nitja-dharma o szambandhabhideja-prajódzsana
(pramejantar-gata námaparádha-vicsára)
24. fejezet
Örök vallás és szambandha, abhideja és prajódazsna
(Sértések a szent név ellen)
Ezen az estén Vradzsanátha és Vidzsaja-kumára tisztán zengtek 50,000 szent nevet (29 kör) a tulaszi gyöngyeiken. Késő éjjel végül elaludtak. Mivel tisztán zengték a szent nevet, mindketten érezték az Úr Krsna kegyének jelenlétét. Másnap reggel elmondták egymásnak, mit éreztek. Boldogok voltak. Megfürödtek a Gangában, imádták az Úr Krsnát, az Úr Hari szent nevét zengték, elmondták a Dasa-múlát, tanulmányozták a Srimad Bhágavatamot, szolgálták a vaisnavákat, megtisztelték az Úr praszádamját, és más odaadó szolgálatot végeztek. Így töltötték el a napot. Szürkületkor elmentek az idős, szent babadzsi kunyhójába, Srivásza udvarába. Dandavatjukat ajánlották, leültek, és arra gondoltak, milyen javaslat hangzott el az előző esti beszélgetés során – Vidzsaja-kumárának volt egy kérdése a szent név elleni sértésekről. A szent babadzsi azzal a vidámsággal beszélt, ami természetének része volt: „Ahogyan valamennyi lelki cselekedet közül a szent név zengése a legjobb, a szent név elleni sértések a legsúlyosabb bűnök. Amikor valaki a szent névnél vesz menedéket, valamennyi bűnétől megszabadul. De a szent név elleni sértésektől nem lehet ilyen könnyen megszabadulni. Ezt mondja a Padma Purána:
„A Hare Krsna zengése azoknak ajánlott, akik sértéseket követnek el, mert ha folytatják a mantrázást, fokozatosan sértések nélkül fogják tenni. Még ha kezdetben sértésekkel ismétlik is a mantrát, egyszer megszabadulnak a sértésektől, ha kitartóan mantráznak.”
„Baba, figyelj! Milyen nehéz megszabadulni a szent név elleni sértésektől! Az értelmes ember arra fog törekedni, hogy sértések nélkül mantrázzon. Aki nagyon ügyel arra, hogy elkerülje a sértéseket, gyorsan képes lesz arra, hogy a szent nevet zengje. Lehet, hogy a bhaktán már megjelennek az extázis jelei, könnyeket hullat, borzong, de mégis lehetséges, hogy sértéseket követ el, és nem zengi tisztán a szent nevet. Ha a törekvő bhakták nem ügyelnek, nem fogják tisztán zengeni a szent nevet.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, mi a szent név tiszta zengése?”
Babadzsi: „Aki nem követ el sértéseket a szent név ellen, az tisztán ismétli. Ez itt nem azt jelenti, hogy nagyon pontos a kiejtése. A Padma Purána ezt mondja:
„Ha egy bhakta egyszer kiejti az Úr szent nevét, vagy ha a fülén át eljut az elméjébe, az a szent név biztosan meg fogja őt szabadítani az anyag kötelékeitől, akár helyesen ejti ki, akár helytelenül, nyelvtanilag helyesen, vagy nem helyesen, folyamatosan, vagy töredezetten. Bráhmana, a szent névnek bizonyára nagy hatalma van. Ha azonban valaki a mantrázást az anyagi test, vagyon és követők érdekében, kapzsiság vagy ateizmus befolyása alatt használja – más szavakkal, ha sértésekkel ejti ki a nevet – az ilyen mantrázás nem hozza meg nagyon gyorsan az eredményeket. Ezért szorgalmasan el kell kerülni a sértéseket, amikor az Úr szent nevét zengjük.”
Vidzsaja-kumára: „Most már értem, hogy a törekvő bhaktának nincs más választása, meg kell tudnia, mik a szent név elleni sértések. Kérlek, légy olyan kegyes, és sorold fel ezeket a sértéseket.”
Babadzsi: „Tíz sértés van a szent név ellen. Ezekről ezt írja a Padma Purána (Brahma-khanda 25.15-18):
„1. A szent név lótuszvirág lábainál elkövetett legnagyobb sértés, ha gyalázzák azokat a nagy szenteket, akik a Hare Krsna mahá-mantrát hirdetik. A Náma-prabhu, aki nem más, mint Krsna, soha nem fogja elviselni a gyalázkodást, még attól sem, aki nagy bhaktának számít. 2. Ebben az anyagi világban Visnu szent neve a legnagyobb áldás. Visnu neve, formája, tulajdonságai és kedvtelései mind transzcendentális, abszolút tudás. Ezért sértő, ha valaki el akarja választani az Istenség Abszolút Személyiségét a szent nevétől, vagy a transzcendentális formájától, tulajdonságaitól és kedvteléseitől, és azokat anyagiaknak gondolja. Az is gyalázás, ha valaki azt hiszi, az olyan félistenek, mint az Úr Siva nevei éppen olyan jók, mint az Úr Visnu neve.
„3. A lelki tanítómestert anyaginak tekinteni, és ezért irigyelni emelkedett helyzetét. 4. Gyalázni a védikus irodalmat, például a négy Védát és a Puránákat. 5. Értelmezni az Úr szent nevét. 6. Képzeletbelinek tekinteni a szent név dicsőségét. 7. Azt gondolni, hogy mivel a Hare Krsna mantra minden bűn visszahatását el tudja törölni, ezért a bhakta folytathatja a bűnös cselekedeteit, és ugyanakkor a Hare Krsna mantrát zengi, hogy azokat közömbösítse, ez a legnagyobb sértés a Hari-náma lótuszvirág lábai ellen. Sem az aszkézis, sem Jamarádzsa különféle büntetései nem tisztíthatják meg azt, aki így gondolkodik.
„8. Nagy sértés a Hare Krsna mantra zengését egyenlőnek tekinteni a vallási ceremóniák végzésével, fogadalmak megtartásával, lemondás gyakorlásával és tűzáldozatokkal, amelyek mind kedvező, de materialista cselekvések. 9. Sértés a szent név dicsőségét hirdetni azoknak, akik nem akarják meghallgatni, az ateistáknak, és akik nem hisznek a szent név zengésében.
„10. Sértést követ el a szent név ellen az a nagyon alantas ember, aki már hallott ugyan az Úr transzcendentális, szent nevének a dicsőségéről, de továbbra is kitart az anyagi életfelfogásban, azt gondolja, ’én ez a test vagyok, és minden az enyém, ami ehhez a testhez tartozik’ (aham mámeti), akiben nincs tisztelet és szeretet a Hare Krsna mahá-mantra zengése iránt.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, magyarázz el minden verset külön, hogy megérthessem a sértéseket.”
Babadzsi: „Az első vers két sértésről beszél. Az első sértés gyalázni a nagy szenteket, akik lemondtak a karmáról, dharmáról, gjánáról és jógáról, és teljesen a szent névnél vettek menedéket. Ez nagyon nagy sértés. És miért ne lenne nagy sértés? Az Úr Hari szent neve nem fogja megbocsátani, ha gyalázzák a nagy lelkeket, akik megfelelően hirdetik a szent név dicsőségét a világnak. A szent név gyorsan kegyes azokhoz, akik a szent bhakták társaságban mantráznak, és elkerülik a szent névhez ragaszkodó bhakták gyalázását.”
Vidzsaja-kumára: „Az első sértést nagyon könnyen meg tudom érteni. Uram, kérlek, magyarázd el a második sértést.”
Babadzsi: „A második sértést a vers második fele említi, amelyről most beszélünk. Ezt a sértést kétféleképpen lehet elmagyarázni. Ez az első magyarázat: Az Úr Visnu és az Úr Szadásiva a félistenek vezetői. Sértés a szent név ellen úgy látni, hogy a tulajdonságaik, neveik és egyéb jellemzőik azt mutatnák, mintha függetlenek lennének egymástól. Ha valaki azt gondolja, lehet, hogy az Úr Visnu egy legfelsőbb irányító, de az Úr Siva is legfelsőbb irányító, és független az Úr Visnutól, ez a felfogás a bhava-ísvara-vádához vezet, ahhoz a felfogáshoz, hogy sok független isten van. Ez nagy akadály, elállja a tiszta odaadó szolgálat útját. Az igazság az, hogy az Úr Sivának és más félisteneknek nincs az Úr Visnutól független hatalmuk. Ha ezt valaki így megérti, akkor nem követi el ezt a sértést a szent név ellen. A második értelmezés ez: Az is sértés a szent név ellen, ha valaki azt gondolja, hogy az Istenség Legfelsőbb, mindenkinél kegyesebb (siva) Személyiségének neve, formája, tulajdonságai és kedvtelései különböznek az Úr transzcendentális és örökké tökéletes lelki testétől. Az igazság az, hogy Krsna formája, neve, tulajdonságai és kedvtelései mind lelkiek. Nem különböznek egymástól. Aki ezt elméletben (gjána) és gyakorlatban (vigjána) megérti, nem követi el ezt a sértést a szent név ellen. Az Úr szent nevét ezzel a tudással kell zengeni.”
Vidzsaja-kumára: „Értem az első és a második sértés. Kegyedből megértettem, hogy az Úr Krsna formája lelki, és nem anyagi, hogy nem különbözik a tulajdonságaitól, neveitől, szerves részeitől, és bármi egyébtől, ami Vele kapcsolatos. Aki menedéket vesz a szent névnél, annak egy hiteles lelki tanítómesterhez kell közelednie, tőle kell megtanulnia az anyag és a szellem igazságát. Most kérlek, magyarázd el a harmadik sértést.”
Babadzsi: „A tanítvány legyen tántoríthatatlan odaadással a lelki tanítómester iránt, aki megadja a szent nevet, mert a szent név zengése a legkiválóbb lelki cselekvés. Sértést követ el a szent név ellen, aki nem tiszteli az avató lelki tanítómestert, aki azt gondolja, hogy bár a lelki tanítómestere ismerheti a szent névről szóló írásokat, de nem jártas a Védántában és más filozófiákban, és aztán azt gondolja, hogy ő többet tud a filozófiáról, mint a lelki tanítómestere. Nincs jobb tanító, mint a lelki tanítómester, aki ismeri a szent név igazságát. Ezért sértés a szent név ellen, ha a lelki tanítómestert nem tartják sokra.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, áldásos lesz az életünk, ha tiszta odaadással vagyunk irántad. Most légy olyan kegyes, és magyarázd el a negyedik sértést.”
Babadzsi: „A Sruti-sásztrák azt mondják, hogy a szent név zengése a legjobb lelki cselekvés. Ezt mondják (a Védák, idézi a Hari-bhakti-vilásza 11.510-512):
„Úr Visnu, most, hogy értjük az igazságot, imádjuk szent neved dicsőségét. „Om Tat Szat. Om. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom az Istenség Legfelsőbb Személyisége lábainak. A tiszta bhakták az Ő transzcendentális szent neveit éneklik és hallják, hogy elérjék a felszabadulást. „Amennyire meg tudtak Téged érteni, a hajdani bölcsek is a dicsőségedet zengték, ki tökéletes és teljes vagy, a Védák apja. Úr Visnu, most, hogy értjük az igazságot, imádjuk szent neved dicsőségét.”
„Látjuk tehát, hogy a Védák és az Upanisádok mind a szent név dicsőségét zengik. E szentírások gyalázása sértés a szent név ellen. Ha valaki tiszteli a szentírásokat, de gyalázza a szentírásoknak azt a részét, amelyek a szent név dicsőségét tanítják, sértést követ el a szent név ellen. E sértés miatt nem vonzódik a szent névhez. A szent nevet tisztelettel kell zengeni, teljes tudatában annak, hogy a szent név a Védák koronaékszere.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, szád nektárt záporoz ránk! Most az ötödik sértésről szeretnénk hallani.”
Babadzsi: Az Úr Hari szent neve elleni ötödik sértés valamilyen módon értelmezni az Úr szent nevét. A Dzsaimini-szamhitá mondja:
„Mindig a pokolban élnek azok, akik túlzottnak tekintik a szent név dicsőségét, ahogyan arról a Srutiban, Szmrtiben és a Puránákban írnak.”
„A Brahma-szamhitában az Istenség Legfelsőbb Személyisége magyarázza Bódhajánának:
„Mindenféle szenvedésbe taszítom, borzalmas módon megkínzom azt, aki hallotta, mennyi előnnyel jár a szent név zengése, és azt gondolja, hogy ezek az előnyök túlzottak.”
„A szentírások azt tanítják, hogy a szent névnek ugyanolyan ereje van, mint magának az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Megvan a hatalma ahhoz, hogy kiszabadítson valakit a születés és halál körforgásából. A Visnu-dharma Purána mondja:
„Kedves királyom, ez a szó, Krsna, olyan áldásos, hogy aki a szent nevet zengi, sok-sok születés bűnös tetteinek visszahatásaitól azonnal megszabadul.”
„A Brhan-Náradija Purána mondja:
„Bráhmanák legjobbja, az Úr Hari szent nevének zengése az egyetlen út, hogy az emberek minden bűntől megszabaduljanak. Nem látok más utat.”
„A Brhad-Visnu Purána mondja:
„Aki Krsna szent nevét zengi, egyszerre több bűnös tett visszahatását törli el, mint amennyit el tud követni.”
„Ez mind teljesen igaz a szent név dicsőségéről. De amikor ezt azok hallják, akik azzal keresik a kenyerüket, hogy a karma szertartásait végzik, vagy a gjána személytelen spekulációit tanítják, meg akarják védelmezni a megélhetésük módját, ezért azt mondják, hogy ez mind túlzás. Ők így értelmezik: ’Nem egészen igaz, amit a szentírások mondanak a szent nevek dicsőségéről. Csak azért túlozzák el a szent név zengésének hasznát, hogy az elme vonzódjon a szent névhez.’ Nem is fognak vonzódni a szent névhez azok, akik elkövetik ezt a sértést. Ezért a szentírások szavaiba vetett teljes hittel kell zengened az Úr Hari szent nevét. De kerüld el azok társaságát, akik úgy értelmezik, hogy a szent név dicsősége túlzás. Ha valahogy meglátsz egy ilyen embert, ruhástól meg kell fürdened. Ezt tanította az Úr Gauránga.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, a családos emberek számára nem könnyű tisztán zengeni a szent nevet. És miért nem? Mindig abhakták veszik őket körül, akik sértéseket követnek el a szent név ellen. A bráhmana panditáknak, például nekem is nagyon nehéz jámbor bhakták társaságában tartózkodni. Uram, légy hozzám kegyes, adj nekem lelki erőt, hogy elkerüljem az abhakták társaságát. Hitem egyre erősödik, amikor a szavaidat hallom. Most kérlek, magyarázd el a hatodik sértést.”
Babadzsi: „A hatodik sértés elképzeltnek tekinteni a szent név dicsőségét. Az imperszonalisták és a tetteik gyümölcseiért cselekvők azt gondolják, hogy a Legfelsőbbnek nincs sem neve, sem formája. Azt gondolják, a bölcsek azért találták ki a Ráma, Krsna és az Úr egyéb neveit, hogy segítsenek az embereknek elérni a tökéletességet. Sértést követnek el a szent név ellen, akik elfogadják ezt a következtetést. Az igazság az, hogy a szent név lelki és örök. A szent név csak a lelki érzékek számára jelenik meg, az odaadó szolgálatban. Hallgasd meg a hiteles lelki tanítómester és a szentírások leckéit, meg kell értened, hogy a szent név valódi, lelki és örök. A szent név nem lesz kegyes hozzád, ha képzeletbelinek gondolod.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, mielőtt menedéket vettünk nálad, aki megszabadítasz a félelemtől, karmik és njája logika-tudósok társaságában éltünk, és úgy gondolkodtunk, mint ők. Most a kegyedből megszabadultunk ettől a felfogástól. Kérlek, légy kegyes, és magyarázd el most a hetedik sértést.”
Babadzsi: „Sértés a Hari-náma lótuszvirág lábainál azt gondolni, hogy mivel a Hare Krsna mantra minden bűn visszahatását el tudja törölni, ezért az ember folytathatja a bűnös cselekedeteket, és ugyanazok zengheti a Hare Krsna mantrát, hogy azokat közömbösítse. Aki elköveti a bűnöket, és elvárja, hogy a szent név tisztítsa meg, nem fog megtisztulni még akkor sem, ha aszkézist gyakorol. És miért nem? Mert a cselekedete a szent név elleni sértések közé számít. Az egyetlen vezeklés az, amely megszünteti a szent név elleni sértéseket. Csak így lehet megszüntetni.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, nincs olyan bűn ebben a világban, amit meg ne semmisítene a szent név zengése. Akkor miért nem törli el ezt a bűnt a szent név? Miért számít a szent név elleni sértések közé?”
Babadzsi: „Baba, a napon, amelyen az élőlény tisztán a szent névnél vesz menedéket, attól a naptól fogva teljesen megsemmisülnek a bűnei visszahatásai, akár prárabdha (amely már elkezdett szenvedést hozni), akár aprárabdha (amely majd a jövőben hozza el a szenvedést). Végül a szent név megadja neki a premát (a tiszta Istenszeretetet). Minden bűnös vágytól megszabadul, aki tisztán a szent névnél vesz menedéket. Nem is vágyik az anyagi jámbor tettek által elérhető haszonra. Szót sem ejt az anyagi jámborságról és a bűnről. Nem vonzza a személytelen felszabadulás sem. Aki tisztán zengi a szent nevet, nem követ el bűnöket. Ha azonban sértéseket követ el a szent név zengése közben, az a námábhásza (a szent név visszfénye). Nem a tiszta szent név. A bhakta bűnei a námábhásza szakaszban is megsemmisülnek, de jelenleg nem vonzza a mantrázás. A múltbeli bűnös szokások egyes nyomai azonban megmaradnak, és csak fokozatosan semmisülnek meg. Ha a mantrázó véletlenül elkövetne valami bűnt a múltbeli szokások miatt, a námábhásza (a szent név visszfény) megsemmisíti azt a bűnt. Ha azonban az, aki a szent névnél vesz menedéket, így gondolkozik, ’A szent név zengése minden bűnt megsemmisít. Ha tehát elkövetek egy bűnt, azt a szent név meg fogja semmisíteni,’ és ha aztán elvárja, hogy a bűneit megbocsássák, akkor a bűnös cselekvés sértés a szent név ellen.”
Vidzsaja-kumára: „Most kérlek, magyarázd el a nyolcadik sértést, és tégy minket boldoggá.”
Babadzsi: „Nagy sértés a Hare Krsna mantra zengését egyenlőnek tekinteni a varnásrama-dharma követésével, adományozással, vallási ceremóniák végzésével, fogadalmak megtartásával, a lemondás gyakorlásával és a tűzáldozatok végzésével, az astanga-jógával, valamint hasonló cselekedetekkel, amelyek mind anyagi jámbor tettek. Ezek, és a szentírásokban felsorolt egyéb jámbor tettek mind materialista cselekedetek. Az Úr szent neve azonban túl van az anyag világán. Az itt felsorolt jámbor cselekedetek mind eszközök bizonyos célok eléréséhez. A végső cél lelki természetű. Ezek a jámbor tettek mind eszközök. Nem célok. Hari szent neve azonban eszköz a szádhana-bhakti során, és végső cél, amikor a bhakta leszedi lelki cselekedeteinek gyümölcsét. Ezért a közönséges anyagi jámbor tettek nem érnek fel az Úr Hari szent nevének zengésével. Sértést követ el a szent név ellen, aki azt gondolja, a közönséges, anyagi, jámbor tettek egyenlők az Úr Hari szent nevének zengésével. Az anyagi jámbor tettek csak nagyon csekély és nyomorult előnyökkel járnak. Aki azért imádkozik, hogy a szent név ezeket a nyomorult előnyöket adja meg neki, sértést követ el a szent név ellen. És miért? Az ilyen ember azt gondolja, az anyagi jámbor tettek egyenlők a szent név zengésével. Aki tudja, hogy az anyagi jámbor tettek csak kis és nyomorúságos eredményeket hoznak, és aki megérti, hogy az Úr Hari szent neve tökéletesen lelki, rendelkezik az ’abhidheja-gjánával’ (tudja, hogyan lehet elérni a lelki fejlődést az odaadó szolgálat végzésével).”
Vidzsaja-kumára: „Uram, most már értem, hogy semmi sem egyenlő az Úr Hari szent nevével. Most kérlek, magyarázd el a kilencedik sértést. Szeretném megtudni.”
Babadzsi: „A Védák azt tanítják, hogy az Úr Hari szent nevének zengése a legjobb lelki cselekvés. Akinek van hite a tiszta odaadó szolgálatban, az természeténél fogva méltó arra, hogy az Úr Hari szent nevét zengje. Akiknek nincs hitük, természettől fogva ellenségesek a lelki cselekedetekkel szemben. Hallják a szent nevet, de nem vonzódnak hozzá. Sértés az ilyen embereket a szent névről tanítani. Az Úr Hari szent nevének zengése a legjobb lelki cselekvés. A szent név mindenkinek áldást hoz. Ezért az a tanítás, hogy a legjobb a szent nevet zengeni, és megengedni az ilyen embereknek, hogy hallják a mantrázást. De senki ne adjon avatást a szent név zengésébe, ha nem látja, hogy a jelölt valóban alkalmas. Ha majd parama-bhágavata (az Úr nagy bhaktája) leszel, akkor lesz transzcendentális energiád. Az Úr kegyéből megadhatod az embereknek a szent névbe vetett hitet. Meg is taníthatod nekik az igazságot az Úr Hari szent nevéről. De amíg madhjama-vaisnava (az Úr közepes bhaktája) vagy, kerüld el a hitetleneket, az abhaktákat és azokat, akik gyűlölik az Urat.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, sok lelki tanítómestert indítanak arra a hírnév és a pénz vágya, hogy alkalmatlan embereket is beavassanak az Úr Hari szent nevének zengésébe. Milyen helyzetben vannak ezek a lelki tanítómesterek?”
Babadzsi: „Megsértik a szent nevet.”
Vidzsaja-kumára: „Kérlek, légy kegyes, és magyarázd el a tizedik sértést.”
Babadzsi: „Sértést követ el a szent név ellen az anyagi világ lakója, aki megittasul ezektől a gondolatoktól, ’Gazdag és dicsőséges vagyok. Sok szolgám és követőm van,’ néhány ritka alkalommal kedvezően gondolkodik a lemondásról, bepillantást kap a lelki megértésbe, vagy hallja a szent név dicsőségét a panditáktól, de nem szereti komolyan a szent nevet, ahogy kellene. Az ilyen embereket tanítja az Úr, amikor ezt mondja a Siksástakában (2. vers).
„Kedves Uram, egyedül szent neved áldást hozhat minden élőlényre. Ezért milliónyi a Te neved, mint például Krsna, Góvinda, melyek révén felfeded magad. Az összes transzcendentális energiáddal felruháztad szent neveidet, melyeket minden különösen szabály és előírás nélkül lehet zengeni. Indokolatlan kegyed folytán isteni hangként szálltál alá, de nagy szerencsétlenségemre én mégsem vonzódom szent neveidhez.”
„Baba, kerüld el ezt a tíz sértést, és zengd mindig az Úr Hari szent nevét. Akkor a szent név gyorsan kegyes lesz hozzád, megadja neked a premát (a tiszta Istenszeretetet), és parama-bhágavatává (az Úr nagy bhaktájává) változtat.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, most látom, hogy az imperszonalisták, a tetteik gyümölcseiért cselekvők és a jógik mind megsértik a szent nevet. Amikor sok ember gyűlik össze, hogy a szent nevet zengjék (szankirtana), helyes, ha egy tiszta vaisnava csatlakozik hozzájuk?”
Babadzsi: „Ha többnyire olyanok vannak köztük, akik megsértik a szent nevet, akkor helyes, ha a tiszta vaisnava nem csatlakozik az énekléshez. Ha azonban a résztvevők többnyire tiszta vaisnavák, vagy olyan vaisnavák, akik mantrázása a námábhásza (a szent név visszfénye) szinten van, akkor ez nem űrt. Igazából jó dolog. Az ilyen mantrázás lelki boldogságot hoz. De most már késő éjszaka van. Holnap többet hallasz a námábhászáról.”
Vidzsaja-kumára és Vradzsanátha a szent név iránti szeretettől elcsukló hangon ajánlottak imákat a szent babadzsinak, megérintették lábai porát, és a ’Hari haraje namah’ dalt énekelve elindultak Bilva-puskarini felé.