a napisten templomához. „A gópik kérésére az álruhás Krsna a napistent imádja. Elmond egy sor képzeletbeli védikus imát, amit akkor talált ki, és mindegyik tele van hibákkal. „Az értelmes gópik végre rájönnek, hogy ez a bráhmana az ő szeretett Krsnájuk, és elmerülnek a boldogság óceánjában. Boldogságtól mámorosan azt sem tudják, kik ők, és ki más. „Bölcs, az isteni pár és barátnőik így töltöttek el hat órát, és sok kedvtelést élveztek. Végül a gópik hazatértek, és az Úr Krsna visszament a tehenekhez.”
Vidzsaja-kumára: „Milyenek a délutáni kedvtelések?”
Goszvámi. „Ezt mondják (Szanat-kumára-szamhitá 263-270): „Az Úr Krsna találkozott gopa barátaival, magával vitte a tehenet, mindenkit vonzott fuvolája zenéjével, és visszatért a vradzsai faluba. „Nanda király, a vradzsai férfiak, nők és gyerekek meghallották Krsna fuvolájának a hangját, látták, hogy az ég elsötétült a tehenek által fölvert portól. Mindent abbahagytak, és siettek, hogy lássák Krsnát. „Sri Rádhá megfürdött, feldíszítette magát, és finom ételeket hozott a szerelmesének. Ő is barátnői is már nagyon szerették volna Krsnát látni. „Krsna az országúton, a vradzsai falu bejáratánál találkozott az emberekkel, egyikkel a másik után. „Kit megölelt, kire rátekintett, másokra rámosolygott. Az idősebb gopák előtt leborult, és megtisztelte őket a szavaival. „Nárada, az Úr Krsna dandavatját ajánlotta, hogy kimutassa tiszteletét a szüle és Róhini-dévi iránt. Lopva, a szeme sarkából pillantott gópi szerelmeseire. „Vradzsa egész népe imádta Őt, mindenki a megfelelő módon. Aztán az Úr Krsna beterelte a teheneket az istállóba. „Szülei kérésére hazament Jasodá anyával. Kérésére megfürdött, evett és ivott, majd elment, hogy megfejje a teheneket.”
Vidzsaja-kumára: „Milyenek a kedvtelések napnyugtakor?”
Goszvámi: Ezt mondják (Szanat-kumára-szamhitá 271-272):
„Az Úr Krsna megfejt néhány tehenet, a többi tehenet a gopák fejték meg, és a borjakat is hagyták inni. Apja és szolgák kíséretében hazavitte a tejet. „Aztán az Úr Balaráma, a gopa fiúk és az anyák társaságában az Úr Krsna sok különféle ételt evett, rágható, nyalható vagy másképpen fogyasztható ételeket.”
Vidzsaja-kumára: „Milyenek az esti kedvtelések?”
Goszvámi: „Ezt mondják (Szanat-kumára-szamhitá 273-277):
„Ezt a lakomát Sri Rádhá és a barátnői készítették, Jasodá anya kérésére. „Az Úr Krsna apja és mások társaságában fogyasztotta el a lakomát, és nem győzte dicsérni. Aztán a költők és énekmondók kíséretében a közösségi házba ment. „Jasodá anya bőven adott ételmaradékokat a lakomából a gópiknak, akik azt készítették. „Jasodá anya nekik adta a maradékokat az Úr Krsna tányérjáról. A gópik elvették, és egy magányos helyen lették Sri Rádhá elé. „Sri Rádhá és a barátnői megtisztelték az Úr Krsna ételmaradékait. Aztán a gópik feldíszítették Rádhát, aki mr előre örült annak, hogy találkozik az Úr Krsnával.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, szeretném hallani az éjszakai kedvteléseket.”
Goszvámi: „Vrndá-dévi ezekkel a szavakkal mondta el (Szanat-kumára-szamhitá 278-285): „Az egyik gópi már elrendezte, hogy Sri Rádhá titokban találkozzon az Úr Krsnával, a Jamuná partján. „Barátnői kíséretében, a holdas vagy sötét éjszakának megfelelő ruhában, Sri Rádhá egy drágaköves palotába megy, egy kalpa-vrksa ligetben. „Közben az Úr Krsna megnézte az ünnepi ceremóniákat, meghallgatta a szép dalokat és költeményeket. „Elégedetté tette a művészeket és előadókat értékes ajándékokkal, majd anyja hívására lefeküdt „Jasodá anya még hozott valami ételt, aztán kiment a hálószobából. Az Úr Krsna észrevétlenül elhagyta az otthonát, és elment, hogy találkozzon a szerelmesével. „Sri Sri Rádhá és Krsna találkoznak az erdei ligetekben, énekelnek, táncolnak, és sok más kedvtelést élveznek. „Az Úr Krsna az éjszaka hét és fél óráján át élvez kedvteléseket, és elálmosodik. Öt vagy hat gópi kíséretében, észrevétlenül az erdőbe megy. „Az isteni párt kedves gópi barátnőik szolgálják. Szépséges kedvtelés-ágyon alszanak, amely virágszárakból készült.”
„Vidzsaja-kumára, ezek az asta-kalija kedvtelések. Megvan bennük a raszák valamennyi szamágrija (összetevője). Mindezeket a kedvteléseket leírták könyveikben a régi bölcsek. Mindig, minden helyen és helyzetben ezeken a kedvteléseken kell meditálnod, és végezz odaadó szolgálatot.”
E kedvtelések hallatán a művelt pandita, Vidzsaja-kumára elmerült az extatikus szeretet nektárjában. Szemeiből patakokban folytak a könnyek. Megborzongott, egy-két szót szólt, elcsukló hangon. Leborult Gopála-guru Goszvámi előtt, hosszú időn át ajánlotta neki a tiszteletét. Aztán fölkelt, és lassan hazament. Éjjel-nappal ezekre a raszákra gondolt.