mádhura-rasza-vicsára
32. fejezet
Mádhura-rasza
Vidzsaja-kumára megtisztelte a praszádamot, és lepihent éjszakára. Vradzsanátha befejezte az odaadó szolgálatát, zengte az Úr szent neveit a gyöngyein, és aludni tért. Vidzsaja-kumára nem aludt. Azelőtt azt gondolta, hogy Goloka egy más hely. Most megértette, hogy Goloka és Gokula nem különböznek egymástól. A parakija rasza Golokában gyökerezik. De mégis, hogyan lehet Krsna valakinek a szeretője? Ez volt az egyetlen kétsége. Most így gondolkodott: „Krsna az Abszolút Igazság. Az energia és az energiák ura nem különböznek egymástól. Ha Krsna és az energiája nem különböznek egymástól, hogy lehet a saját energiájának a férje és a szeretője?” Aztán ezt gondolta, „Holnap megkérdezem a lelki tanítómesteremet, el fogja oszlatni a kétségemet.” Később erre gondolt, „Nem lesz jó megint Golokáról faggatni a mesteremet. Mégis meg kell szabadulnom ettől a kétségtől.” Nagyon komolyan gondolkodott, és egyszer csak elaludt. Azt álmodta, hogy találkozott a lelki tanítómesterével, és feltette neki ezt a kérdést. A lelki tanítómester meg is mondta a megoldást: „Baba Vidzsaja-kumára, Krsna vágyai nem függenek másokétól, és nem hajszolják Őt, mint az ösztöke az elefántot. Ő örökké arra vágyik, hogy elrejtse a fenségét és a hatalmát; és inkább az elbűvölő édességét akarja megnyilvánítani. Azt akarja, hogy az energiája külön lényként létezzen. Meg is nyilvánul az energiája, mint millió és millió gyönyörű lány. Az energiája nagyon szorgalmasan szolgálja Őt. Krsna nem nagyon elégedett, amikr az energiája a fenség arculatában szolgál. Csodálatos erejével férjes asszonyokká formálja az energiáját. Aztán Ő lesz az egyetlen szeretőjük. Krsna a parakija raszát akarja élvezni, ezért veti el a természetes, önmagában való elégedettségét (átmáráma-dharma), a rásza táncot és más csodálatos kedvteléseket élvez az energiáival, akik mind meg vannak győződve arról, hogy ők mások feleségei. Kedvtelései során kedves barátja lesz a fuvola. Így aztán a parakija rasza örökké tökéletes Golokában. Ezért vannak Goloka és Vrndávana kedvtelés-erdejei. Vradzsa rásza-mandalája, a Jamuná partja, a Góvardhana hegy, és más kedvtelés-helyek mind léteznek Golokában is. Golokában szvakija és parakija rasza is van. A szvakija raszát és a parakija raszát is látni Golokában, amelyek egyidejűleg egyek, és különböznek egymástól. Figyelj, ez nagyon csodálatos. Bár a parakija-rasza Vradzsában anyaginak, Krsna közönséges szeretőnek látszik, az igazság az, hogy ez nem anyagi, és Krsna egyáltalán nem szerető. És miért nem? Krsna időtlen idők óta élvezi az energiái társaságát. Ez a kapcsolat igazából a szvakija rasza, a férj és feleség szerelmének tökéletessége. Hogy az energiái mások feleségei, és Krsna a szeretőjük, ez csak arra való, hogy táplálja a vradzsai kedvtelések boldogságát. Ugyanez az idea táplálja az Úr kedvteléseit Golokában is, amely távol van az anyag világától. Gokulában, amely az anyagi világban nyilvánult meg, Jógamájá teremti meg azt az ideát, hogy Krsna energiái másokkal kötöttek házasságot, és Krsna a szeretőjük.”
Vidzsaja-kumára minden kétségtől megszabadult, amikor meghallotta álmában ezt a magyarázatot. Teljesen meggyőzte arról, hogy az anyagi világon túli Goloka és az anyagi világon belüli Gokula valóban ugyanaz a hely. Aztán megjelent a szívében a vradzsai raszák boldogsága. Szilárdan meggyőződött Krsna örök vradzsai kedvteléseiről, a nap nyolc részében (asta- kálija). Másnap reggel fölkelt, és ezt gondolta, „A lelki tanítómesterem határtalanul kegyes volt hozzám.” Ettől fogva teljes hite volt abban, amit a lelki tanítómestere mondott a raszákról.
Megtisztelte a praszádamot, a szeretet könnyeit hullatta, és a megállapodott időben a lelki tanítómestere lótuszvirág lábaihoz borult, A Goszvámi nagy lelki szeretettel fölemelte, és szólt, „Baba, elnyerted az Úr Krsna kegyét. Szerencsés vagyok, ha csak látlak.” Megölelte Vidzsaja-kumárát, és elmondta ezeket a verseket a Prema-vivartából:
„Az egész világon a legszerencsésebb, aki elnyerte az Úr Krsna kegyét. „Megjelenik a szívében Goloka lelki szeretete. Látja Golokát és Gokulát. Májá menekül előle.”
A lelki tanítómester többször is elmondta ezeket a verseket, aztán megint tudatára ébredt a külvilágnak. Vidzsaja-kumára a dandavatját ajánlotta neki.
Vidzsaja-kumára: „Uram, semmit sem tudok az Úr Krsna kegyéről. Csak azt tudom, hogy mindent a te kegyedből kaptam. Nem törekszem arra, hogy közvetlenül Golokát lássam, elégedett vagyok azzal, ha látom Gokulát. Most már jó lesz, ha megpróbálom megérteni Vradzsa sokféle, csodálatos raszáját. Visszatérek az eredeti témához, amelyről beszéltünk. Uram, lehet azt mondani, hogy a gópik szvakija raszában vannak, amikor úgy gondolnak Krsnára, mint a férjükre?”
Goszvámi: „A gópik, akik úgy gondolnak Krsnára, mint a férjükre, lehet, hogy szvakija raszában vannak. A gokulai lányok természetes helyzete azonban a parakija rasza. Bár a szvakija rasza nem a természetes helyzetük, mégis lehetnek egy ideig szvakija raszában, mert feleségül mennek Krsnához a gandharva-szertartással vagy valamilyen más módon. Ez megjelenik az Úr gokulai kedvteléseiben.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, sok kérdésem van. Abban a sorrendben teszem fel a kérdéseimet, ahogyan az Uddzsvala-nilamaniban találtam. Most a nájakákról (a hősökről) szeretnék hallani. Négyféle nájaka van: anukula (barátságos), daksina (őszinte), szatha (megtévesztő), és dhrsta (arrogáns). Milyen az anukula hős?”
Goszvámi: „Az anukula hős ragaszkodik a hősnőhöz, és nem kíván mást. Az Úr Rámacsandra szereti így Szítát. Az Úr Krsna anukula szerelmet érez Sri Rádhiká iránt.”
Vidzsaja-kumára: „Szeretném megtudni, hogyan jelenik meg az anukula hős a személyiség négyféle típusában (dhirodatta, stb.). Kérlek, légy olyan kegyes, beszélj a dhirodatta-anukula hősről.”
Goszvámi: „A dhirodatta anukula hős komoly, alázatos, türelmes, kegyes, betartja a szavát, nem dicsekszik, szerény és nagylelkű. Mégis lemond ezekről a tulajdonságokról, hogy titokban találkozzon a szerelmesével.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen a dhira-lalita anukula hős?”
Goszvámi: „A dhira-lalita hős természettől fogva nagyon szórakoztató, mindig ifjú, ügyesen tréfálkozik, egyáltalán nem aggódik. Ha mindig ugyanazzal a hősnővel élvez kedvteléseket, akkor a dhira-lalita hősből dhira-lalita anukula hős lesz.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen a dhira-prasánta anukula hős?”
Goszvámi: „A dhira-prasánta anukula hős nagyon békés, türelmes, megfontolt és lekötelező.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen a dhirodatta anukula hős?”
Goszvámi: „A dhirodatta anukula hős nagyon irigy, büszke, könnyen megharagszik, nyugtalan és önelégült.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen a daksina hős?”
Goszvámi: A ’daksina’ szó becsületest jelent. A daksina hős továbbra is tiszteletet és szeretetet érez az előző szerelmese iránt, még azután is, hogy egy másikhoz ragaszkodik. A daksina hős egyformán bánik sok szerelmesével.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen a szatha hős?”
Goszvámi: „A szatha hős kedves a szerelmeséhez, amikor vele van, de gyalázza, amikor nincs ott.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen tulajdonságai vannak egy dhrsta hősnek?”
Goszvámi: „A dhrsta félelem nélkül hazudik, még akkor is, amikor a testén világosan látszanak a jelek, hogy egy másik lánnyal volt együtt.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, hányféle hős van?”
Goszvámi: „Ami minket illet, nincs más hős, mint Krsna. Dvárakában Ő tökéletes, Mathurában még tökéletesebb, Vradzsában a legtökéletesebb. E helyek mindegyikén férj is, szerető is, vagyis hat (3 x 2) hős. E hat különféle helyzet mindegyikében Ő a négyféle hős is, dhirodatta stb. Összesen tehát 24 (2 x 3 x 4) különféle hős. E 24 helyzet mindegyikében anukula, daksina, szatha és dhrsta hős is, vagyis 24 szvakija és 24 parakija hős van. A szvakija hősök nem olyan fontosak, a parakija hősök fontosabbak. A vradzsai raszákban és kedvtelésekben a 24-féle parakija hős örökké jelen van. Különféle kedvtelésekben különféle hősökre van szükség. Krsna pedig eljátssza ezeknek a különféle hősöknek a szerepét.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, most már értem a hős és hősnő különféle tulajdonságait. Most azt kérem, taníts engem a hős különféle segítőtársairól.”
Goszvámi: „A hősnek ötféle segítőtársa van: cseta (aki a bizalmas üzeneteket hozza-viszi), vita (inas), vidúsaka (komédiás), pitha-mardaka (állandó társ), és prija-narma-szakha (kedves barát). Ezek a segítőtársak mind értik a tréfát, a barátság erős kötelékei kötik össze őket, helyesen ítélik meg az időt és a körülményeket, ügyesen kiengesztelik a gópikat, ha megharagudtak.”
Vidzsaja-kumára: „Kik a cseták? Kérlek, mondd meg.”
Goszvámi: „A cseták szervezik meg Krsna találkáit a gópikkal. A cseták természettől fogva merészek és arrogánsak. Gokulában Krsna legkiválóbb cseta társai Bhangura és Bhrngára.”
Vidzsaja-kumára: „Kik a viták? Kérlek, mondd meg.”
Goszvámi: „A viták ahhoz értenek, hogy felöltöztessék és feldíszítsék Krsnát. Okosak, ügyesen társalognak, másokat irányítanak. Krsna legkiválóbb vita társai Kadara és Bharatibandhu.”
Vidzsaja-kumára: „Kik a vidúsakák?”
Goszvámi: „A vidúsakák szeretnek enni, vitatkozni, mindenkit megnevettetnek tréfás gesztusaikkal, tréfáikkal, különös megjelenésükkel. Krsna vidúsaka társai közül Vaszanta, Madhumangala, és sok más gopa válnak ki.”
Vidzsaja-kumára: „Kik a pitha-mardakák?”
Goszvámi: „A pitha-mardakának olyan tulajdonságai vannak, mint a hősnek. A hős állandó társa. Krsna pitha-mardaka társa Sridáma.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen tulajdonságai vannak a prija-narma-szakhának?”
Goszvámi: „A prija-narma-szakhák Krsna barátságában vettek menedéket. Ismerik Krsna legféltettebb titkait. Krsna legjobb prija-narma barátai Szubala és Ardzsuna. A prija-narma-szakhák a legjobbak az ötféle segítőtárs közül. Az ötféle segítőtárs – cseták, viták, vidúsakák, pitha-mardakák és prija-narma-szakhák – közül a cseták dászja-raszában vannak, a pitha-mardakák víra-raszában (lovagiasság), és a többiek szakhja-raszában. A cseták szolgák, a többi négyféle segítőtárs barátok.”
Vidzsaja-kumára: „Nők nincsenek a segítőtársak között?”
Goszvámi: „De vannak. Ők a dútik (üzenetvivők).”
Vidzsaja-kumára: „Hányféle dúti van?”
Goszvámi: „Kétféle: szvajam-dúti (aki maga akarja hozni-vinni az üzeneteket), és apta-dúti (akiket kijelölnek). A szvajam-dútik Krsna oldalpillantása és fuvolájának hangja.”
Vidzsaja-kumára: „Kik az apta-dútik?”
Goszvámi: „Krsna két apta-dútija Vírá, aki a merész és sértő szavakhoz ért, valamint Vrndá, aki kedvesen beszél. A szvajam-dútik és ez a két apta-dúti rendkívüliek. Van aztán még sok közönséges dúti, mint Lingini, Daivagjá és Silpa-kárini. Jobb, ha később beszélek róluk, amikor a hősnőkről és hírvivőikről lesz szó.”
Vidzsaja-kumára: „Most már értem, milyen természete, tulajdonságai és egyéb jellemzői vannak Sri Krsnának, mint hősnek. Azt is megtudtam, hogy Krsna mint férj is, mint szerető is örökké élvez kedvteléseket. Mint férj, Dvárakában élvezi a kedvteléseket, mint szerető, Vradzsában. A mi Krsnánk szerető. Ezért meg kell ismernünk Vradzsa gyönyörű lányait.”
Goszvámi: „Vradzsában Krsnának szinte valamennyi gópi-szerelmese a parakija raszában van. És miért? A mádhura-raszában nincs magasabb a parakijánál. A dvárakái királynők szvakija raszája unalmas és kevés ehhez képest. Ezért Krsnának a parakija rasza szerzi a legnagyobb örömet.”
Vidzsaja-kumára: „Mit jelent mindez?”
Goszvámi: „Az Úr Siva nagyon érti a mádhura rasza ízeit. Azt mondja, Kámadéva akkor használja a legerősebb fegyvereit, amikor a nők nagyon ellenkeznek, nehéz rájuk találni, vagy seregnyi akadály védelmezi őket. Visnugupta is azt mondja, hogy a hős jobban ragaszkodik a szerelmeséhez, amikor tilos vele találkoznia, vagy az őzike-szemű hölgy megközelíthetetlen. Figyelj, Krsna ugyan mindig önmagában elégedett (átmáráma), mégis annyi formában terjedt ki, ahány gópi volt a rásza-tánc kedvtelésben. A szádhaka bhakta igyekezzen megérteni az Úr rásza-tánc kedvtelését. Azt az utasítást adják, ha a szádhaka jót akar, akkor lépjen be nagy odaadással a rásza-tánc kedvtelések megértésébe. Persze ne legyen olyan ostoba, hogy utánozni akarja az Úr Krsna cselekedeteit a rásza-táncban. Ez azt jelenti, próbálja megérteni, mennyire szeretik az Úr Krsnát a gópik.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, mondd el világosan, hogyan szeretik a gópik az Úr Krsnát.”
Goszvámi: „Krsna egy gopa. Nanda fia. Csak a gópikkal élvezi a mádhura rasza kedvteléseit, más lányokkal nem. A mádhura raszára alkalmas bhakta, aki vagy szádhaka- vagy bháva-bhakta, úgy imádja Krsnát, ahogyan a gópik. Meditációdban úgy szolgáld Sri Sri Rádhá-Krsnát, mint Vradzsa szerencsés gópijai. Ha nem tudsz úgy gondolni magadra, mint gópira, akinek nem Krsna a férje, hanem valaki más, akkor sose éred el a parakija raszát. A vradzsai gópik természetéhez tartozik, hogy azt gondolják, olyan valakivel kötöttek házasságot, aki kevesebb, mint Krsna. Rúpa Goszvámi írja (Uddzsvala-nilamani, Krsna-vallabha-prakarana 19):
„A vradzsai gópik soha nem találkoznak a férjükkel, a férjeik soha nem féltékenyek, mert ezek a férjek mind Jógamájá teremtményei.”
„A gópik esküvőit és férjeiket Jógamájá teremtette meg. A gópiknak soha nem volt más férjük, mint Krsna. Mégis, az örök jelenben (nitja-vartamana), ami az idő jellemzője a lelki világban, a gópik örökké azt gondolják, hogy nem Krsnához mentek feleségül, hanem valaki máshoz. Ha nem így lenne, nem lenne lehetséges a sok csodálatos rasza, amikor a szeretett lány ellenkezik, elérhetetlen, akadályok és tilalmak veszik körül. Laksmi istennő Vaikunthán azért nem lehet Krsna egyik szerelmese Vradzsa raszáiban, mert nem hajlandó elfogadni a parakija raszát.”
Vidzsaja-kumára: „Hogyan gondolja egy gópi azt, hogy máshoz ment feleségül, és nem Krsnához?”
Goszvámi: „Egy gópi így gondolkodik, ’Egy gopa házában születtem. A megfelelő időben feleségül adtak egy bizonyos gopához.’ Ezt gondolja a gópi, és egyre jobban vágyik arra, hogy Krsnával élvezzen kedvteléseket, A gópik tehát azt gondolják, hogy egy bizonyos gopa feleségei, és nincsenek gyerekeik. Ezt nevezik ’gópi-bhávának’ (a gópik feltételezéseinek).”
Vidzsaja-kumára: „Hogyan gondolkodhat így egy férfi?”
Goszvámi: „Az anyagi világban élő lélek csak Májá erejéből képzeli magát férfinek. A tiszta szellemi megértésben Krsna az egyetlen férfi, és mindenki más nő. A szellemi világban nincsenek férfi és női jelek. De ha valaki elmerülten meditál ezen a raszán, méltóvá válhat arra, hogy gópi legyen Vradzsában. Méltóvá válhat erre, ha el akarja érni a mádhura raszát. Egyre csak erre sóvárog, és aztán eléri ezt a tökéletességet.”
Vidzsaja-kumára: „Mi a dicsőség abban, hogy egy gópi egy gopa felesége, és nem Krsnáé?”
Goszvámi: „Amikor a vradzsai gópik, más gopák feleségei arra sóvárognak, hogy kedvteléseket élvezzenek Krsnával, akkor a legnagyobb ragyogás, a legnagyobb erények díszítik fel őket a tiszta szeretet szépségével. Édesebb a raszájuk, mint Laksmi és a szerencse valamennyi istennőjének a raszái.”
Vidzsaja-kumára: „Hányféle gyönyörű lány van Vradzsában?”
Goszvámi: „Háromféle: szádhana-para (akik a szádhana-bhakti végzése útján lettek gópik), dévi (gópivá vált félistennők), és nitja-prija (örökké kedves) gópik.”
Vidzsaja-kumára: „Vannak különböző csoportjaik a szádhana-para gópiknak?”
Goszvámi: „Igen, jauthiki és ajauthiki.”
Vidzsaja-kumára: „Kik a jauthiki gópik?”
Goszvámi: „Akik szádhana-bhaktit végeztek, hogy beléphessenek ebbe a raszába Vradzsában, és jauthiki, vagyis bizonyos csoportokba tartozó gópik legyenek.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen bölcsek születtek meg így Vradzsában?”
Goszvámi: „Néhány bölcs úgy találta, hogy bár kötelességtudón imádták az Úr Gopálát, mégsem tudták elérni a kívánt tökéletességet. Aztán személyesen is látták az Úr Rámacsandra dicső szépségét, és szorgalmasan végezték az odaadó szolgálatot, hogy tejesüljön ez a vágyuk. El is érték az extatikus szeretetet (bháva), és megszülettek Vradzsában, mint gópik. Ezt a Padma Purána írja. A Brhad-Vámana Purána azt mondja, hogy néhány ilyen gópi vágyai a rásza-tánc kezdetén teljesültek.”
Vidzsaja-kumára: „Hogyan születtek meg a megszemélyesített Upanisadok, mint gópik?”
Goszvámi: „Az értelmes Upanisadok elcsodálkoztak, amikor látták, milyen szerencsések a gópik. Hittel végezték aszkétikus gyakorlataikat, és ennek eredményeképpen születtek meg Vradzsában, mint lelki szeretettel teli (premavati) gópik.”
Vidzsaja-kumára: „Kik az ajauthiki gópik?”
Goszvámi: „Ajauthiki gópik azok lettek, akik látták a gópik szenvedélyes szerelmét Krsna iránt, olyanok akartak lenni, mint ők, és ezért végeztek szádhana bhaktit. Két csoportra oszlanak: prácsina (idősebb), és navina (fiatal). Így született meg egy, két vagy három ilyen gópi Vradzsában. A prácsina ajauthiki gópik végül elérik a szálókja-muktit, és a lelki világban az örökké kedves (nitja-prija) gópikkal társulnak. A prácsina ajauthiki gópik leélnek egy életet, mint félistennő, ember vagy másféle lény, aztán megszületnek Vradzsában. Végül prácsina gópik lesznek, és mint mondtam, elérik a szálókja-muktit.”
Vidzsaja-kumára: „Értem, amit a szádhana-para gópikról mondasz. Most kérlek, beszélj a dévikről.”
Goszvámi: „Amikor az Úr Krsna megszületett, mint amsa inkarnáció a félistenek között, Szvargalokán, néhány örökké kedves (nitja prija) gópi a félistennők között született meg, hogy Neki örömet szerezzen. Amikor Krsna az eredeti formájában, Gokulában jelent meg, ők is megszülettek, mint a gopák lányai. Az örökké kedves (nitja prija) gópik kedves barátnői (prána-szakhi) lettek.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, mikor született meg az Úr Krsna amsa inkarnációként a félistenek között?”
Goszvámi: „Az Úr Krsna Aditi méhéből született meg, így jött el, mint amsa inkarnáció, Vámana. A félistenek is az Úr Krsna vibhinnámsa megnyilvánulásai. Siva és Brahmá nem anyaméhből születtek. Az Úr Krsna ötven tulajdonságával rendelkeznek, mint a közönséges lelkek. Mégsem számítanak a közönséges lelkek közé, mert ők vibhinnámsák. Az egyéni lelkek ötven tulajdonságán kívül Brahmának és Sivának van még öt másik tulajdonsága. Ezért nevezik őket a legjobb félisteneknek. Ganesát és Szúrját is ugyanazon a szinten levőknek tekintik, mint a Brahmák millióit. A többi félistenek mind közönséges egyéni lelkek, az Úr Krsnából megnyilvánult vibhinnámsák. A félistenek feleségei is az Úr csit energiájának (lelki energia) a vibhinnámsái. Krsna földi megjelenése előtt Brahmá megparancsolta a félistennőknek, szülessenek meg a földön, és így tegyék elégedetté Krsnát. Brahmá parancsára meg is születtek Vradzsa különböző helyein, a hajlamaiknak és a szádhana-bhaktiban végzett cselekedeteiknek megfelelően. Ezek a Vradzsában megszületett félistennők is az Úr örökké kedves (nitja prija) gópijainak a kedves barátnői (prána-szakhi) lettek. Arra vágyakoztak, hogy elérjék az Úr Krsna trsaságát.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, a megszemélyesített Upanisadok gópikként születtek meg. Születtek Vradzsában olyan félistenők is, akik más szentírások fölött uralkodnak?”
Goszvámi: „A Padma Purána, Srsti-khanda azt mondja, hogy Gájatri-dévi, a Védák anyja, megszületett, mint gópi, és elérte az Úr Krsna társaságát. Ekkor történt, hogy megjelent a Káma-Gájatri formájában.”
Vidzsaja-kumára: „A Káma-Gájatri nem kezdet nélküli?”
Goszvámi: „A Káma-Gájatri bizonyára kezdet nélküli. Van azonban egy pillanat, amikor a kezdet nélküli Gájatri először jelenik meg Gájatri istennő formájában, aki a Védák anyja. Mivel szádhana-bhaktit végzett, megértette, milyen szerencsések az Upanisadok, hogy gópik formájában megjelenhettek. Aztán, a Gopála-tápani Upanisad kíséretében, ő is megszületett Vradzsában. Így értjük, hogy a Káma-Gájatri örök, és Gájatri istennő, aki a Védák anyja, örökké különbözik a Káma-Gájatritól.”
Vidzsaja-kumára: „Valamennyi Upanisad megszületett, mint gópik, Vradzsában. Mind elfogadták férjüknek (pati) a gopa-hős Krsnát. Ezek a gópik a gandharva-szertartással lettek Krsna feleségei. Ennyit megértek. A nitja-prija (örökké kedves) gópik azonban időtlen idők óta együtt vannak Krsnával, és ebben a kapcsolatban Ő a szeretőjük. Májá teremtette ezt a kapcsolatot?”
Goszvámi: „Lehet, hogy Májá teremtette, de ez nem az anyagi világ Májája. Az anyagi világ Májája a közelébe se mehet Krsna kedvteléseinek. Bár az Úr Krsna kedvtelései az anyagi világban nyilvánulnak meg, ezeket a vradzsai kedvteléseket meg sem érintheti az anyagi Májá. Az Úr csit saktijának (lelki energia) egy másik neve Jógamájá. Ő rendezi el az Úr Krsna kedvteléseit, hogy a Májától befolyásolt, közönséges emberek azokat anyagiaknak lássák. Ráveszi Goloka nitja-prija gópijait, hogy azt gondolják, másokhoz mentek feleségül, nem Krsnához, és aztán lehozza ezeket a gópika Vradzsába, az anyagi világba. Elrendezi az esküvői ceremóniákat, aztán úgy intézkedik, hogy Krsna a szeretőjük legyen. A mindentudó legfelsőbb férfi, Krsna, és a mindentudó lelki energiái önként vállalják a szerepet, amit Jógamájá rájuk oszt. Látjuk tehát, hogy ez a legkiválóbb rasza, az Úr Krsna teljesen független, a vágyai azonnal teljesülnek, és iccsha-saktija (a vágyakat teljesítő energiája) végtelenül dicsőséges. E rasza nagy dicsőségét nem látni Vaikunthán, Dvárakában és más helyeken. Amikor elérik a szálókja felszabadulást, a prána-szakhi gópik és a nitja-prija gópik már nem gondolnak arra, hogy Krsna a szeretőjük. Ez a végső eredmény.”
Vidzsaja-kumára: „Ez a következtetés nagyon csodálatos. Most teljesen elégedett vagyok. Uram, kérlek, taníts engem a nitja-prija gópikról.”
Goszvámi: „Ha nem lennél méltó arra, hogy meghallgasd ezeket a magyarázatokat, miért engedné meg az Úr Gauracsandra, hogy ezek a bizalmas igazságok megjelenjenek a számban? Figyelj, a mindentudó Dzsíva Goszvámi elrejtette ezeket az igazságokat a szívében, bár feltárt belőlük valamennyit a kommentárjaiban, a Krsna-szandarbhában, és más könyvekben. Dzsíva Goszvámi mindig félt, ha az alkalmatlan emberek meghallják ezeket a bizalmas igazságokat, a vallástalanságnál fognak menedéket venni. Aggódott, mert látta, hogyan érti a legtöbb vaisnava a raszákat, elfogadják a raszábhászát. Ezért nagyon ügyelt, nehogy olyat írjon, ami alátámaszthat valami helytelen következtetést. Te azonban megtudhatod ezeket a dolgokat. Nem tárom fel ezeket az igazságokat méltatlan embereknek. Most pedig a nitja-prija gópikról beszélek.”
Vidzsaja-kumára: „Kik a nitja-prija gópik? Bár sok szentírást tanulmányoztam, mindig a szavaid nektárjára vágyom.”
Goszvámi: „A vradzsai nitja-prija gópik közül Rádhá és Csandrávali a legfontosabbak. Transzcendentálisan szépek, értelmesek, és nagyon sok erényük van. Ebben az értelemben olyanok, mint maga az Úr Krsna. Ezt írja róluk a Brahma-szamhitá (5.37):
„Góvindát imádom, a legelső Urat, aki transzcendentális birodalmában, Golokán lakozik Rádhával. Rádhá hasonlít Hozzá, és az extázis energiáját (hládini) testesíti meg. Társai a barátnői, akik testi formájának kiterjedései, elönti és átitatja őket az örökké boldog lelki rasza.”
„Brahmá e szavai a Védák lényege, ezt mondja a nitja-prija gópikról. ’Nitjának’ (öröknek) mondják őket, mert ők az Úr lelki energiáka, nem korlátozza őket sem az anyagi tér, sem az anyagi idő. Ők az örök lelki valóság. Itt a ’kalabhih’ szó lehet, hogy a hatvannégy művészetre vonatkozik, amelyekkel a gópik az örök kedvteléseikben foglalkoznak. Vagy lehet, hogy más jelentése van ennek a szónak. E vers kommentárja ezt mondja:
„Itt a ’kalabhih’ szó ezt jelenti, ’az energiákkal, akik az Ő formájának a kiterjedései.”
„Amit elmondtam neked, az Szvarúpa Dámodara véleménye. Tudnod kell, hogy ezek a bizalmas magyarázatok nagy kincsek, amelyeket Rúpa, Szanátana és Dzsíva Goszvámik a szívük mélyén őriztek.”
Vidzsaja-kumára: „Szeretném hallani a nitja-prija gópik neveit.”
Goszvámi: „Rádhá, Csandrávali, Visákhá, Lalitá, Sjámá, Padmá, Saibjá, Bhadriká, Tárá, Vicsitrá, Gopáli, Dhanisthá, Páli – ezeket a neveket találjuk a Szkanda Puránában, Prahláda-szamhitában és más írásokban. Csandrávalit ismerik Szómabhá néven is, Rádhát Gandharvá néven. Vannak más híres gópik is, például Khandzsanáksi, Manoramá, Mangalá, Vimalá, Lílá, Krsná, Sári, Visaradá, Tárávali, Csakoráksi, Sankari, Kunkumá, stb.”
Vidzsaja-kumára: „Milyen kapcsolatban vannak egymással ezek a gópik?”
Goszvámi: „Ezek a gópik mind júthésvarik (gópi-csoportok vezetői). Száz meg száz csoport van, és mindegyik csoportban sok száz, sok ezer gópi. Rádhától Kunkumáig, ők mind júthésvari. Itt említik Visákhát, Lalitát, Padmát és Saibját is. A júthésvarik közül az a nyolc gópi a legszerencsésebb, akinek Rádhá a vezetőjük. Ők a ’pradhana’ (legfontosabb) gópik.”
Vidzsaja-kumára: „Visákhá, Lalitá, Padmá és Saibjá mind pradhana gópik. Nagyon értenek ahhoz, hogy különösen dicsőségessé tegyék az Úr Krsna kedvteléseit. Miért nem mondják őket egyértelműen júthésvariknak?”
Goszvámi: „Ők valamennyi transzcendentális erénnyel rendelkeznek, és bizonyára nagyon is méltók arra, hogy júthésvarik legyenek. Lalitá és Visákhá azonban olyan boldogok, amikor együtt lehetnek Sri Rádhával, hogy nem szeretnének maguk is független júthésvarik lenni. Egyes gópik Srimati Rádháránit, mások Csandrávalit követik. Erről írnak a szentírások.”
Vidzsaja-kumára: „Én azonban azt halottam, hogy Lalitának van egy csoportja. Milyen ez?”
Goszvámi: „Az összes csoportvezető közül Srimati Rádháráni a legkiválóbb. Különleges tiszteletből és szeretetből egyes gópik azt mondták, hogy Lalitá vagy Visákhá csoportjba tartoznak. Lalitát, Visákhát és Rádhá nyolc fő barátnőjét (asta-szakhi) kisebb csoportok vezetőinek tekintik, Sri Rádhá csoportján belül. Aki nagyon szerencsés, beléphet Srimati Lalitá csoportjába.”
Vidzsája-kumára: „Uram, milyen szentírásokban lehet megtalálni a gópik neveit?”
Goszvámi: „A Padma Puránában, Szkanda Puránában, a Bhavisja Purána Uttara-khandában. Sok más nevet aláln a Szátvata Tantrában is.”
Vidzsaja-kumára: „A Srimad Bhágavatam a világ valamennyi szentírásának a koronaékszere. Nagy boldogság forrása lenne, ha ezeket a neveket meg lehetne találni a Srimad Bhágavatamban.”
Goszvámi: „A Srimad Bhágavatam a legfelsőbb igazságot tanítja. Óceán az, teli a lelki raszák nektárjával. A raszák élvezetéhez értők (raszika) láthatják, hogy a raszák valamennyi igazsága benne van a Srimad Bhágavatamban. Titokban ott vannak még Sri Rádhá és valamennyi gópi nevei is. Ha figyelmesen olvasod a 10. Ének verseit, mindegyiket meg fogod találni. Sukadéva Goszvámi távol akarta tartani az illetékteleneket, ezért volt olyan titkolózó. Baba Vidzsaja-kumára, mi lenne, ha olyan embernek adnád a dzsapa-gyöngyöket, aki azokat csak dísznek viseli a nyakában? Minél emelkedettebb valakinek az odaadó szolgálata, annál többet fog megérteni a Srimad Bhágavatamban elrejtett titkokból. Látjuk, milyen tehetséges volt Sukadéva Goszvámi, úgy magyarázta a nagyon bizalmas igazságokat, hogy a közönséges emberek ne értsék meg. Az igazság az, senki nem értheti meg ezeket a dolgokat, ha nem vett menedéket a tanítványi láncnál (guru-parampara). Aki ezeket magában tanulmányozza, nem fogja megérteni. Tanulmányozd alaposan az Uddzsvala-nilamanit és meg fogod látni, hogy valamennyi rasza benne van a Srimad Bhágavatamban.”
Sokáig beszélgettek, aztán az Úrról való beszélgetést (istha-gosthi) befejezték arra a napra. Vidzsaja-kumára egyre csak a lelki világ transzcendentális hősére és hősnőire gondolt, és visszament Haracsandi-szahi házába. Sokféle boldogságot megízlelt, amikor a vidúsakákra, pitha-mardakákra és az Úr többi társára gondolt. Könnyek szöktek a szemeibe, amikor eszébe jutott Krsna fuvolája, és a többi szvajam-dúti (küldött). Vidzsaja-kumára szívében megjelent Vradzsa lelki szeretete (bháva), és boldogan táncolt. Szívében ragyogóan fénylettek a kedvtelések és a kertek, amelyeket az elmúlt éjszaka látott.