nitja-dharma o szambandhabhideja-prajódzsana
(pramejantar-gata náma-tattva-vicsárambha)
23. fejezet
Örök vallás és szambandha, abhideja és prajódzsana
(Kezdődik a szent név tanítása)
Bilva-puskarini falu nagyon szép. Északi és nyugati oldalán a Gangá folyik. A Puskarini partján, bilva-fák ligetében van az Úr Siva temploma. Nincs messze innen Bháva-tarana. Az egyik oldalon Bilva-puskarini van, és a másik oldalon Brahma-puskarini. Közöttük van Szimulija falu, amely egy oldalon Navadvipa városával határos. Vradzsanátha háza Bilva-puskarini közepén, az országúttól északra van. Vidzsaja-kumára megtett egy kis távolságot, aztán visszament a nővéréhez. Eldöntötte magában, „Nem megyek el addig, amíg meg nem tudom az igazságot a szent névről.” Visszament Bilva-puskariniba, találkozott a nővérével és az unokaöccsével, és ezt mondta nekik, „Itt maradok még egy vagy két napig, és aztán elmegyek.” Azon a délutánon két, a Rámánudzsa-szampradájába tartozó, Sri-tilakát viselő vaisnava érkezett a Csandi-mandapához, Vradzsanátha házában. A két vaisnava leült a panasza-fa árnyékában, Vradzsanátha háza előtt, száraz gallyakból tüzet raktak, és gandzsát kezdtek szívni. Vradzsanátha anyja örült, hogy vendégeket fogadhat. Mivel látta, hogy nem esznek, különféle ételeket hozott nekik. Vradzsanátha és Vidzsaja-kumára látták, hogy a vaisnavák nagyon békések és ragyog az arcuk, vonzódni kezdtek hozzájuk. A két vaisnava is látta, hogy Vradzsanátha és Vidzsaja-kumára tulaszi gyöngyöket viselnek a nyakukban, és tizenkét tilaka van a testükön, tisztelettel üdvözölték őket, kiterítettek egy takarót, hogy leüljenek. Amikor Vradzsanátha kérdezgette őket, az egyik szannjászi ezt mondta, „Mahárádzsa, láttuk Ajódhját, és most Navadvipába megyünk. Elhatároztuk, hogy megnézzük Csaitanja Prabhu kedvteléseinek a helyeit.” Vradzsanátha szólt, „Máris Navadvipában vagytok. Kérlek, pihenjetek ma itt, holnap meglátjátok Maháprabhu születési helyét és Srivásza udvarát.” A két szannjászi elfogadta a meghívást, és boldogan ismételték az Úr Krsna e szavait a Bhagavad-gítából (15.6):
„Azok, akik elérik az Én legfelsőbb hajlékomat, soha nem térnek vissza ebbe az anyagi világba.”
A két szannjászi szólt, „Ma nagyon szerencsések vagyunk, mert meg fogjuk látni a szent Májápurát, a legjobbat a hét szent város közül.”
Ahogy ott ültek a panasza fa alatt, a két szannjászi a Rámánudzsa-szampradája ’artha-pancsakájáról’ (öt téma) beszélt. Az öt téma a következő: 1. szva-szvarúpa (a lélek természete, saját természet), 2. para-szvarúpa (mások természete), 3. upája-szvarúpa (a lelki fejlődés eszközei), 4. purusártha-szvarúpa (az élet igazi célja), és 5. virodhi-szvarúpa (akadályok, amelyek meggátolnak az igazi életcél elérésében). Vidzsaja-kumára nagyon figyelmesen hallgatta, elgondolkodott azon, hogyan magyarázzák a szannjászik ezeket a témákat, és a Sri-szampradája három igazságát (tattva-traja). Hosszú beszélgetés után megkérdezte, „Hogyan magyarázza a ti szampradájátok a szent nevet?” Vradzsanátha és Vidzsaja-kumára meghallgatták a két vaisnava magyarázatait, de nem lettek nagyon boldogok. Vradzsanátha szólt, „Nagybátyám, gondolkoztam ezen a dolgon, és arra a következtetésre jutottam, hogy semmi más nem válik az élőlények javára, csak az, ha az Úr Krsna szent nevénél vesznek menedéket. Sri Gauránga, az életünk ura azért szállt alá ebbe a világba, hogy az Úr Krsna tiszta, szent nevét hirdesse, ezért jött el Májápura szent városába. Tegnap, amikor minket tanított, Gurudéva azt mondta, hogy mindenféle odaadó szolgálat közül a szent név zengése a legjobb. Megkért arra is, hogy különös figyelmet fordítsunk a szent név igazságának megértésére. Nagybátyám, menjünk oda ma este, és tanuljuk ezt meg.” A délutánt azzal töltötték, hogy szívesen látták a vendégeiket, és sok mindenről beszélgettek.
Amikor véget ért az esti árati, a vaisnavák összegyűltek a bakula fa alatt, Srivásza udvarában. Ott ült köztük az idős, szent Raghunátha dásza babadzsi, és a szent neveket zengte a tulaszi gyöngyein. Vradzsanátha és Vidzsaja-kumára megérkeztek, és dandavatjukat ajánlották neki. A szent babadzsi megölelte őket, és megkérdezte, „Boldogok vagytok az odaadó szolgálatotokban?” Vidzsaja-kumára válaszolt, „Uram, kegyedből minden nagyon jó. Kérlek, légy olyan kegyes, taníts minket ma este az Úr szent nevéről.” A szent babadzsi arca kivirult a boldogságtól, és beszélni kezdett, „Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kétféle neve van: 1. mukhja (elsődleges), és 2. gauna (másodlagos). Az anyagi teremtéssel, és a természet anyagi kötőerőivel való kapcsolatát mutató nevek mind másodlagosak. Példák erre a sok másodlagos névre: ’Srsti-kartá’ (az anyagi világ teremtője), ’Dzsagat-pati’ (az anyagi világ fenntartója), ’Visva-pálaka’ (az anyagi világ védelmezője), és ’Paramátmá’ (az anyagi világban mindenütt jelen levő Felsőlélek). A másodlagos nevek közé számítanak néhány más nevet is, bár azokat nem érintik meg az anyagi kötőerők. Példa erre a ’Brahma’ (Brahman). Ha ezeket a másodlagos neveket zengik, ezek is hoznak sok különféle eredményt, de nem hozzák el közvetlenül vagy gyorsan a legmagasabb lelki eredményt. Más nevek úgy szólítják meg az Urat, ahogyan Ő az anyagi időn és téren túli lelki világban nyilvánul meg, ahol az idő az örök jelen (nitja-vartamána). Ezek a nevek mind lelkiek és elsődlegesek, például ’Nárájana,’ ’Vászudéva,’ ’Dzsanárdana,’ ’Hrsikesa,’ ’Hari,’ ’Acsjuta,’ ’Góvinda,’ ’Gopála’ és ’Ráma.’ Mindezek az elsődleges nevek azonosak a Legfelsőbb Úr formájával, és ezért az örök jelenben léteznek, a lelki világban. Ezeket a szent neveket az odaadó szolgálat vonzza, és egyes nagyon szerencsés lelkek nyelvén táncolnak az anyagi világban. Ezeknek a neveknek egyáltalán nincs kapcsolatuk az anyagi világgal. Az Úr szent neve az Úr valamennyi energiájával rendelkezik, és amikor alászáll az anyagi világba, megsemmisíti májá illúzióit. Az egyéni lelkek egyetlen barátja az anyagi világban az Úr Hari szent neve. Nincs más igaz barátjuk. A Brhan-náradija Purána mondja:
„A szent név, a szent név, az Úr Hari szent neve az életem. A viszály és képmutatás e korában a megszabadulás egyetlen eszköze az Úr szent neveinek éneklése. Nincs más út. Nincs más út. Nincs más út.”
„A szent névnek határtalan ereje van. A szent név gyökerestől kiirtja a bűnök nagy erdőtüzében égő, feltételekhez kötött lelkek valamennyi bűnét. A Garuda Purána ezt mondja:
„Ha valaki az Úr szent nevét zengi, akár tehetetlen állapotban, vagy anélkül, hogy akarná, bűnös életének minden visszahatása eltávozik, ahogyan a kis állatok is elmenekülnek félelmükben, amikor egy oroszlán ordít.”
„Minden szenvedéstől megszabadul, aki menedéket vesz a szent névnél. A szent névnek olyan ereje van, hogy minden szenvedést megsemmisít. A Szkanda Purána mondja:
„Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom az Istenség Legfelsőbb, határtalan Személyiségének. Amikor valaki Rá gondol, vagy a szent neveit zengi, elméjének vagy testének minden betegsége megszűnik.”
„Aki az Úr Hari szent nevét zengi, megtisztítja a családját, a barátait, és mindenki mást. A Brahmánda Purána mondja:
„Még ha el is követett sok nagy bűnt, aki éjjel-nappal az Úr szent nevét zengi, annak megtisztul a szíve. Megtisztítja az összes rokonát.”
„Minden szenvedéstől megszabadul, aki odaadással van a szent név iránt. A Brhad-Visnu Purána mondja:
„Az Úr Hari szent nevének zengése meggyógyít minden betegséget, elhárít minden akadályt, és megment minden csapástól.”
„A Kali-korszak nem okozhat gondot annak, aki hangosan zengi az Úr Hari szent nevét. A Brhad-Náradija Purána mondja:
„A Kali-korszak nem okozhat gondot annak, aki mindig ezt énekli: ’Hare! Késava! Góvinda! Vászudéva! Dzsaganmaja!’”
„A pokol lakói is megszabadulnak, ha csak meghallják az Úr Hari szent nevét. A Nrsimha Purána mondja:
„Amikor zengeni kezik az Úr Hari szent nevét, a pokol lakóiban is megjelenik az odaadás az Úr Hari iránt. Elviszik őket a mennyei világokba.”
„Aki hangosan zengi a szent nevet, megsemmisíti prárabdha karmikus visszahatásait. A Srimad Bhágavatam (12.3.44) mondja:
„Rémülten, halálra váltan, az ember összeesik az ágyán. Bár a hangja elcsuklik, és alig van tudatában annak, hogy mit mond, ha kiejti a Legfelsőbb Úr szent nevét, megszabadulhat gyümölcsöző cselekvése visszahatásaitól, és elérheti a legfelsőbb célt. A Kali-korszakban az emberek mégsem imádják a Legfelsőbb Urat.”
„Az Úr Hari szent neve dicsőségesebb, mint a Védák. A Szkanda Purána mondja:
„Fiam, ne tanulmányozd a Rgvédát. Ne tanulmányozd a Jadzsur Védát. Egyáltalán ne tanulmányozd a Száma-Védát. Zengd csak: ’Góvinda!’ Zengd mindig az Úr Hari szent neveit.”
Az Úr Hari szent neve dicsőségesebb, mint valamennyi szent hely. A Vámana Purána mondja:
„Aki az Úr Visnu szent neveit zengi, annyi érdemet nyer, mintha meglátogatott volna sok ezer millió szent zarándokhelyet.”
„A szent névbe még egy bepillantás (námábhásza) is végtelenül jobb, mint az összes anyagi jámbor tett. A Szkanda Purána mondja:
„Sem a tehenek millióit adományozni, sem a Gangá melletti Prajágban élni egy kalpán át, sem jagják millióit végezni, sem egy arany Meru hegyet adományozni nem jár annyi érdemmel, mint századrésze annak az érdemnek, amit az kap, aki az Úr Góvinda szent neveit zengi.”
„Az Úr Hari szent neve minden áldást megad. A Szkanda Purána mondja:
„Az Úr Visnu szent neveinek zengése eltörli az anyagi élet hat gondját, legyőzi az ellenségeket, és a lelki tudás alapja.”
„Az Úr Hari szent neve valamennyi energiával rendelkezik. A Szkanda Purána mondja:
„Az Úr Hari minden áldáshozó és bűnt eltörlő képességet összegyűjtött az adományozásból, fogadalmakból, lemondásból, zarándoklatokból, félistenekből, nagy szentekből, a rádzsaszúja és asvamedha jagjákból valamint a transzcendentális tudás tanulmányozásából, és mindezeket letette a szent neveibe.”
„Az Úr Hari szent neve boldoggá teszi az egész világot. A Bhagavad-gítá (11.36) mondja:
„Hrsikesa, az egész világ örvend, amikor meghallja a nevedet, így aztán mindenki vonzódni kezd Hozzád.”
Az egész világ leborul az előtt, aki hangosan zengi a szent nevet. A Brhan-Náradija Purána mondja:
„Az emberek minden irányban leborulnak, hogy hódolatukat ajánlják a bhaktáknak, akik mindig ezt éneklik: ’Nárájana! Dzsagannátha! Vászudéva! Dzsanárdana!’”
„A szent név a menedék nélküliek egyetlen menedéke. A Padma Purána mondja:
„Lehetnek bár materialisták, zaklatottak, egyáltalán nem jámborak, tudás, lemondás, cölibátus és egy seregnyi egyéb erénytől megfosztottak, akik teljesen meghódolnak az Úr Visnunak, és akár csak egyszer kimondják a szent nevét, könnyen elérik a legfelsőbb célt, ahová még a jámbor szentek sem léphetnek be.”
„Mindig és mindenütt az Úr Hari szent nevét kell zengeni. A Visnu-dharmóttara Purána mondja:
„Aki arra sóvárog, hogy az Úr Hari szent nevét zengje, nem törődik azzal, hogy alkalmas-e az idő vagy a hely. Nem fogadja el a szent név zengésének korlátozásait.”
„A szent név könnyen megadja a személytelen felszabadulást azoknak, akik ezt akarják. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége jelenti ki, a Varáha Puránában:
„Aki mindig ezt énekli, ’Nárájana! Acsjuta! Ananta! Vászudéva!’, ha akarja, eggyé válhat a létezésemmel.”
„A Garuda Purána mondja:
„Mi haszna a szánkhjának? Mi haszna a jógának? Királyok királya, ha el akarod érni a személytelen felszabadulást, akkor az Úr Góvinda szent nevét kell énekelned.”
„Az Úr Hari szent neve küldi el az egyéni lelkeket Vaikuntha lelki világába. A Nandi Purána mondja:
„Az Úr Visnu legfelsőbb hajlékába kerülnek, akik bár a múltban minden lehetséges bűnt, minden lehetséges helyzetben elkövettek, de most az Úr szent nevét zengik.”
„A szent név zengése elégedetté teszi az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A Brhan-Náradija Purána mondja:
„Bráhmanák, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akit nem érhetnek el az anyagi érzékek, nagyon elégedett lesz azzal, aki éhség, szomjúság és sok baj ellenére mindig tovább zengi az Ő szent nevét.”
„Még az Istenség Legfelsőbb Személyiségét is irányíthatja az, aki az Úr Hari szent nevét zengi. Az Úr Krsna mondja a Mahábháratában:
„Amikor távol voltam Draupaditól, ő így szólított engem, ’He Góvinda!’ Hívása az adósává tett, és ez az adósság egyre növekszik a szívemben.”
„Az Úr Hari szent neve megadja az élet célját az embereknek. A Szkanda és a Padma Puránák mondják:
„Az Úr Dámodara szent nevének zengése adja meg a legnagyobb áldást, a legnagyobb gazdagságot, a legnagyobb hasznot.”
„Az Úr Hari szent nevének zengése a legjobb odaadó szolgálat. A Vaisnava-csintámani mondja:
„Aki nagyon keményen dolgozik azon, hogy mindig az Úr Visnura gondoljon, valamennyi bűnt megsemmisíthet. De még többet is elérhet, ha csak az ajkait mozgatja, hogy az Úr szent nevét zengje.”
„A Visnu-rahaszja mondja:
„Amit a Szatja-jugában az Úr Hari imádatával, a Treta-jugában sok száz áldozat végzésével értek el, ugyanazt az eredményt lehet elérni a Kali-jugában csupán az Úr Góvinda szent nevének zengésével.”
„A Srimad Bhágavatam (12.3.52) mondja:
„Amilyen eredményt a Szatja-jugában azzal értek el, hogy Visnun meditáltak, a Treta-jugában azzal, hogy áldozatokat végeztek, és a Dvápara-jugában azzal, hogy az Úr lótuszvirág lábait szolgálták, ugyanezt érheti el a Kali-jugában az, aki a Hare Krsna mahá-mantrát zengi.”
„Vidzsaja-kumára, gondolkodj el ezen, és meg fogod látni, hogy az Úr Hari szent nevének még az árnyéka is jobb, mint az összes anyagi jámbor tett. És miért ne? A jámbor tettek csak eszköz, hogy elérjünk egy célt. Ha a célt elérték, eldobják az eszközöket. Minden jámbor tett anyagi. Az Úr Hari szent neve azonban lelki. A szent név lehet a cél elérésének az eszköze, de amikor valaki elérte a célt, azt találja, hogy maga a szent név a cél. Gondolkodj el ezen, és meg fogod látni, hogy az odaadó szolgálat valamennyi formája az Úr Hari szent nevénél vesz menedéket.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, az Úr Hari szent neve lelki. Hiszek ebben az igazságban. De hogy a hitem mentes legyen a kétségektől, meg kell értenem, hogyan lelki a szent név, amely a szótagok sorozata. Kérlek, légy olyan kegyes, és magyarázd el.”
Babadzsi: „A szentírások (Padma Purána) kijelentik:
„Krsna szent neve transzcendentális boldog. Minden lelki áldást megad, mert nem más, mint maga Krsna, minden élvezet tárháza. Krsna neve teljes, és valamennyi transzcendentális íz formája. Semmiesetre sem anyagi név, és nem kevésbé erős, mint maga Krsna. Mivel Krsna nevét nem szennyezik be az anyagi tulajdonságok, szó sincs arról, hogy májában lenne. Krsna neve mindig felszabadult és lelki. Nem kötik feltételekhez az anyagi természet törvényei. Ez azért van, mert Krsna neve ugyanaz, mint maga Krsna.”
Vidzsaja-kumára: „Végül is a név csak egy sor szótag, hogyan lehet más, mint egyéb hangok az anyagi világban?”
Babadzsi: „Az Úr Hari szent neve nem az anyagi világban született. Az egyéni lélek, a szellem apró része, csak akkor mondhatja ki az Úr Hari tiszta szent nevét, amikor az eredeti lelki testében van. A Májá világában bebörtönzött lélek anyagi érzékei nem képesek kiejteni az Úr Hari tiszta szent nevét. Az Úr hládini-saktija kegyéből azonban az ilyen lélek is lehet az eredeti formájában. Akkor megjelenik előtte a szent név. A tiszta szent név kegyéből a szent név belép a bhakta gondolkodásába, és aztán alászáll a nyelvére, ha a nyelvét megtisztította az odaadó szolgálat. Ezen a nyelven táncol a szent név. A szent név nem anyagi szótagok sora. Csak látszik anyagi szótagoknak, amikor az anyagból való nyelven táncol. Ez a szent név titka.”
Vidzsaja-kumára: „Az Úr elsődleges nevei közül melyik név a legédesebb?”
Babadzsi: „A Sata-náma-sztótra mondja:
„A Visnu név egyszeri kimondása jobb, mint az összes Véda. A Ráma név egyszeri kimondása annyi, mint ezerszer kimondani a Visnu nevet.”
„A Brahmánda Purána ezt mondja:
„A Visnu ezer nevének háromszori elmondásából származó érdemeket mind el lehet nyerni Krsna szent nevének egyszeri kimondásával.”
„Ezért az Úr Krsna szent neve a legjobb. Ezért tanította a mi Urunk, Sri Gauránga a mantrát, amely így kezdődik, ’Hare Krsna, Hare Krsna.’ Mindig ezt a mantrát kell ismételned.”
Vidzsaja-kumára: „Hogyan kell a szent nevet ismételni?”
Babadzsi: „Tulaszi gyöngyökön, vagy gyöngyök híján számolj az ujjaidon; gondosan kerüld el a sértéseket, és mindig zengd az Úr Hari szent nevét. A szent név tiszta zengésével lehet elérni a premát (a tiszta Istenszeretetet). A számlálás célja, hogy tudd, növekszik-e a kimondott nevek száma, vagy nem. A tulaszi nagyon kedves az Úr Harinak, ezért még jobb eredménnyel jár, ha a szent név zengése közben megérintik a tulaszi gyöngyöket. Mantrázás közben légy tudatában annak, hogy az Úr Krsna neve nem különbözik magától az Úr Krsnától.”
Vidzsaja-kumára: „Uram, az odaadó szolgálatnak kilenc része és hatvannégy kategóriája van. Ha valaki állandóan a szent nevet zengi, amely az odaadó szolgálatnak csak az egyik cselekedete, hogyan talál időt arra, hogy másféle szolgálatot végezzen?”
Babadzsi: „Mi a nehézség? Az odaadó szolgálat hatvannégy kategóriája benne van a kilenc részben. Valaki imádhatja az Úr múrtiját, vagy zengheti a szent nevet egy magányos helyen. Az odaadó szolgálat kilenc részét bármely helyzetben lehet végezni. A múrti jelenlétében lehet tisztán hallani, énekelni, emlékezni, és más módokon szolgálni az Úr Krsna szent nevét. Ezeket a cselekvéseket össze lehet vonni, mint odaadást a szent név iránt. Ha valakinek nincs alkalma arra, hogy lássa a múrtit, akkor emlékezzen rá, és amikor így van jelen a múrti, végezze a kilencféle odaadó szolgálatot, kezdve a szent név hallásával és éneklésével. Ha a múltban sok jámbor tettet végzett, akkor természettől fogva vágyakozik arra, hogy a szent nevet zengje. Ha állandóan a szent nevet zengi, automatikusan elvégzett mindenféle odaadó szolgálatot. Az odaadó szolgálat kilenc része közül a szent név zengése a legerősebb. Ha valaki meg tudja ízlelni a boldogságot a szent nevek zengésével, az már elég. Ha nem, akkor mindenféle odaadó szolgálatot el kell végeznie.”
Vidzsaja-kumára: „Mit jelent az, állandóan zengeni a szent nevet?”
Babadzsi: „Leszámítva az időt, amikor alszunk, egész nap zenghetjük a szent nevet, és közben különféle dolgokat csinálhatunk. Ezt nevezik a szent név állandó zengésének. A szent nevet bárhol, bármikor, bármilyen helyzetben lehet zengeni. Nincsenek korlátozások.”
Vidzsaja-kumára: „Értem már! Ha nem részesítesz minket előbb a kegyedben, soha nem leszünk képesek arra, hogy ilyen módon, mindig zengjük a szent nevet. Nem látunk semmi reményt arra, hogy valaha is igazi vaisnavák legyünk, a kegyed nélkül.”
Babadzsi: „Először elmondom neked, milyen különféle vaisnavák vannak. Az Úr Gauránga, a szívünk ura azt mondta Szatvarádzsának, hogy bárkit vaisnavának kell tekinteni, aki egyszer kiejtette az Úr Krsna szent nevét. Jobb vaisnava, aki mindig az Úr Krsna szent nevét zengi. A legjobb vaisnava az, akinek látására az Úr szent neve megjelenik mások száján. Zengjétek hittel az Úr Krsna szent nevét, és igazi vaisnavák lesztek.”
Vidzsaja-kumára. „Kérlek, beszélj nekünk Krsna tiszta szent nevéről, meg minden egyébről, amit tudnunk kell.”
Babadzsi: „Amikor az Úr Krsna szent neve megjelenik valakiben, akinek teljes hite van, és tiszta odaadó szolgálatot végez, ezt az Úr Krsna igazi szent nevének nevezik. Amikor a szent név bármely egyéb helyzetben jelenik meg, az vagy ’námábhásza’ (a szent név megpillantása), vagy ’námaparádha’ (a szent név zengése sértésekkel).
Vidzsaja-kumára: „Uram, a szent nevet célnak (szádhja) kell-e neveznünk, vagy a cél elérése eszközének (szádhana)?”
Babadzsi: „Amikor egy bhakta szádhana-bhaktit végez, azt lehet mondani, hogy a szent név zengése a cél elérésének az eszköze (szádhana). Ha azonban bháva-bhaktit vagy prema-bhaktit gyakorol, akkor a szent név zengése maga a cél (szádhja). A szent név összehúzódik, vagy kiterjed, a bhakta lelki fejlődésének megfelelően.”
Vidzsaja-kumára: „Az Úr Krsna tényleg nem különbözik a nevétől? Vagy ez nem igaz?”
Babadzsi: „Nincs a legcsekélyebb különbség sem. Van azonban egy titkos különbség: a szent név kegyesebb, mint maga az Úr Krsna. Ha valaki elkövet ellene egy sértést, az Úr Krsna nem fog megbocsátani. Ha azonban valaki az Úr Krsna vagy a szent neve ellen követte el a sértést, akkor a szent név kegyes lesz, és megbocsát. Gondosan meg kell értened a szent név elleni sértéseket. Kerüld el ezeket, amikor a szent nevet zenged. Miért kell elkerülni? Aki nem mentes a sértésektől, nem zengheti tisztán a szent nevet. Holnap majd tanulhatsz a sértésekről.”
Miután mindezt megtudták a szent név igazi természetéről és dicsőségéről, Vradzsanátha és Vidzsaja-kumára tisztelettel megérintették lelki tanítómesterük lábai porát, és visszatértek Bilva-puskariniba.