Bhaktivinóda Thákura


Dzsaiva-dharma

nitja-dharma o szambandhabhideja prajódzsana
(pramejantargata dzsíva-vicsára)

15. fejezet

Örök vallás, szambandha, abhideja és prajódzsana
(Az egyéni szellemi lelkek)

Ezen a napon Vradzsanátha valamivel korábban érkezett Srivásza udvarába. A Godrumában élő bhakták mind ott voltak Srivásza udvarában, hogy lássák az esti áratit. Paramahamsza babadzsi Prema dásza, Vaisnava dásza, Advaita dásza és az összes többi bhakta már bement a templomba. Godruma lakói láttán Vradzsanátha ezt gondolta, „Most a társaságukban vagyok. Nagyon sikeres az életem.” Az alázatos, odaadó, mosolygó Vradzsanátha láttán mindenki megáldotta őt. Amikor egy idő után elmentek dél felé, hogy visszatérjenek Godrumába, a szent idős babadzsi észrevettek, hogy könnyek folynak Vradzsanátha szemeiből. A szent Raghunátha dásza babadzsi eddigre már nagyon megkedvelte őt. Megkérdezte, „Baba, miért sírsz?” Vradzsanátha alázatosan válaszolt, „Mester, a tanításaid és a társulás fölforgatták a gondolataimat. Most már értem, milyen értéktelen az anyagi világ. Szívem arra vágyik, hogy menedéket vegyen az Úr Gaura lábainál. Csak egy kérdés van az elmémben: Ki vagyok én valójában, és miért élek az anyagi világban?”

Babadzsi: „Jó. Ezzel a kérdéssel szerencséssé tettél engem. Amikor eljön a kedvező a nap, a lélek minden egyéb előtt teszi föl ezt a kérdést. Ha meghallod a Dasa-múla ötödik versét és a magyarázatát, nem marad több kétség a szívedben.

„Az egyéni szellemi lelkek az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből, az Úr Hariból jönnek, ahogyan a szikrák pattannak ki a tűzből, vagy a fénysugarak kiáradnak a napból. Ahogyan a szikrák és a fénysugarak egyszerre különböznek, és nem különböznek a forrásuktól, az egyéni lelkek is különböznek, és nem különböznek az Úr Haritól. Az Úr Hari a legfelsőbb irányító. Ő az anyagi világ ura. Ő irányítja az illuzórikus energiát, máját. Az egyéni lélek nem olyan, mint Ő. Még a felszabadult lélek is kerülhet májá irányítása alá.”

Vradzsanátha: „Ez csodálatos következtetés! Szeretném hallani, hogyan bizonyítják ezt a Védák. A Legfelsőbb Úr szavai (Bhagavad-gítá) önmagukban érdemes bizonyíték. Az emberek azonban könnyebben elfogadják, ha alátámasztják az Upanisadok.”

Babadzsi: „A Védák sok szövegben feltárják ezeket az igazságokat. Elmondok egyet vagy kettőt. Kérlek, hallgasd meg figyelmesen. A Brhad-áranjaka Upanisad (2.2.20 és 4.3.9) mondja:

„Valamennyi egyéni lélek a Legfelsőbbtől jött, mint az apró szikrák a tűzből. „A személynek két helye van: a lelki világ, és az a hely, ahol a lelki világ találkozik a másik világgal. Van egy harmadik hely is, az álmok helye. Közöttük állva, a lélek az egyik oldalon a lelki világot, és a másikon az álmodás helyét látja.”

„Ez a szöveg az egyéni lélekről (dzsíva-sakti) beszél, aki vagy a lelki, vagy az anyagi világokban lakhat (tatasztha). Ezt is a Brhad-áranjaka Upanisad (4.3.18) mondja:

„Ahogyan a nagy hal a folyóban vagy az egyik, vagy a másik part felé megy, a személy is elmehet az egyik világba, vagy a másikba. Mehet olyan világba, amelyben ébren van, vagy elmehet az álmoktól álló világba is.”

Vradzsanátha: „Hogyan határozza meg a Védánta filozófia a ’tatasztha’ szót?

Babadzsi: ’Tata’-nak azt a helyet nevezik, ahol a folyó vize találkozik a szárazfölddel, a parttal. Mi a ’tata’ természete? Olyan, mint egy nagyon vékony vonal, a szárazföld és a víz határán. ’Tata’ a legvékonyabb fonal, olyan keskeny, hogy a durva anyagi szemek meg sem láthatják. Ebben a példában a lelki világ olyan, mint a víz, és az anyagi világ, mint a szárazföld. A vékony elválasztó vonal a ’tata.’ Ez a határterület az egyéni szellemi lelkek hajléka. Az egyéni szellemi lelkek olyanok, mint a napfény atomnyi részecskéi. A lelkek láthatják a lelki világot, és a májá által teremtett anyagi világot is. Az Úr lelki energiája, a ’csit-sakti’ határtalan; anyagi energiája, a májá-sakti is nagyon nagy. A közöttük álló egyéni szellemi lélek nagyon kicsiny. Az egyéni szellemi lelkek az Úr Krsna tatasztha-saktijából nyilvánulnak meg. Ezért természetes, hogy az anyag és a szellem határán állnak (tatasztha).”

Vradzsanátha: „Mi az egyéni lelkek ’tatasztha’ természete?”

Babadzsi: „A két világ között álló lélek mindkettőt láthatja. A lélek ’tatasztha’ természete azt jelenti, hogy a két energia egyikének irányítása alatt kell állnia. A ’tata’ (part) helye megváltozhat. Ami egyszer szárazföld volt, azt elboríthatja a víz, és ami víz volt, szárazföld lehet ismét. Ha a lélek az Úr Krsnára tekint, lelki energiájának menedékébe kerül. Ha azonban elfordul Krsnától, és az anyagi energiát nézi, akkor májá csapdájába esik. Ezt jelenti a lélek ’tatasztha’ természete.”

Vradzsanátha: „Van májának valami köze a szellemi lelkek természetéhez?”

Babadzsi: „Nincs. A szellemi lélek teljesen lelki. A lelkek azonban atomnyi méretűek, ezért aztán nem nagyon erősek. Ezért uralkodhat rajtuk májá. A lélek természetében azonban a legcsekélyebb nyoma sincs májának.”

Vradzsanátha: „Hallottam a tanítómtól, hogy a személytelen Brahman akkor válik egyéni szellemi lélekké, amikor májá körülveszi. Amikor a nagy ég egy kis részét körülzárják az agyagedény falai, az edényben levő ég lesz. Ugyanígy lesz egyéni lélekké a személytelen Brahman, amikor májá körülveszi. Mit jelent ez?”

Babadzsi: „Ez csak imperszonalizmus (májáváda). Honnan lenne ereje májának, hogy megérintse a Legfelsőbb Brahmant? Ha azt mondod, hogy Brahmannak nincs energiája, akkor májá meg sem közelítheti. A májá energiának nincs független ereje. Hogyan lehetne hatással Brahmanra? Nem lehet azt mondani, hogy májá befedi a nagy Brahmant, amely aztán különféle módokon kényszerül szenvedni. Ez nem lehetséges. Ha Brahman lelki energiája mindig éberen őrködik, akkor hogyan győzhetné le őt a jelentéktelen májá-sakti, hogyan teremthetné meg Brahmanból az egyéni lelkeket? A Legfelsőbb Brahman határtalan és mérhetetlen. Hogyan lehetne a határtalan Brahmant kisebb lelkekké széttörni, ahogyan a nagy ég oszlik szét kis egekre egy csomó agyagedényben? Nem lehet elfogadni azt az elgondolást, hogy májá bármilyen hatással lehet Brahmanra. Májának nincs semmi köze az egyéni szellemi lelkek megteremtéséhez. Az egyéni szellemi lélek májá fölött áll, még akkor is, ha atomnyi méretű.”

Vradzsanátha: „Egy más alkalommal, egy másik tanító azt mondta, hogy az egyéni szellemi lélek Brahman tükörképe. A nap a vízen, a Legfelsőbb Brahman máján tükröződik, és így lesz egyéni lélekké. Mit jelent ez?”

Babadzsi: „Ez imperszonalizmus. Brahmannak nincs határa. A határtalan sehol sem tükröződhet. A Védák nem azt tanítják, hogy Brahman behatárolt. Ezt a visszatükrözés-elméletet el kell utasítani.”

Vradzsanátha: Egy más alkalommal egy dig-vidzsaji szannjászi azt mondta, hogy az egyéni szellemi lélek valójában nem létezik. Ez csak illúzió. Ha eldobjuk az illúziót, csak az osztatlan Brahman marad. Mit jelent ez?”

Babadzsi: „Ez is imperszonalizmus. Nem az igazságon alapul. Ezt mondja a Cshándógja Upanisad (6.2.1): „Brahman egy, kettősség nélkül.”

„Azt jelentik a Védák e szavai, hogy csak Brahman létezik, és semmi más? Ha csak Brahman létezik, akkor honnan jött ez az illúzió? Kit téveszt meg ez az illúzió? Ha azt mondod, Brahmant téveszti meg, nagyon sajnálatossá teszed Brahmant. Ha azt mondod, valaki mást téveszt meg, akkor ellentmondasz annak az elgondolásnak, hogy csak Brahman létezik.”

Vradzsanátha: „Egyszer azt mondta egy navadvipai bráhmana pandita, hogy csak az egyéni lélek létezik. Álmában tapasztalja az anyagi boldogságot és szenvedést. Amikor fölébred az álomból, fölfedezi, hogy ő Brahman. Mit jelent ez?”

Babadzsi: „Ez is imperszonalizmus. Brahman álmodik, és egyéni lélek lesz? Mivel bizonyítják ezt? A szentírások olyan példákat adnak, mint a tengeri kagyló csillogását ezüstnek, és a kötelet kígyónak nézni, de ezek a példák nem bizonyítják azt az imperszonalista tanítást, hogy egyedül Brahman létezik. Ez csak a szavak hálója, szóbűvészkedés, így tévesztik meg általában az embereket.”

Vradzsanátha: „Az egyéni lelket nem májá teremtette. Ezt elfogadom. Májá képes arra, hogy uralkodjon az egyéni lelken. Ezt megértem. Ez a kérdésem: A lelki energia (csit-sakti) helyezi az egyéni lelket az anyag és szellem határára (tatasztha)?”

Babadzsi: „Nem. A csit-sakti az Úr Krsna energiájának teljes megnyilvánulása. Bármit teremt, az örökké tökéletes (nitja-sziddha). Az egyéni szellemi lelkek nem örökké tökéletesek. Ha odaadó szolgálatot (szádhana) végeznek, tökéletessé válhatnak (szádhana-sziddha), és pontosan úgy élvezik a lelki boldogságot, mint az örökké tökéletes (nitja-sziddha) lények. Srimati Rádháráni négyféle gópi-barátnője (szakhi) örökké tökéletes lények (nitja-sziddha). Srimati Rádháráni formájából nyilvánultak meg, aki maga a csit-sakti. Valamennyi egyéni szellemi lélek az Úr Krsna dzsíva-saktijából nyilvánult meg. A csit-sakti az Úr Krsna teljes energiája (púrna-sakti). Az egyéni lelkeket (dzsíva-sakti) az Úr Krsna nem tökéletes energiái (apúrna-sakti) közé számítják. A teljes energiából teljes és tökéletes dolgok nyilvánulnak meg. A nem teljes energiából egyéni lelkek jelennek meg, akik a tudat atomnyi töredékei. Az Úr Krsna különféle lényeket nyilvánít meg, aszerint, hogy milyen energiákat alkalmaz a megteremtésükhöz. Amikor a csit-saktijában nyilvánul meg, úgy jön el, mint Krsna, és mint Nárájana, Vaikuntha ura. Amikor a dzsíva-saktiban nyilvánul meg, úgy jön el, mint Baladéva, az Ő kedvtelés formáaj (vilásza-múrti) Vradzsában. Amikor a májá-saktiban nyilvánul meg, Káranodakasáji Visnu, Garbhódakasáji Visnu és Ksirodakasáji Visnu három formájában jön el. Vradzsában az eredeti formájában jelenik meg, mint Krsna, egy teljes energia által megnyilvánított forma. Baladévaként a sesa-tattvát (az Úr Sesa természetét) nyilvánítja meg. Ilyen módon nyilvánítja meg a nyolcféle szolgálatot, amelyeket örök társai felajánlanak az Úr Nárájanának. Az Úr Szankarsana ölt testet, mint Mahá-Visnu. A dzsíva-sakti nyugvóhelye lesz, és Felsőlélekként jelenik meg az anyagi világban élő, egyéni lelkek szívében. Ezek az egyéni lelkek mind májához vonzódnak. Amíg nem nyerik el az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét, amíg nem vesznek menedéket az Úr lelki hládini-saktijánál, addig Májá legyőzi őket. Számtalan lelket győz le Májá, és börtönbe veti őket. Ők követik Májá három kötőerejét. Ez a következtetés: az egyéni lelkeket a dzsíva-sakti nyilvánítja meg, nem a csit-sakti.”

Vradzsanátha: „Hallotam, hogy a lelki világ örök, és az egyéni szellemi lélek is örök. Hogyan lehetséges, hogy örök lények megszületnek, azokat megteremtik, vagy megnyilvánulnak? Ha volt egy idő, amikor nem nyilvánultak meg, és csak egy bizonyos időpontban jelennek meg, akkor hogyan lehetnek örökkévalók?”

Babadzsi: „A lelki világban az idő és a tér más, mint ahogyan azt most az anyagi világban tapasztalod. Az anyagi világban háromféle idő van: múlt, jelen és jövő. A lelki világban nem oszlik meg az idő. Ott az idő örök jelen. A lelki világban a dolgok nem jönnek létre. Minden az örök jelenben létezik. Amikor mi, akik az anyagi idő és tér világában élünk, megpóbálunk a lelki világról beszélni, általában ilyen dolgokat mondunk, ’az egyéni lelkeket megteremtették,’ ’Májá bebörtönözte az egyéni lelkeket,’ ’a lelki világ megnyilvánult,’ és ’az egyéni lélek lelki, és nem májá teremtette.’ Amikor így beszélünk, bizonyára megmutatjuk, mennyire befolyásol minket az, hogy az anyagi idő világában tartózkodunk. Ameddig Májá börtönében vagyunk, el sem kerülhetjük, hogy így beszéljünk. Amikor az egyéni lelkekről vagy a szellem természetéről beszélünk, az anyagi idő kifejezéseit használjuk. Hajlunk arra, hogy múltról és jövőről beszéljünk. De aki helyesen akarja érteni a lelki világot, az örök jelen értelmében igyekszik beszélni. Baba, a logika nem segíthet nekünk abban, hogy ezeket a dolgokat megértsük. Itt el kell vetni a logikát. Csak akkor láthatod meg a szellem természetét. Amikor az egyéni lélek elfelejti, hogy örökké az Úr Krsna szolgája, bekerül Májá börtönébe. Eredetileg valamennyi lélek vaisnava. De két csoport lett: 1. nitja-baddha (akiket Májá örökre bebörtönöz), és 2. nitja-mukta (örökké felszabadult). Az anyagtól megtévesztett ember ezt nem érti. A szent bhakta azonban elnyerheti a lelki látásmódot, és ezeket e lelki igazságokat közvetlenül láthatja. Az én szavaimat elkerülhetetlenül befolyásolja az anyag. Úgy beszélek ezekről a dolgokról, amennyire képes vagyok. Az én szavaim elkerülhetetlenül tökéletlenek lesznek. Baba, te majd meglátod a tiszta lelki igazságot. A logika azonban nem fog segíteni. Miért nem? Mert a logika nem tudja megragadni azt, ami meghaladja az elme megértését. Tudom, hogy ezt nem tudod egyszerre megérteni. De minél többet jársz a lelki úton, annál inkább meg fogod látni az anyag és a szellem közötti különbséget. A tested anyagi. A test cselekedetei anyagiak. De az igazság az, hogy te magad nem vagy anyag. Te a tudatos szellem apró részecskéje vagy. Minél inkább megérted az igazságot, annál jobban észleled a saját azonosságodat, azt, hogy az anyagi világ fölött állsz. Ezt nem fogod megérteni csupán abból, hogy meghallgatod, amit elmondok neked. Ha a lelki úton jársz, rendszeresen zenged az Úr Hari szent neveit, ezek a lelki igazságok spontán módon megjelennek előtted. Aztán meg fogod érteni a lelki világot. Amíg az elmét és a szavakat az anyag befolyásolja, próbálkozz, ahogy akarsz, a lelki igazságot nem tudod megérinteni. Ezt mondják a Védák (Taittirija Upanisad 2.4.1):

„A beszéd leíró ereje kudarcot vall az Abszolút Igazság birodalmában, és az elme spekulatív ereje nem érheti el Őt.”

„Ezt tanácsolom neked: Ne kérdezz meg senkit, mit gondol ezekről a következtetésekről. Tapasztald meg magad. Ezekre én csak célozhatok.”

Vradzsanátha: „Ezt mondom: „Ha az egyéni lelkek olyanok, mint a lobogó tűz szikrái, vagy a napfény atomnyi részecskéi, akkor mi a feladata a dzsíva-sakti energiának?”

Babadzsi: „Krsna önragyogó, mint a lobogó tűz, vagy a nap. Krsna olyan, mint a lobogó tűz. A tűz közepén van a csit-sakti, a maga teljességében. A központon túl egy nagy kiterjedést is megvilágít a tűz. A Krsna-nap is nagy területetet világít be a fényével. A napfény sugarai az Ő belső energiájának (szvarúpa-sakti) a részecskéi. A napsugarakat alkotó, atomnyi részecskék az egyéni szellemi lelkek. A belső energia (szvarúpa-sakti) nyilvánítja meg magát a Krsna-napot. Az e bolygóból kiáramló napfényt a csit-sakti, és az egyes fényrészecskéket a dzsíva-sakti nyilvánítja meg. Ezt mondja erről a Svetásvatara Upanisad (6.8):

„Az Úr lelki energiája sok különféle módon nyilvánul meg.”

„Ilyen módon nyilvánítja meg az Úr lelki energiája a dzsíva-sakti-napfényt, amely a lelki és az anyagi világok határvonalán (tata) fénylik. Így nyilvánultnak meg az örök egyéni szellemi lelkek.”

Vradzsanátha: „A lobogó tűz anyagi, a nap anyagi, és a szikrák anyagiak. Miért használunk anyagi példákat arra, hogy a lelki igazságról beszéljünk?”

Babadzsi: „Már elmagyaráztam, hogy amikor anyagi szavakkal írjuk le a lelki dolgokat, az anyag hibái be fognak csúszni a leírásba. Ebben a helyzetben nincs más választásunk, olyan példákat kell hasznánunk, mint a tűz vagy a nap. Az Úr Krsna természetesen sokkal nagyobb, mint a nap. Az Úr Krsna lelki energiáinak a köre sokkal nagyobb, mint ameddig a napfény elér. Ebben az esetben figyelembe vehetünk egyes, hasonló vonásokat, de a két összehasonlított dolog egyáltalán nem hasonló. A nap és a napfény szép és dicsőséges. A nap azonban anyagi, a dolgokat hamuvá égeti, és sok más hasonló tulajdonsága is van. Ezek hiányzanak a lelki igazságból. Amikor azt mondjuk, hogy a tej olyan, mint a víz, ezt úgy értjük, hogy a víz folyadék, és a tej is folyadék. Nem úgy értjük, hogy a tej és a víz minden tekintetben azonos. Ha ez így lenne, miért neveznénk az egyiket tejnek, és a másikat víznek? Ezért amikor egy példát használunk valaminek a leírására, a példa csak egy pontban mutat hasonlóságot. A két összehasonlított dolog nem mindenben hasonló.”

Vradzsanátha: „Az egyéni lélek-napfény egyidejűleg egy a Krsna-nappal, és különbözik tőle. Hogyan lehetséges ez?”

Babadzsi: „Az anyagi világban, amikor egy dolog a másikból nyilvánul meg, a megnyilvánult dolog vagy különböző, vagy azonos a forrásával. Ez az anyagi dolgok természete. Amikor a madár egy tojást tojik, a tojás és a madár különböznek egymástól. A tojás nem marad a madár része. Amíg nem vágják le, a haj és a köröm az emberi test része marad. A szellem világában más a helyzet. Amikor a lelki napfény sugarai kiáradnak a lelki napból, egyidejűleg egyes maradnak a forrásukkal, és különböznek tőle. A fénysugarak és atomnyi részecskéik nem különböznek a napról, amely az eredetük. A napfény vagy dzsíva-sakti, és az atomnyi részecskék, amelyekből az a napfény áll, és amelyek az egyéni szellemi lelkek, szintén nem különböznek az Úr Krsnától. Az egyéni lelkek azonban mind egyéni személyek, és mindegyiküknek van szabad akarata. Ebben az értelemben örökké különböznek az Úr Krsnától. Így hát az egyéni szellemi lelkek egyidejűleg egyek az Úr Krsnával, és különböznek Tőle. Ez örökké így van. A lélek természete más, mint az anyagé. A panditák adnak egy másik példát is az anyagi világból: Van egy nagy darab arany, és abból készítenek egy karperecet. Mivel a karperec arany, nem különbözik az aranydarabtól. Mégis különbözik, mivel karperec. Ez a példa nem jó minden részletében, egy pontban azonban jó. A Krsna-nap és az egyéni lelkek-napfény egyek abban az értelemben, hogy ez is, azok is szellem, és mégis különböznek abban, hogy az egyik a teljes szellem, és a másik a szellem apró részecskéje. Az imperszonalisták példája, ’az ég az agyagedényben, és a mindenfelé kiterjedt nagy ég’ nem magyarázza meg helyesen a lelki igazságot.”

Vradzsanátha: „Ha a szellem és az anyag különböznek, akkor miért használják ezeket a példákat?”

Babadzsi: „A njája filozófusok szeretik az anyagi világ összetevőik különféle csoportokra osztani, és aztán azt állítják, hogy ez a felosztás örök. Az anyag és a szellem nem így különböznek egymástól. Mint az előbb mondtam, az anyag csak a szellem eltorzult megnyilvánulása. A torzultan megnyilvánuló és az eredeti tiszta forma hasonló tulajdonságokban osztoznak. Az eltorzult megnyilvánulás bizonyára különbözik az eredeti tiszta formától, mégis sok hasonlóság van a kettő között. A jég a víz eltorzult megnyilvánulása. A jég különbözik a víztől. De a jég is, a víz is lehet hideg, és osztoznak sok egyéb tulajdonságban is. A hideg és a meleg víz nem osztoznak a hidegség tulajdonságában. De mindkettő folyékony. Az eltorzult megnyilvánulásnak lehet sok olyan tulajdonsága, amely megvan abban a tiszta megnyilvánulásban is, ami az eredete. Mivel az anyag a szellem eltorzult megnyilvánulása, a szellemnek és az anyagnak igenis vannak hasonló tulajdonságaik. Ezek a hasonló tulajdonságok biztosíthatják az anyagi példákat, amelyekkel leírjuk a lelki dolgokat. Ilyen az ’arundhati-darsana-njája,’ amikor úgy mutatjuk meg az Arundhati csillag helyzetét az égen, hogy egy földi tárgyat használunk, mint hivatkozási pontot. Valaki azt mondhatja, ’ha átnézel ennek a fának a két ága között, az égen ott ragyogó csillag az Arundhati. Ebben az értelemben az anyagi dolgokból vett példákat föl lehet használni a lelki igazságok feltárására. Az Úr Krsna kedvtelései tökéletesen lelkiek. Nincs bennük az anyagnak a legcsekélyebb nyoma sem. Az Úr Krsna vradzsai kedvtelései, amelyeket a Srimad Bhágavatamban leírnak, tökéletesen lelkiek, és nem anyagiak. Amikor ezeket felolvassák, különféle eredményeket váltanak ki, a hallgatóik érdemeinek megfelelően. Ha az anyaghoz nagyon ragaszkodó emberek hallják ezeket a kedvteléseket, élvezik az anyagi, költői nyelvet, és ami őket illeti, azt gondolják, egy közönséges szerelmespár történetét hallják. A közepes érdemekkel rendelkező emberek az ’arundhati-darsana-njája’ értelmében gondolkodnak. A legérdemesebb emberek tudják, hogy ezek lelki kedvtelések, messze túl az anyag birodalmán. Nektáróceánban merülnek el, amikor hallják ezeket a kedvteléseket. Ha nem mondunk ilyen példákat, hogyan tanítsuk meg az embereknek a lelki igazságot? Az anyagi elme és szavak vereséget szenvednek, amikor le akarják írni ezeket a dolgokat. Hogyan lesz áldásos az anyagi világban bebörtönzött lelkek élete? Nem látunk más utat, mint elmondani ezeket a példákat, például az ’arundhati-darsana-njája’ példáját. Az anyagi dolgok vagy egyek, vagy mások. A lelki dolgok nem ilyenek. Az Úr Krsna, dzsíva-saktija és az ebből az energiából megnyilvánult egyéni szellemi lelkek mind felfoghatatlanok. El kell fogadnod, hogy egyidejűleg egyek, és különbözők.”

Vradzsanátha: „Milyen módon különböznek az egyéni szellemi lélek és az Istenség Legfelsőbb Személyisége?”

Babadzsi: „Először azt fogom elmagyarázni, hogy az egyéni szellemi lélek és az Istenség Legfelsőbb Személyisége örökké egyek. Aztán elmagyarázom, hogyan különböznek egymástól örökké. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége tudat, megismerő, élvező, gondolkodó, önmagától megnyilvánult, és mások számára látható. Az egyéni szellemi lélek is tudat, megismerő, élvező, gondolkodó, önmagától megnyilvánult, és mások számára látható. A lélek is a cselekvés mezejének ismerője, és tele van vágyakkal. Mivel az Istenség Legfelsőbb személyisége valamennyi energia ura, a legteljesenn mértékben rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Az egyéni szellemi léleknek viszont nagyon csekély ereje van, és ezekkel a tulajdonságokkal is nagyon kis mértékben rendelkezik. Bár különböznek abban az értelemben, hogy az egyik tökéletes és teljes, a másik nagyon kicsi és atomnyi, az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az egyéni szellemi lélek mégis hasonlók abban, hogy mindketten rendelkeznek ezekkel a tulajdonságokkal. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége valamennyi energia ura. Ő irányítja a szvarúpa-saktit (belső energiát), dzsíva-saktit és májá-saktit. Ezek az energiák az Ő engedelmes szolgálólányai. Ő az uruk. Bármit kíván, megteszik. Ez az Istenség Legfelsőbb Személyiségének a természete. Májá alá van vetve az Úr egyéb energiáinak. A Dasa-múlában (a fejezet elején idézett versben) használt ’májá’ szó nemcsak az Úr anyagi energiáját jelenti, hanem a belső energiát (szvarúpa-sakti) is. A szótárok így magyarázzák:

„Májá az, ami mér.”

„E magyarázat szerint a ’májá’ szó az Úr Krsna azon energiájára vonatkozik, amelyik megnyilvánítja a lelki világot, az egyéni szellemi lelkeket, és az anyagi világot. Így értve a ’májá’ szó az Úr belső energiájára (szvarúpa-sakti) vonatkozik, és nem az anyagi energiájára. Az Úr Krsna ennek a májá-energiának az ura. Az egyéni szellemi lelkek a májá-energia irányítása alatt állnak. Erről ezt írja a Svetásvatara Upanisad (4.9-10):

„A feltételekhez között, májá illúziójába esett, az anyagi világ csapdájában vergődő lélek számára nagyon nehéz megérteni az Istenség Legfelsőbb személyiségét, az illuzórikus energia irányítóját, és az anyagi univerzumok teremtőjét. „Tudni kell, hogy bár májá (illúzió) hamis és időleges, háttere a legnagyobb varázsló, az Istenség Személyisége, aki Mahésvara, a Legfelsőbb Irányító.”

„Ezekben a versekben a ’maji’ szó az Úr Krsnára, májá irányítójára vonatkozik, és a ’prakrti’ szó a teljes energiájára. Ez a dicső tulajdonság (hogy májá irányítója) egyedül az Istenség Legfelsőbb Szenélyiségéé. Az egyéni lelkek nem rendelkeznek ezzel. Még a felszabadult lelkek sem érhetik el ezt a tulajdonságot. A Védánta-szútra (4.4.17) mondja:

„Az egyéni lélek még akkor sem képes megteremteni az anyagi világot, ha már elérte a felszabadulást.”

„Ezért a Védánta-szútrának az a következtetése, hogy az egyéni lelkek örökké különböznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől. A bölcsek köre elfogadja ezt a következtetést. Ez az örök különbség nem elképzelés. Ez örökké igaz. A lélek és az Úr közötti különbség soha nem semmisül meg. Ezért tudnod kell, hogy a szentírások egyik legfontosabb tanítása, ’Az egyéni lélek örökké az Úr Krsna szolgája.’”

Vradzsanátha: „Ha örökké különböznek, akkor hogyan van az, hogy nem különböznek? El kell fogadnunk, hogy amikor a lélek eléri a nirvánát, eggyé válik a Legfelsőbbel?”

Babadzsi: „Baba, ez nem így van. Az egyéni lélek mindig különbözni fog a Legfelsőbbtől.”

Vradzsanátha: „Akkor miért mondod, hogy a lélek egyidejűleg egy az Úrral, és különbözik Tőle?”

Babadzsi: „Abban az értelemben, hogy mindkettő lelki természetű, az Úr Krsna és az egyéni lélek örökre nem különböznek. Egyébként a természetük örökké különbözik. Az egységük örök, és örök a különbözőségük is. Egységük nem vonatkozik a természetük egyéb tulajdonságaira. A többi tulajdonságukban a különbségük van előtérben. Ezért ha valaki ezt mondta, hogy egy ház ’Dévadatta tulajdona,’ és ugyanakkor ’Dévadatta nincs ott,’ akkor a két dolog közül az marad fontosabb, hogy a ház az ő tulajdona, akkor is, ha éppen távol van. Most egy másik anyagi példát adok. Az ég anyagi dolog. Ha az ég egy része benne van egy agyagedényben, az edényen kívüli nagy ég létezése fontosabb marad, mint azé, ami az edényben van. Ugyanígy, a Legfelsőbb Úr és az egyéni szellemi lélek közötti örök különbség fontosabb, mint az egységük.”

Vradzsanátha: „Kérlek, beszélj még a lélek örök természetéről.”

Babadzsi: „Az egyéni lélek a tudat atomnyi töredéke. Van tudása. Van egoja, vagy önérzete, és ’én’-nek mondja magát. Élvező, gondolkodó és megismerő. A léleknek örök formája van. Ez a forma lelki, és finom. Vannak kezei, lábai, szemei, orra, fülei és más testrészei, mindegyik szép és vonzó, látszólag olyanok, mint az anyagi testrészek. Ez a test egy lelki atomból van. Nagyon szép. Lelki. Ez az egyéni szellemi lélek örök formája. Amikor a lelket Májá bebörtönzi, ezt az eredeti lelki testet két anyagi test fedi el. E testek egyika a ’linga-saríra’ (finom test), és a másik a ’szthúla-saríra’ (durva test). A linga-saríra az egyéni szellemi lélek atomnyi lelki formáját fedi el. Attól kezdve, hogy a lélek először került az anyagi világ börtönébe, amíg ki nem engedik, a linga-sarírát nem lehet eltávolítani. Amikor a lélek megszületik egy másik testben, egy másik szthúla-sarírába (durva testbe) lép be. Más linga-sarírát nem kap. Ugyanazt a linga-sarírát tartja meg. Linga-saríra csak egy van. A szthúla-sarírát viszont időnként elhagyja, és anyagi vágyaitól hajtva elfogad egy másikat. A Védákban leírt öt tűz-tanítás szerint, a lélek új szthúla-sarírát kap. Ezt az öt tüzet – csitagni, vrstj-agni, bhódzsagni, reto-havanagni – a Cshándógja Upanisad és a Védánta-szútra írják le. A lélek aszerint kap egy új testet, hogy milyen vágyai voltak az előző születéseiben. Így kap egy bizonyos fajta anyagi természetet, státuszt a kasztrendszerben. A halál idején annak megfelelően kap egy új testet, hogy milyen módon cselekedett a varnásrama rendszerben. Közben az eredeti lelki formáját továbbra is befedi először a linga-saríra, és aztán a szthúla-saríra.”

Vradzsanátha: „Mi a különbség az örök lelki test és a linga-saríra között?”

Babadzsi: „Az örök test a szellem atomnyi része. Nincsenek hibái. A lélek igazából csak erre a testre alkalmazhatja az ’én’ szót. A linga-saríra a lélek eredeti elméjének, értelmének és egojának anyagi perverzióiból áll.”

Vradzsanátha: „Hogyan lehet az elme, értelem és ego anyagi? És ha anyagi, hogy lehet bárminek a tudatában?”

Babadzsi: „Az Úr Krsna elmagyarázza a Bhagavad-gítában (7.4-6):

„Föld, tűz, víz, levegő, éter, elme, értelem és hamis ego – e nyolc képezi az Én különálló anyagi energiámat. „Ezen alsóbbrendű természetemen kívül van egy felsőbbrendű energiám, mégpedig az anyagi természettel küzdő élőlények, akik fenntartják az univerzumot. „Meggyőződhetsz arról, hogy Én vagyok a forrása és a feloszlása minden anyaginak és lelkinek.”

Nézd meg a Gítá Upanisad e szavait. Két természetet ír le, az egyik felsőbbrendű (para), a másik alsóbbrendű (apara). A felsőbbrendű természet a dzsíva-sakti, a másik a májá-sakti. A dzsíva-saktit azért nevezik itt felsőbbrendűnek, mert a szellem egy része. A májá-sakti viszont anyagból áll, ezért ’alsóbbrendűnek’ mondják. Az egyéni szellemi lelkek különböznek az alsóbbrendű, anyagi energiától. Az alsóbbrendű energiának nyolc része van: az öt durva elem, és az elme, értelem és hamis ego három finom eleme. Amikor az elme, értelem és ego az anyagi energiában nyilvánulnak meg, akkor a természetük anyagi. Ez a három egy tudatból álló testet alkot, de ez a tudat nem lelki, hanem anyagi. Minden egyéb az anyagi elméből nyilvánul meg. Az elme tehát tudatában van az anyagi tárgyaknak, és az anyagi cselekvést irányítja. Az anyagi elme a gyökér, ebből nőnek az anyagi dolgok. Nem a lelki dolgok gyökere. Az anyagi tudatban van az a felfogás, hogy mi jó, és mi nem jó. Ezt nevezik ’értelemnek.’ Ez az értelem anyagi természetű. Ebből az anyagi értelemből nyilvánul meg az anyagi ego. Ez a fajta ego nem lelki természetű. Amikor ez a három anyagi elem (anyagi elme, értelem és ego) összekapcsolódik, egy második testet alkotnak, ezt nevezik linga-sarírának. Aztán ennek az anyagi linga-sarírának az anyagi egoba befedi az egyéni szellemi lélek örök lelki egoját. A lélek örök lelki formájában, a lelki ego megérti a kapcsolatát a lelki Krsna-nappal. Amikor a lélek eléri a felszabadulást, ezt az eredeti lelki ego kibontakozik, és nyíltan megnyilvánul. Amíg a linga-saríra befedi a lélek örök, lelki formáját, a lélek hajlik arra, hogy az anyaggal azonosuljon. Ekkor szinte teljesen elvész az az igazság, hogy a lélek lelki. A linga-saríra finom anyagból van, és mivel finom, könnyen befedi egy másik test, a szthúla-saríra, amely durva anyagból van. Amikor a szthúla-saríra burkolata a helyén van, a lélek e világ egyik kasztjával vagy más csoportjával (egy varnával) azonosítja magát. Mivel az anyagi elme, értelem és ego a lélek eredeti, lelki testében levő párjaik eltorzult megnyilvánulásai, azt gondolják, hogy valóban tudatában vannak a körülöttük levő világnak.”

Vradzsanátha: „Most már értem, hogy az egyéni léleknek van egy örök lelki formája, amelynek mindegyik része nagyon vonzó és szép. Amikor Májá bebörtönzi a lelket, a linga-saríra befedi ezt az eredeti lelki formát. A lélek szépsége tehát fedett és rejtett. Aztán a linga-sarírát befedi a durva, szthúla-saríra. A lélek eredeti formáját teljesen elrejti az anyagi dolgok nagy apparátusa. Ez a kérdésem: A felszabadult lélek teljesen tökéletes, és nincsenek hibái?”

Babadzsi: „Bár nincsenek hibái, az atomnyi szellemi lélek nem tökéletes. Miért nem? Nagyon kicsi és gyenge. Ezért látni ezt a hibát az egyéni lélekben: mivel olyan gyenge, amikor kapcsolatba kerül a májá-saktival, az könnyen erőt vesz rajta, és befedi az eredeti formáját. A Srimad Bhágavatamban (10.2.32) a félistenek a következő imát mondják a Legfelsőbb Úrnak:

„Lótuszvirág szemű Úr! Az abhakták, akik szigorú lemondásokat és vezekléseket vállalnak, hogy a legfelsőbb helyzetbe kerüljenek, talán felszabadultnak gondolják magukat, értelmük azonban tisztátalan. Leesnek felsőbbendűnek vélt helyzetükből, mert nem imádják lótuszvirág lábaidat.”

„Legyen bár felszabadult, az egyéni szellemi lélek nem nagyon nagy, és mindig tökéletlen. Ez az igazsá az egyéni szellemi lelkekről. A Védák kijelentik, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége Májá irányítója, az egyéni szellemi lelkek viszont olyan gyengék, hogy Májá minden pillanatban úrrá lehet rajtuk.

< Örök vallás, szambbandha, abhideja és prajódzsna
(az Úr energiái)
| Dzsaiva-dharma | Örök vallás és szambandha, abhideja és prajódzsana
(Májá elnyeli az egyéni lelkeket)
>

Page last modified on March 05, 2008, at 01:57 PM