mádhura-rasza-vicsára
34. fejezet
Mádhura-rasza
Vidzsaja-kumára gyorsan megtisztelte a praszádamot, aztán a tengerparti úton Kási Misra házába ment. Nézte az óceán hullámait, és a raszák óceánjára gondolt. „Ez az óceán az Úr Krsna iránti extatikus szeretetre (bháva) emlékeztet engem. Olyan ez, mint a raszák óceánja, amelyről a lelki tanítómesterem beszélt. Egy napon megszabadulok ettől a durva és finom anyagi testtől, mandzsari formám lesz, elmegyek a raszák óceánjának a partjára, és megízlelem a raszák édességét. Életem egyetlen ura Krsna, aki sötét, mint egy monszunfelhő. Életem királynője Sri Vrsabhánu-nandini (Rádhá), aki ott áll mellette. Olyan ez az óceán, mint az extatikus szeretet, amelyet Sri Rádhá és Krsna éreznek egymás iránt. Raszáik és bháváik a hullámfüzérű óceán. Én pedig a parton álló szakhi (gópi) vagyok. A prema-rasza óceánjában (a lelki szeretet raszáiban) lebegek. Az Úr Krsna a raszák óceánja. Sötét, mint az óceán. Sri Rádhá a szeretet (prema) hullámai Krsna óceánjában. Gyönyörű, olyan a színe, mint az arany. A nagy hullámok a barátnői (szakhik), a kisebbek a szolgálólányai (paricsárikák). Nagyon messze vagyok tőlük. Rádhá szolgálólányainak a szolgálólánya vagyok.” Ezt gondolta Vidzsaja-kumára, és elvesztette az eszméletét. Hamarosan magához tért. Lassan közeledett a lelki tanítómesteréhez, és dandavatját ajánlotta. Alázatosan leült. Gopála-guru Goszvámi megölelte őt, és megkérdezte, „Jól vagy, Vidzsaja-kumára?” Vidzsaja-kumára válaszol, „Uram, a te kegyed minden áldás alapja. Én a szakhik (Sri Rádhá gópi barátnői) követője vagyok. Ezért azt szeretném, ha világosan megérteném, milyenek a szakhik.”
Goszvámi: „Vidzsaja-kumára, az egyéni lelkek képességét messze meghaladja, hogy illően magasztalják a szakhikat. Te Rúpa Goszvámi követője vagy, mindezt meg tudod érteni. Vradzsa szép lányai, akik szakhik, nagyon értenek ahhoz, hogy sokféle (visztárini) szerelmi kedvtelést élvezzenek. Olyanok, mint a nagy tavak, tele a Vradzsa isteni, ifjú párjába vetett hittel. Bizonyára nagyon szerencsés, aki meg akarja érteni őket. Amikor a gópik különféle csoportjairól beszéltem, már sokféle szakhit említettem, mégpedig az adhika, szama és laghvi szakhikat, valamint azokat, akik prakhara, madhja vagy mrdvi. Tegnap ezt mind elmagyaráztam. Ezt mondja Rúpa Goszvámi (Uddzsvala-nilamani, Szakhi-prakarana 3-5):
„Ami a lelki szeretetet, szerencsét és lelki erényeket illeti, a szakhiknak három csoportjuk van: 1. adhika, 2. szama, és 3. laghu. „A prakhara szakhi kemény szavakat mond, amelyeket nehéz kivédeni. A mrdvi szakhi egyáltalán nem beszél keményen. A szama szakhi félúton van, a prakhara és mrdvi szakhi között. „A szakhikat különféle típusokra lehet osztani, kezdve az atjantádhikával. A vezető mindegyik szakhi-csoportban atjantádhika. „Néhány atjantádhika szakhi prakhara, mások madhja, vagy mrdvi.”
Vidzsaja-kumára: „A júthésvari egy adott csoport vezetője. Már elmondtad, hogy minden júthésvari atjantika, és háromféle lehet: prakhara, madhja és mrdvi. Tehát atjantádhika-prakhara, atjantádhika-madhja, vagy atjantádhika-mrdvi. Ezt már elmagyaráztad. Most kérlek, beszélj a különféle szakhikról.”
Goszvámi: „Mindegyik csoportban a júthésvari az egyetlen atjantádhika szakhi. A többi szakhi mind apeksikádhika, apeksika szama, vagy apeksika laghvi. Valamennyi lehet prakhara, madhja vagy mrdvi. A három csoportot tehát megszorozzuk hárommal, és összesen kilenc csoport lesz: 1. apeksikádhika prakhara, 2. apeksikádhika madhja, 3. apeksikádhika mrdvi, 4. apeksika-szama prakhara, 5. apeksika-szama madhja, 6. apeksika-szama mrdvi, 7. apeksika-lagvi prakhara, 8. apeksika-lagvi madhja, és 9. apeksika-lagvi mrdvi.
„Az antjantika laghvi kétféle: 1. atjantika laghvi és 2. szama-laghvi. Ezt a kettőt hozzáadjuk az előző kilenchez, és ehhez adjuk a júthésvarit. Ilyen módon mindegyik csoportban tizenkétféle hősnő van.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, mely híres gópik lehetnének példák ezekre a különféle szakhikra?”
Goszvámi: „Sri Rádhá csoportjában Lalitá és sokan mások apeksikádhika prakhara szakhik, Visákhá és mások apeksikádhika madhja szakhik, Csitra, Mádhuriká és mások apeksikádhika mrdvi szakhik. Ha azonban magához Sri Rádhához hasonlítjuk őket, akkor Sri Rádhá nyolc legközelebbi barátnője mind apeksika laghvi.”
Vidzsaja-kumára: Lehet további csoportokra is osztani az apeksika-laghvi prakhara szakhikat, és más szakhi-csoportokat?”
Goszvámi: „A laghvi prakhara szakhik kétfélék: 1. váma (balszárny), és 2. daksina (jobbszárny).”
Vidzsaja-kumára: „Mik a váma-szakhik tulajdonságai?”
Goszvámi: „Mindig nagyon büszkék. Megharagszanak, ha nem tisztelik őket eléggé. Nem engedelmeskednek a szeretőjüknek. Az ilyen szakhit nevezik ’vámának.’ Rádhá csoportjában Lalitát, de másokat is váma prakhara szakhiknak tekintenek.”
Vidzsaja-kumára: „Mik a daksina szakhik tulajdonságai?”
Goszvámi: „Ezek a hősnők nem tudják elviselni a büszkeséget. Kedvesen beszélnek a szeretőjükkel, és a kedves szavak hódítják meg őket. Az ilyen szakhit nevezik ’daksinának.’ Sri Rádhá csoportjában a daksina prakhara szakhikTungavidjá, és sokan mások.”
Vidzsaja-kumára: „Kik az atjantika szakhik?”
Goszvámi: „Ezek a szakhik mindig kedvesek. Nem olyan fontosak, mint a többi szakhi. Kuszumikát és sok mást mondanak atjantika laghvi szakhiknak.”
Vidzsaja-kumára: „Hogyan visznek üzeneteket a szakhik?”
Goszvámi: „A szakhik nagy távolságról is elhívják a hőst, hogy találkozzon a hősnővel. Ezt az üzenetet viszik.”
Vidzsaja-kumára: „Lesznek a szakhik valaha is hősnők?”
Goszvámi: „A júthésvarik örökké hősnők. Az apeksikádhika prakharák, apeksikádhika madhják és apeksikádhika mrdvik lehetnek vagy hősnők, vagy szakhik. Mindkét természettel rendelkeznek. Amikor alacsonyabb rangú gópik vannak jelen, játszhatják a hősnő szerepét. Ha jelen van egy magasabb rangú gópi, a szakhi szerepét játsszák. Ezért nevezik őket ’nájiká-prajának’ (majdnem hősnők). Az apeksika prakhara, apeksika madhja és apeksika mrdvik is játszhatnak kettős szerepet. Szakhik lesznek, amikor ott vannak a magasabb rangú gópik, és hősnők, amikor alacsonyabb rangú gópk vannak jelen. Az apeksika prakhara, apeksika madhja és apeksika mrdvik a leggyakrabban szakhik. Mivel a júthésvari és a gópik előbb említett három osztálya jobb náluk, az atjantika laghvi gópikat itt ötödik kategóriának tekintik. Ők mindig szakhik. A júthésvari jelenlétében az apeksika gópik mind szakhik és dútik (üzenetvivők). Nem hősnők. Az atjantika laghvi gópik mindig szakhik. Soha nem hősnők, és nem is dútik.”
Vidzsaja-kumára: „Kik azok a szakhik, akik dútikként cselekszenek?”
Goszvámi: „A júthésvarik mindig hősnők. Mindenki, mindig tiszteli őket. Nem visznek üzeneteket, rábízzák a kedvenc barátnőjükre. Ha azonban az egyik barátnője a hős szerelmének a tárgya lesz, a júthésvari egy gauna (másodlagos) üzenetvivő lesz, a barátnő nevében. Itt ’gauna’ azt jelenti, hogy júthésvari nem tesz meg nagy távolságokat. Az ilyen üzenetvitel kétféle: 1. amikor Krsna jelen van, és 2. amikor nincs jelen.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen módon adják át az üzeneteket, amikor Krsna jelen van?”
Goszvámi: „Ezek az üzenetek kétfélék: 1. célzások, és 2. egyenes kijelentések.”
Vidzsaja-kumára: „Mik a célzások?”
Goszvámi: „Amikor egy szakhi egy oldalpillantással, szemöldökének rántásával, mutatóujja vagy más testrésze mozgatásával küldi el Krsnát a hősnőhöz, ezt célzás formájában tett üzenetnek hívják.”
Vidzsaja-kumára: „Mik az egyenes kijelentések?”
Goszvámi: „Amikor az üzenetvivő vagy közvetlenül Krsnának, vagy titokban, a háta mögött mondja a megfelelő szavakat, ezt egyenes kijelentés formájában tett üzenetnek nevezik.”
Vidzsaja-kumára: „Mik az üzenetek, amikor Krsna távol van?”
Goszvámi: „Itt az egyik szakhi egy másik szakhit küld Krsnához. Számos módja van annak, hogyan lehet így üzenetet küldeni.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen üzeneteket visznek a nájiká-prajá (majdnem hősnő) nevében?”
Goszvámi: „Amikor egy apeksádhika prakhara, apeksádhika madhja vagy apeksádhika mrdvi egy alacsonyabb rangú gópi üzenetét viszi, azt mondják, egy ’nájiká-prajá’ üzenetét viszi. A szama szakhik és a madhja szakhik természetüknél fogva barátnők. Barátságuk többnyire édes, és általában nincs köztük különbség. A lelki szeretet (prema) tudományában jártas panditák ezt mind megértik.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen a ’szakhi-prajá’ (majdnem szakhi) üzenete?”
Goszvámi: „Ezeket az üzeneteket egy laghu-prakhara, laghu-madhja vagy laghu-mrdvi gópi adja át. Amikor üzeneteket visznek, a nevük ’szakhi-prajá’ (majdnem szakhi).”
Vidzsaja-kumára: „Ki a nitja-szakhi (mindig szakhi)?”
Goszvámi: „Nitja-szakhiknak azokat nevezik, akik csak szakhik akarnak lenni, soha nem vágynak arra hogy hősnők legyenek. Kétféle nitja-szakhi van: 1. atjantika laghvi, és 2. apeksika laghvi.”
Vidzsaja-kumára: „A szakhiknak örökké ugyanazok a tulajdonságaik, például mindig a prakhara nyilvánul meg, és nem szűnik meg soha?”
Goszvámi: „Bizonyos tulajdonságok minden egyes gópi örök természetének a részei, de az időnek, helynek és körülményeknek megfelelően megnyilváníthatnak más, akár a rendes természetükkel ellentétes tulajdonságokat. Példa erre, amikor Lalitá megpróbálja lecsillapítani Rádhá féltékeny haragját.”
Vidzsaja-kumára: „Nekem úgy tűnik, Rádhá azon van, hogy az Úr Krsna találkozzon a barátnőivel.”
Goszvámi: „Vidzsaja-kumára, erről mondhatok valamit. Amikor egy üzenettel küldött szakhi találkozik Krsnával egy elhagyatott helyen, és Ő azt kéri, hogy élvezzen Vele, a gópi nem fog beleegyezni. Nem szegi meg a gópi barátnője bizalmát, aki elküldte őt az üzenettel.”
Vidzsaja-kumára: „Mivel foglalkoznak a szakhik?”
Goszvámi: „A szakhik tizenhatféle dolgot csinálnak: 1. dicsérik a hős erényeit a hősnő előtt, valamint a hősnő erényeit a hős előtt. 2. igyekeznek, hogy a hős és a hősnő ragaszkodjanak egymáshoz. 3. megszervezik a hős és a hősnő találkáit. 4. elviszik a hősnőt Krsnához. 5. ékesszólóan tréfálkoznak. 6. vigasztalnak. 7. feldíszítik a hősnőt a szobájában. 8. elárulják a hősnek, hogy a hősnő szereti őt; elárulják a hősnőnek, hogy a hős őt szereti. 9. elrejtik a hibákat. 10. megtanítják a hősnőnek, hogyan csapja be a férjét és más feljebbvalóit. 11. összehozzák a hőst és a hősnőt, a megfelelő időpontban. 12. csámarával legyeznek, és hasonló szolgálatokat végeznek. 13. közelednek a hőshöz vagy a hősnőhöz, amikor alkalmas. 14. üzenetet visznek. 15. megmentik a hősnő életét, és 16. mindenben nagyon gondosak és szorgalmasak. Sok példával lehetne ezeket illusztrálni. Mi mást mondjak még el?”
Vidzsaja-kumára: „Uram, értem ezeket a rövid magyarázatokat. Később majd megnézem a példákat az Uddzsvala-nilamaniban. Most nagyon sokat tanultam. Uram, most arról szeretnék hallani, hogyan szeretik a szakhik egymást, és az Úr Krsnát.”
Goszvámi. „A szakhik kétfélék: 1. akik nem egyformán szeretik Krsnát és a saját júthésvarijukat, és 2. akik egyformán szeretik őket.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen szakhik nem szeretik egyformán Krsnát és a saját júthésvarijukat?”
Goszvámi: „Ezek a gópik, akiket ’aszama-szneha-szakhiknak’ neveznek, kétfélék. Egyesek jobban szeretik a júthésvarijukat, mint Krsnát. Mások ezt gondolják, ’Én Krsna szolgálólánya vagyok.’ Ezek a gópik nem hagyják el a csoportjukat, hogy egy másikhoz csatlakozzanak. Mégis jobban szeretik Krsnát, mint a júthésvarijukat. A gópit, aki büszke, hogy a júthésvariját szolgálja, és jobban szereti őt, mint Krsnát, így nevezik, ’szakhi-sznehádhika.’”
Vidzsaja-kumára: „Kik ezek?”
Goszvámi: „Az ötféle szakhi közül, akikről beszéltem, akik csak szakhik, Krsnát szeretik jobban (krsna-sznehádhika). Az előbb említett nitja-szakhik és prána-szakhik jobban szeretik a júthésvarit (szakhi-sznehádhika).”
Vidzsaja-kumára: „Kik azok a gópik, akik egyformán szeretik Krsnát és a júthésvarijukat?”
Goszvámi: „A gópik neve, akik Krsnát és a júthésvarijukat egyformán szeretik, ’szama-szneha.’”
Vidzsaja-kumára: „Ezek közül kik a legjobbak?”
Goszvámi: „A legjobbak azok, akik egyformán szeretik Rádhát és Krsnát, és akik ezt gondolják, ’Én Rádhá követője vagyok.’ Őket ’prija-szakhiknak’ és ’parama-prestha-szakhiknak’ nevezik.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, kérlek beszélj arról, hogyan rivalizálnak a különfél szakhi-csoportok.”
Goszvámi: „A vradzsai gópik csoportjai négyfélék: 1. szva-paksa (saját csoport), 2. szuhrt-paksa (barátok), 3. tatasztha-paksa (semleges felek), és 4. pratipaksa (ellenségek). A gópi csoportok a szuhrt-paksákkal és tatasztha-paksákkal társulnak, és elkerülik a pratipaksákat. Így cserélik ki a raszákat.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, beszélj a szva-paksáról, és a többiekről.”
Goszvámi: „A szva-paksát már elmagyaráztam. Most elmondom, miben különböznek a szuhrt-paksák és a többi csoportok. Kétféle szuhrt-paksa van: 1. ista-szádhaka (barátok, akik azért jönnek össze, hogy valami jót csináljanak), és anista-szádhaka (akik valami kedvezőtlennel foglalkoznak). A tatasztha-paksa mind a szva-paksával, mind a pratipaksával szemben barátságos.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, beszélj a pratipaksákról.”
Goszvámi: „A vipaksák ellenségek. Elpusztítják azt, ami jó, azt hozzák, ami rossz. A vipaka csaló, rosszindulatú, nyugtalan, irigy, dacos, könyörtelen, büszke, és még egy csomó hasonló tulajdonsága van.”
Vidzsaja-kumára: „Hogyan nyilvánul meg a büszkeség?”
Goszvámi: „A büszkeség hat formája a hamis ego, saját fontosság, arrogancia, gúnyolódás, beképzeltség és kevélység.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a hamis ego természete?”
Goszvámi: „Amikor valaki a szva-paksát dicséri, a pratipaksát ócsárolja, az hamis ego.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a saját fontosság?”
Goszvámi: „Amikor valaki azt magyarázza, hogy a saját csoportjában van a legtisztább lelki szeretet, az a saját fontosság.”
Vidzsaja-kumára: „Mi az arrogancia?”
Goszvámi: „Amikor valaki meg van győződve róla, hogy a saját csoportja élvezi a legszebb lelki kedvteléseket, az arrogancia.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a gúnyolódás?”
Goszvámi: „Amikor valaki kineveti a másik csoportot, az gúnyolódás.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a beképzeltség?”
Goszvámi: „Amikor a büszkeség javítja az odaadó szolgálatot, az ebben az esetben beképzeltség.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a kevélység?”
Goszvámi: „Kevélység, ha valaki nyíltan jobbnak mondja magát. Kevélység az is, ha bírálja a szakhikat, és gúnyosan beszél róluk.”
Vidzsaja-kumára: „Lehetnek a júthésvarik egyenesen rosszindulatúak?”
Goszvámi: „Nem. A júthésvarik mindig komolyak, és tudják az illemet. Nem fejeznek ki nyíltan rosszindulatot. A júthésvari akkor is kedves marad, ha egy prakhara szakhi gúnyosan beszél a jelenlétében.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, az Úr vradzsai kedvteléseiben a júthésvarik valamennyien örökké tökéletesek. Ők az Úr egyik energiája. Mit jelent az, hogy van köztük rosszindulat, és egyéb kedvezőtlen tulajdonságok? Az abhakta filozófusok bírálni fogják az Úr vradzsai kedvteléseit, ha ezt látják. Azt fogják mondani, ha a lelki világban is van rosszindulat, ha vannak kedvezőtlen tulajdonságok, akkor miért bírálják a bhakták az anyagi világot, vagy miért mondanak le róla? Uram, én a szent Navadvipában lakom, ahol az Úr Krsna Csaitanja akaratából sok materialistát látni. Egyesek a karma-kándát követik, mások a meddő logika tudósai vagy imperszonalisták. Sok a sértegető. Elítélik az Úr kedvteléseit. Azt állítják, hogy ezek anyagi kedvtelések, és tele vannak hibákkal.”
Goszvámi: Az araszikák, azok, akik nem tudják megérteni az Úr lelki raszáit, azt állítják, nem helyes, ha az Úr személyes társai rosszindulatot, vagy más, látszólag kedvezőtlen tulajdonságokat mutatnak. Ha valaki végre megérti a lelki igazságot, akkor megláthatja Vradzsa mádhura-raszáját. Kedves barátja ez az Úr Krsnának, aki minden bűnt megsemmisít, és akinek transzcendentális formája a Kámadévák tömegét elbűvöli. Az Úr Krsna személyes társai esetében a rosszindulat és a többi, látszólag kedvezőtlen tulajdonság arra valók, hogy fokozzák az Ő transzcendentális örömét, amikor a társai Vele vannak. Krsna kedvtelésein kívül ezek a látszólag kedvezőtlen tulajdonságok nem jelennek meg. Akkor csak szeretet van.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, én egy apró teremtmény vagyok. Ezek a bizalmas igazságok nem lépnek be könnyen a szívembe. Kérlek, légy olyan kegyes, magyarázd el nagyon egyszerűen és világosan. Az hasznomra válik.”
Goszvámi: „A lelki szeretet raszái (prema-rasza) olyanok, mint egy nagy tejóceán. Az anyagi logika viszont olyan, mint a tehén vizelete. Boldogan él, aki meg tudja érteni a lelki raszákat. És miért? Az ember már sok jámbor tettet végzett, mire Bhakti-dévi (az odaadó szolgálat istennője) elhelyezi a hládini-sakti gyümölcsét a szívében. Aki elkerüli az anyagi logika tanulmányozását, eljut a végső igazsághoz. Aki viszont az anyagi logika útján akarja az igazságot, azt nem fogja megérteni. A lelki igazság felfoghatatlan, meghaladja az anyagi elme megértését. Az úgynevezett igazság, amit elfogad, tele van téves elgondolásokkal. Te azonban szerencsés lélek vagy. Mindent megértesz, Bhakti-dévi kegyéből. Hogy azonban jól megvilágítsam az igazságot, meg kell válaszolnom a kérdésedet. Te nem vagy a világi logika tudósa, nem követed sem a karma-, sem a gjána-kándát, nem vagy kételkedő. Őszinte bhakta vagy, aki a vaidhi-bhaktit, az előírások szerinti odaadó szolgálatot végzi. Elmagyarázom neked az igazságot. Nincs ellenvetésem. Kétféle kérdést tettél fel. Az egyik fajta kérdés a száraz anyagi logikánál vesz menedéket. A másik fajta kérdést ki lehet elégíteni a logikába és az odaadó szolgálatba vetett hittel. Ne válaszolj az imperszonalista kérdésére. Miért ne? Ők nem hisznek a tényleges igazságban, nem fogják elhinni azt sem, ami az igazi válasz. A Májá által bebörtönzött lélek nem értheti meg a felfoghatatlan lelki igazságot, ha csak az anyagi logikát alkalmazza a viták során, anélkül, hogy menedéket venne az Úr csit-saktijánál (lelki energia). Ez a sorsa azoknak, akik nem hisznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségében. Sok különféle ember végez odaadó szolgálatot. A mádhura rasza megértésére méltók mindent megtanulhatnak a lelki tanítómesterüktől. Vidzsaja-kumára, az Úr vrndávani kedvtelései és raszái nagyon csodálatosak. Az Úr mádhura raszája egészen más, mint a szerelmes kedvtelések az anyagi világban. A bhakta gyökerestől kiirtja a szívéből az anyagi vágyat, ha tanulmányozza a Srimad Bhágavatam öt fejezetét az Úr rásza-táncáról. Milyen betegség fejlődik ki a Májá által bebörtönzött lelkek szívében? Az anyagi kéjvágy ez a betegség. A léleknek, aki az elméből, értelemből és hamis egoból álló, finom anyagi testnél vett menedéket, tele van anyagi vágyakkal, a hét elemből álló durva anyagi testtel azonosul, férfinek vagy nőnek gondolja magát, nincs ereje ahhoz, hogy nagyon könnyen megszabaduljon az anyagi vágytól. Erre csak akkor lesz képes, amikor hall az Úr vradzsai kedvteléseiről. Végül megláthatja azt a nagy csodát, ami az Úr mádhura rasza kedvtelése Vrndávanában. Ha elveti az imperszonalista filozófiát, akkor a lelki mádhura rasza örökké megnyilvánul előtte. Ha megérti, hogy az Úr vaikunthai, fenség-arculata kevésbé fontos, meg tudja érteni örök és tündöklő raszáinak legfelsőbb dicsőségét. Eltölti akkor az intenzív lelki boldogság. Az imperszonalizmus száraz boldogsága, az anyagi világ unalmas „élvezetei” nem lesznek olyan fontosak. Boldogsága teljes és tökéletes. Ez a teljes és tökéletes boldogság sok helyen, és sokféle módon nyilvánul meg. Egyes bhávákban úgy jelenik meg, mint gyengédség és hasonló érzések, más helyeken, mint rosszindulat, és egyéb, úgynevezett kedvezőtlen érzések. Az anyagi rosszindulat és kedvezőtlen érzelem mind förtelmes. Ezek a lelki érzések nem ilyenek. Ezek mind a lelki boldogság különféle átalakulásai. Olyanok, mint a hullámok a lelki raszák nagy óceánjában. Dicsőségessé teszik az óceánt. Rúpa Goszvámi következtetése, hogy ezek a különféle raszák az extatikus szeretet (bháva) csodálatos sokféleségét mutatják. A szva-paksában mindegyik bháva egyforma. A szuhrt-bhávában az érzelmek csekély mértékben különböznek, a tatasztha-bhávában kissé hasonlók, a vipaksában egészen mások. Figyelj, amikor a bhávák nem férnek össze, a helyzet nem kellemes. Ebben a helyzetben a végtelenül boldog raszák rosszindulatot és más, látszólag kedvezőtlen érzéseket váltanak ki.”
Vidzsaja-kumára: „Miért léteznek szva-paksák és vipaksák?”
Goszvámi: „Amikor két hősnőnek ugyanaz a természete, megjelennek a szva-paksa és a vipaksa. Barátok és ellenségek jelennek meg a lelki raszákból. Ezeknek az érzelmeknek az a céljuk, hogy még édesebbé tegyék az Úr lelki, mádhura-raszáját.”
Vidzsaja-kumára: „Rádhá és Csandrávali egyformán erősek?”
Goszvámi: „Nem. Nem. Sri Rádhá maga a legnagyobb extatikus szeretet. Ő a hládini-sakti lényege. Csandrávali Sri Rádhá transzcendentális formájának egy apró töredékéből nyilvánult meg. Mégis, hogy fokozza Sri Rádhá prema-raszáját (szerelmes kedvteléseit), Csandrávali úgy jelenik meg, mintha egyenlő lenne Rádhával, és mintha a riválisa (vipaksa) lenne. Figyelj, nem lehetséges, hogy ez a két júthésvari teljesen egyforma legyen. Ha ez a kettő néha egyenlőnek látszik, ez csak véletlen, mint amikor egy könyvkukac útja véletlenül olyan, mint az abc egyik betűje. Igazából szva-paksákra és vipaksákra is szükség van ahhoz, hogy a raszák dicsőségesek legyenek.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, nincsenek kétségeim. Szavaid nektárja a füleimen át a szívembe folyik, eltöröl minden keserűséget. Most már értem a mádhura-rasza átalakulásait. Az Úr Krsna örök, tele van tudással és boldogsággal. Ő az egyetlen hős (nájaka). Formáján, tulajdonságain és cselekedetein meditálok. Ő dhirodatta, dhira-lalita, dhira-prasánta és dhirodhatta. Tulajdonságai anukula,daksina, szatha és dhrstha. Cseta, vita, vidúsaka, pitha-mardaka és prija-narma-szakha társai mindig Őt szolgálják. Szívesen játszik a fuvoláján. Megjelent a szívemben az Úr Krsna, aki a mádhura-raszát élvezi. Azt is megértettem, amit Vradzsa gyönyörű lányairól mondtál, akik a mádhura-raszánál vettek menedéket. Ők a hősnők (nájiká). Kétféle hősnő van: 1. szvakija, és 2. parakija. A legjobb rasza a parakija hősnőké, Vradzsában. Ezek a hősnők háromfélék: 1. szádhana-para, 2. dévi, és 3. nitja-prija. Vradzsa lányai sok-sok különféle csoportban szolgálják az Úr Krsnát. Millió és millió ilyen lány van Vradzsában, és mindegyik egy júthésvarit szolgál. Rádhá és Csandrávali a legfontosabb júthésvarik. Ötféle szakhi van: 1. szakhi,2. nitja-szakhi, 3. prána-szakhi, 4. prija-szakhi, és 5. parama-prestha-szakhi. Rádhá csoportjában nyolc szakhi, Lalitá és a többiek, para-prestha-szakhik. Ők nyolcan méltók arra, hogy maguk is júthésvarik legyenek, de nem alakítanak külön csoportokat, inkább megmaradnak Sri Rádhá követőinek. Vradzsa sok lánya még így is e nyolc szakhi követőjének tekinti magát. A hősnőket különféle módokon lehet felosztani: mint mugdha, madhja és pragalbha, mint dhira, adhira és dhirádhira, mint kanjá, szvakija és parakija. Ilyen módon tizenöt különféle hősnő van. A hősnők nyolc élethelyzetbe kerülnek, amelyek közül az első az abhisáriká. A hősnőket fel lehet osztani így is: uttama, madhjama és kanistha, vagyis összesen 360 (15 x 8 x 3) különféle hősnő van. Ismerem már a júthésvarik barátságát, és az egyéb érzelmeiket, az üzenetvivőket és a szakhikat. Meg tudom érteni, ki a menedék, akiben a raszák nyugszanak. Értem a visaját és az ásraját, velük együtt a vibhávát és az álambanát. Holnap ismét eljövök, és megtanulom az uddipanákat. Az Úr Krsna nagyon kegyes volt hozzám, hogy ilyen lelki tanítómestert adott nekem. Nagyon jó lesz holnap, amikor meghallgatom a nektári szavaidat.”
Gopála-guru Goszvámi megölelte Vidzsaja-kumárát, és szólt, „Baba, én vagyok szerencsés, hogy ilyen tanítványom van. Te szívesen teszel fel kérdéseket, a válaszokat maga az Úr Csaitanja adja a számba.” Mindketten sírtak örömükben. Egy ideig meg sem tudtak mozdulni.
Dhjánacsandra és más nagy lelkek is transzcendentális boldogságba merültek, amikor látták, milyen szerencsés Vidzsaja-kumára. Ekkor néhány tiszta vaisnava érkezett, hogy meglátogassák a Sri Rádhá-kánta templomot. Csandi-dásza egy dalát énekelték:
„Barátom, mit hallottam, a ’Sjáma’ neve? Ez a név először a fülembe, onnan a szívembe jutott. Most reszket az életlevegőm. „Nem tudom, miért olyan édes a ’Sjáma’ név. Szám nem tud lemondani arról, hogy egyre csak ismételje. Újra meg újra kimondom. Lefoglalja az érzékeimet. Mi lesz belőlem?” „Ha ez a név lázban éget, mi történik, ha a név viselője érinti meg a tagjaimat? Hogyan mehetnék tovább a vallás útján, ha Őt megpillantanám?” „Szívemben eldöntöttem, hogy elfelejtem, Őt azonban nem lehet elfelejteni. Mit tegyek? A bráhmana Csandi-dásza mondja ezeket a szavakat, aki arra a szent fiatal lányra gondol, akit az a veszély fenyeget, hogy tönkre teszi a családját.”
A karatálok és mrdangák kíséretére mindenki ezt a dalt énekelte. Fél óra telt el így. Mindenki elmerült a lelki szeretetben (prema). Amikor a lelki boldogság egy kissé megszakadt, Vidzsaja-kumára dandavatját ajánlotta Gopála-guru Goszváminak és a többi vaisnavának, tisztelettel elbúcsúzott, és elindult Haracsandi-szahi háza felé.