Bhaktivinóda Thákura


Bhagavat-arka-maricsimála

18. fejezet

A tiszta szeretet ízének tökéletessége / A rasza dicsősége
siddha prema rasah / rasa mahima

01.09.33 Bhísmadeva Krsnáról beszél

Srí Krsna Ardzsuna bensőséges barátja. A tamála kékes színére emlékeztető transzcendentális testében jelent meg a földön, és teste mindenkit magával ragad a három bolygórendszerben. Bárcsaak egyedül ragyogó sárga ruhájához és lótuszvirág arcához vonzódnék, melyet szantálpépből készült festés ékesít, s bárcsak ne vágyódnék gyümölcsöző eredményekre!

01.09.41-42 Bhísmadeva Krsnáról beszél

A Rádzsaszúja-jagja (áldozat), melyet Judhisthíra Mahárádzsa mutatott be, a világ előkelősége, a királyi és művelt rendek legnagyobb gyülekezete volt. A hatalmas találkozón az Úr Krsnát mindenki mint a legkiemelkedőbb Istenség Személyiségét imádta. Mindez jelenlétemben történt, s mindig emlékezem rá, hogy elmémet az Úrra rögzíthessem. (41) Most tökéletes figyelemmel meditálhatok az egyetlen Úron, Srí Krsnán, aki előttem áll, mert immáron túlléptem a kettősség téveszméjén azzal kapcsolatban, hogy Ő jelen van mindenki, még az elméjükben spekulálók szívében is. Ő mindenki szívében benne van. A napot sokféleképpen láthatjuk, noha mindig egy és ugyanaz. (42)

01.10.26,28 Hasztinápura hölgyei Krsnáról beszélnek

Ó mily dicsőséges Jadu király dinasztiája, s mily kiváló Mathurá földje, ahol minden élőlény legfelsőbb Ura, a szerencse istennőjének férje megszületett, s ahol gyermekkorában barangolt! (26) Ó barátaim, gondoljatok csak feleségeire, akiknek kezét elfogadta. Mennyi fogadalmat tehettek, mennyi fürdőt vehettek, mennyi tűzáldozatot mutathattak be, s hányszor imádhatták tökéletesen az univerzum Urát, hogy most szüntelenül ajkai nektárját élvezhetik (csókjai által). (28)

01.11.7-9 A dvárakai polgárok imádkoznak Krsnához

Ó univerzum teremtője, anyánk, jóakarónk, Urunk, apánk, lelki tanítómesterünk és imádott Istenségünk vagy. Téged követve mindenben sikert értünk el, így aztán imádkozunk, hogy áldj meg minket továbbra is kegyeddel. (7) Ó mily szerencsések vagyunk, hogy jelenlétedben ma újra védelmedet élvezzük, hiszen oly ritkán látogatod meg még a mennyek lakóit is. Mosolygó, szerető tekintetű arcodra pillanthatunk most, s láthatjuk transzcendentális formádat, mely minden szerencse forrása. (8) Ó lótusz-szemű Urunk, bármikor Mathurába, Vrndávanába vagy Hasztinápurába mész, hogy találkozz barátaiddal és rokonaiddal, távollétedben minden pillanat évmillióknak tűnik. Ó tévedhetetlen, szemünk akkor hasznavehetetlenné válik, mintha nem lenne többé napfény. (9)

01.15.07 Ardzsuna Mahárádzsa Judhisthírának

Csak a kegyedből kapott erővel győzhettem le a vágyakozó hercegeket, akik Drupada király palotájában gyűltek össze a vőlegényválasztásra. Íjamés nyilam segítségével át tudtam lőni a célt, a halat, s ezzel elnyertem Draupadí kezét.

01.15.11-12 Ardzsuna Mahárádzsa Judhisthírának

Száműzetésünk idjeén egyszer Durvászá Muni, aki tízezer tanítványával együtt szokott enni, összeesküdött ellenségeinkkel, hogy bajba sodorjon bennünket. Az Úr Krsna mentett meg minket azzal, hogy elfogadta a maradék ételt. Ettől a folyóban fürdőző munik nyomban jóllakottnak érezték magukat, s emellett a három világ is elégedetté vált. (11) Csak az Ő erejéből kelthettem csodálatot a csatában Isten személyiségeiben, az Úr Sivában és feleségében,a Himálaja-hegység leányában. (Az Úr Siva) elégedett volt velem, és saját fegyverével jutalmazott meg. Más félistenek is átadták fegyvereiket, és ráadásul jelenlegi testemben juthattam el a mennyei bolygókra, ahol félig emelt ülést ajánlottak fel nekem. (12)

01.15.16,18,21 Ardzsuna Mahárádzsa Judhisthírának

Nagy tábornokok, Bhísma, Drona, Karna, Bhúrisravá, Szusarmá, Salja, Dzsajadratha, Báhlika és mások mind ellenem fordították legyőzhetetlen fegyvereiket. De az Úr Krsna kegyéből hajam szála sem görbülhetett, mint ahogyan Prahláda Mahárádzsán, az Úr Nrsimhadeva legkiválóbb szolgáján sem fogtak a démonok ellene bevetett fegyverei. (16) Ó király, tréfáit és őszinte beszélgetéseit, melyek végtelen örömet okoztak, mosolya tette csodálatossá. Eszembe jut szívélyessége és szavai, amikor így szólított: „Ó Prthá fia! Ó barátom, ó Kuru-dinasztia sarja!”, s meg vagyok rendülve. (18) Ugyanaz a Gándíva-íj van velem és ugyanazok a nyilak, ugyanazt a kocsit húzzák ugyanazok a lovak, s ugyanúgy használom ezeket, mint az az Ardzsuna, akinek minden király hódolatát ajánlotta. De az Úr Krsna nélkül minden egy pillanat alatt semmivé vált. Épp olyan ez, mint a hamun ajánlott tisztított vaj, mint a varázspálcával szerzett pénz vagy a terméketlen földbe vetett mag. (21)

02.07.26 Brahmá Nárada Muninak

Amikor a világra súlyos teherként nehezedik az istentagadó uralkodók harca, az Úr, hogy enyhítsen a világ szenvedésén, teljes kiterjedésével együtt megjelenik. Eredeti alakjában jön, csodálatos fekete hajjal, s hogy hirdesse transzcendentális dicsőségét, rendkívüli tetteket hajt végre. Senki sem tudja igazán megérteni, milyen hatalmas az Úr.

02.07.27-33 Brahmá Nárada Muninak

Nem férhet hozzá kétség, hogy az Úr Krsna a Legfelsőbb Úr. Másképp hogyan tudta volna anyja ölében ülő apró gyermekként megölni a hatalmas démont, Pútanát, vagy hogyan lett volna képes felrúgni egy szekeret, amikor még mindössze három hónapos volt, s hogyan tudta volna gyökerestül kitépni a két égig érő ardzsunafát, amikor még járni sem tudott? Erre az úron kívül senki más nem képes. (27) Amikor pedig a tehénpásztor fiúk és jószágaik a Jamuná folyó mérgezett vizéből ittak, az Úr (aki még gyerek volt), kegyes pillantásával mind visszahozta őket az életbe. Hogy megtisztítsa a Jamuná folyót, beleugrott a vizébe, mintha csak játszana, s ellátta a baját Kálija kígyónak, aki a vízben rejtőzködött, s akinek nyelve méreggel árasztotta el a Jamunát. Ki más lenne képes ilyen emberfölötti tettekre, mint a Legfelsőbb Úr? (28) A Kálija kígyó megleckéztetését követő éjjelen Vradzsabhúmi lakói békésen aludtak, amikor hirtelen a száraz levelek lángra kaptak, s tűz ütött ki az erdőben. Úgy tűnt, mindannyian a lángokban lelik halálukat, ám az Úr – Balarámával együtt – pusztán azzal, hogy becsukta a szemét, megmentette őket. Ilyen emberfölötti tettekre képes az Úr. (29) Amikor a gopí (Jasodá) megpróbálta megkötözni fia kezét, a kötél mindig rövidebbnek tűnt a kelelténél. Amikor végül felhagyott a próbálkozással, az Úr Krsna lassan kinyitotta a száját, a anyja megpillantotta benne az univerzumokat. Elméjét erre kétségek árasztották el, ám a maga módján magyarázatot talált fia misztikus természetére. (30) Az Úr Krsna megmentette nevelőapját, Nanda Mahárádzsát Varuna félistentől való félelmétől, és kiengedte a tehénpásztor fiúkat a hegy barlangjából, ahova Maja fia zárta őket. Vrndávana népét, akik az egész napi fáradságos munka után mélyen aludtak, azzal jutalmazta meg, hogy eljuthattak a lelki világ legfelsőbb bolygójára. Minden tette transzcendentális, és minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Ő Isten. (31) Amikor Vrndávana tehénpásztorai Krsna utasítására félbeszakították a mennyek királyának, Indrának bemutatott áldozatot, a Vradzsának nevezett földre hét napig tartó szüntelen esőzés indult, azzal fenyegetve, hogy mindent elmos. Az Úr Krsna Vradzsa népe iránti indokolatlan kegyéből egyik kezével föléjük tartotta a Govardhana-hegyet, noha még csak hétéves volt. Mindezt azért tette, hogy megvédelmezze az állatokat a fenyegető vízözöntől. (32) Amikor az Úr Vrndávana erdejében a rásza tánc kedvtelésnek hódolt és édes, kellemes dalaival felébresztette a Vrndávanában élők feleségeinek érzéki vágyait, egy Sankhacsúda nevű démon, a mennyek kincstárnokának (Kuverának) egyik gazdag követője elrabolta a leányokat, mire az Úr leválasztotta a fejét a testéről. (33)

02.07.34-35 Brahmá Nárada Muninak

A démonok – Pralamba, Dhenuka, Baka, Kesi, Arista, Csánúra, Mustika, Kuvalajápída elefánt, Kamsza, Javana, Narakászura és Paundraka – a nagy hadvezérek – Sálva, Dvivida, a majom és Balvala – Dantavakra, a hét bika, Sambara, Vidúratha és Rukmí, valamint mind a rettenthetetlen katonák – Kámbodzsa, Matszja, Kuru, Srnydzsaja és Kekaja – ádázul harcolnak majd vagy maga az Úr Hari, vagy Baladeva, Ardzsuna, Bhíma és mások ellen, akik az Úr nevében küzdenek. A démonok, akik ottvesznek a csatában, a személytelen brahmadzsjotiba kerülnek vagy eljutnak az úr hajlékára a Vaikuntha bolygókon. (34) Az Úr Szatjavatí fiának (Vjászadevának) az inkarnációjában úgy találja majd, hogy a rövid életű és csekély intelligenciával rendelkező emberek nehezen értik meg a védikus írásokat, melyeket Ő állított össze. Ezért különféle ágakra fogja osztani a védikus tudás fáját, a korszak jellegének megfelelően. (35)

02.07.40 Brahmá Nárada Muninak

Ki tudná tökéletesen jellemezni Visnu nagyságát? Ha a tudósok meg tudnák számolni az univerzum atomjait, erre akkor sem lennének képesek, hiszen az Úr az, aki Trivikramaként megjelenve könnyedén átlépett a legfelsőbb bolygón, Szatjalokán, egészen addig, ahol az anyagi természet három kötőerejének semleges állapota uralkodik. Ez ámulattal töltött el mindenkit.

02.07.43-45 Brahmá Nárada Muninak

Ó Nárada, az Úr energiáit lehetetlen megismerni és felmérni, de mivel meghódolt lelkek vagyunk, tudjuk, hogyan cselekszik jógamájá energiáin keresztül. Éppen így ismeri az úr energiáit a hatalmas Siva, a démon-család nagy királya, Prahláda Mahárádzsa, Szvájambhúva Manu és felesége, Satarúpá, valamint fiaik és leányaik (Prijavrata, Uttánapáda, Ákúti, Devahúti és Praszúti), Prácsinabarhi, Rbhu, Anga (Vena apja), Dhruva Mahárádzsa, Iksváku, Aila, Mucsukunda, Dzsanaka Mahárádzsa, Gádhi, Raghu, Ambarisa, Szagara, Gaja, Náhusa, Mándhátá, Alarka, Satadhanve, Anu, Rantideva, Bhísma, Bali, Amúrttaraja, Dilípa, Szaubhari, Utanka, Sibi, Devala, Pippaláda, Száraszvata, Uddhava, Parásara, Bhúriszena, Vibhísana, Hanumán, Sukadeva Goszvámi, Ardzsuna, Árstisena, Vidura, Srutadeva és sokan mások.

02.07.48 Brahmá Nárada Muninak

E transzcendentális szintre eljutva nincs szükség többé az elme szabályozására, az elmélkedsre vagy a meditációra, amit a gjánik és a jógik végeznek. Az ember felhagy az efféle folyamatokkal, mint ahogy a mennyek királya, Indra sem fárad többé azzal, hogy kutat ásson.

02.06.37-38 Brahmá Nárada Muninak

Mivel sem az Úr Siva, sem te, sem én nem tudjuk megállapítani a lelki boldogság határait, hogyan ismerhetnék azt más félistenek? S mivel mindannyiunkat megtéveszt a Legfelsőbb Úr külső, illuzórikus energiája, csak ezt a megnyilvánult világot látjuk, saját lehetőségeinkhez mérten. (37) Ajánljuk fel tiszteletteljes hódolatunkat az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, akinek inkarnációit és tetteit dicsőítjük szavainkkal, noha lehetetlenŐt teljes valójában megismerni.

10.90.47 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak

A mennyei Gangesz szent zarándokhely, mert vizei az Úr Krsna lábait mossák. De amikor az Úr alászállt a Jaduk között, dicsősége elhomályosította a Gangeszét, mint szent helyét. Mindazok, akik gyűlölték Krsnát, és azok, akik szerették…

10.02.26 A félistenek Krsnának

A félistenek így imádkoztak: Ó Urunk, te sohasem szeged meg fogadalmad, mely mindig tökéletes, hiszen bárhogyan döntesz, az tökéletesen helyes, és senki sem képes megakadályozni. Jelen vagy a kozmikus megnyilvánulás három szakaszában – a teremtés, a fenntartás és a megsemmisülés idején – ezért Te vagy a Legfelsőbb Igazság. Aki nem tökéletesen igazmondó, az valójában nem képes elnyerni kegyedet, melyet ezért a képmutatók sohasem kaphatnak meg. Te vagy a cselekvő elv, a valódi igazság a teremtés minden összetevőjében, ezért antarjámínak, a belső erőnek neveznek. Mindenkivel egyenlően bánsz, s utasításaid mindig, mindenkire vonatkoznak. Te vagy minden igazság kezdete, ezért hódolatunkat ajánlva meghódolunk Neked. Kegyesen védelmezz bennünket!

03.02.16 Uddhava Vidurának

Amikor az Úr Krsnára gondolok, arra, hogyan született meg Vaszudeva börtönében, noha megszületetlen, arra, hogyan került apja védőszárnyai alól Vradzsába és hogyan élt ott titokban, az ellenségtől tartva, s arra, hogy bár végtelenül hatalmas, hogyan menekült el félelmében Mathurából, e megtévesztő események mind szomorúságot okoznak nekem.

03.02.18-19 Uddhava Vidurának

Ki tudná elfelejteni lótuszlába porának illatát, ha egyszer megérezte? Krsna csupán felhúzta szemöldökének levelét, s ezzel halálos csapást mért azokra, akik terhére voltak a földnek. (18) Saját szemeddel láttad, hogyan ért el sikert a jógában Csedi királya (Sisupála), noha gyűlölte az Úr Krsnát. Még az igazi jógik is nagyon vágynak az efféle sikerre, miközben a különféle folyamatokat végzik. Ki tudná elviselni a Tőle való távollétet? (19)

03.02.20 Uddhava Vidurának

Mások, akik a kuruksetrai csatamezőn harcoltak, minden bizonnyal megtisztultak Ardzsuna nyilainak özönétől, és Krsna lótuszhoz hasonlatos arcát látva, mely oly kellemes volt a szmnek, eljutottak az Úr hajlékára.

03.02.24 Uddhava Vidurának

A démonokat, akik ellenségként tekintenek az Úrra, többre tartom a bhaktáknál, mert miközben gyűlölködő gondolataikba merülve az Úrral harcolnak, láthatják Őt Garuda, Társksja (Kasjapa) fia vállán, kezében a kerék-fegyverrel.

03.02.26 Uddhava Vidurának

Ezek után apja – Kamszától való félelmében – Nanda Mahárádzsa tehénlegelőire vitte Őt, s ott élt bátyjával, Baladevával tizenegy esztendőn át, mint a rejtett láng.

03.02.30-33 Uddhava Vidurának

Kamsza, Bhodzsa királya azzal bízta meg a nagy varázslókat, akik bármilyen alakban képesek voltak megjelenni, hogy öljék meg Krsnát,de puszta kedvtelésből az Úr olyan könnyedén végzett velük, ahogy egy gyermek töri össze játékbabáit. (30) Vrndávana lakói között zűrzavar támadt a nagy veszedelemben, amikor a hüllők vezére (Kálija) megmérgezte a Jamuná egy részét. Az Úr a vízben ellátta a baját a kígyókirálynak, s elűzte őt. Aztán kijött a folyóból, és megitatta a teheneket, hogy bizonyítsa: a víz újra olyan, mint volt. (31) A Legfelsőbb Úr, Krsna arra vágyott, hogy Nanda Mahárádzsa a tehenek számára mutasson be imádatot vagyona felhasználásával, s egyben meg akarta leckéztetni Indrát, a mennyek királyát is. Így aztán azt a tanácsot adta apjának, hogy a bölcs bráhmanák segítségével mutasson be szertartást a go – a legelők és a tehenek – számára. (32) Ó bölcs Vidura! Indra király, mert becsületét megsértették, szakadatlan vízözönnel árasztotta el Vrndávanát, így Vradzsa népére, a tehenek földre lakóira nagy szenvedés várt. Ám az Úr Krsna könyörületessége megmentette őket kedvtelésének esernyője, a Govardhana-hegy segítségével. (33)

03.03.01-04 Uddhava Vidurának

Arí Uddhava így szólt: Ezek után az Úr Krsna Srí Baladevával Mathurá városába érkezett. Hogy örömet szerezhessenek szüleiknek, lerántották trónjáról Kamszát – az emberek ellenségeinek vezérét – s miközben hatalmas erővel vonszolták a földön, megölték. (1) Az Úr úgy tanulta meg az egész Védákat különféle ágaival együtt, hogy csupán egyszer hallotta őket tanítójától, Szándípani Munitól, akit azzal jutalmazott, hogy visszahozta halott fiát a Jamaloka birodalomból. (2) Rukminínek, Bhísmaka király leányának csábító szépsége és gazdagsága láttán számtalan nagy herceg és király sereglett össze, hogy feleségül vegye őt. Az Úr Krsna azonban, megelőzve a többi bizakodó kérőt, elragadta őt, mint saját jussát, ahogy Garuda ragadta el a nektárt. (3) Az Úr legyőzte a hét bikát – amelyeknek az orra még nem volt átfúrva – és elnyerte Nágnadzsití hercegnő kezét a nyilvános vőlegényválasztó versenyen. Noha az Úr került ki győztesként, vetélytársai a hercegnő kezét követelték, s így kitört a harc. Az Úr teljes fegyverzetében mindannyiukat megölte vagy megsebesítette, ám Neki a haja szála sem görbült.

03.0.05 Uddhava Vidurának

Hogy kedvében járjon drága hitvesének, az Úr elhozta a mennyekből a páridzsáta fát, ahogy egy közönséges férj tette volna. Ám Indra, a mennyek királya feleségei biztatására (mert a játékszerük volt) minden erejét összeszedve az Úr nyomába eredet, hogy megküzdjön Vele.

03.03.10 Uddhava Vidurának

Kálajavana, Magadha királya és Sálva Mathurá városára támadtak, de amikor katonáik körülvették a várost, az Úr, hogy megmutassa embereinek erejét, nem vett részt megölésükben.

03.03.11-13 Uddhava Vidurának

A királyok – Sambara, Dvivida, Bána, Mura, Balvala és számtalan más démon – közül néhányat Ő maga pusztított el (mint Dantavakrát), néhányat pedig másokkal (például Srí Baladevával) öletett meg. (11) Ekkor, ó Vidura, az Úr akaratából minden király odaveszett a kuruksetra csatában, mind az ellenségek, mind azok, akik unokaöcséid oldalán harcoltak. Oly hatalmasak és erősek voltak, hogy a föld is remegni látszott, amint keresztülvágtáztak a csatatéren. (12) Durjodhanától elfordult a szerencse, s élete a végéhez közeledett, mert Karna, Duhsászana és Szaubala rossz tanácsainak útvesztőjébe tévedt. A látvány, amint követőivel együtt – noha nagyon erős volt – törött combokkal feküdt a földön, nem okozott örömet az Úrnak. (13)

03.03.17-18 Uddhava Vidurának

Drona fiának fegyvere elégette a magzatot, Púru leszármazottját, akit a nagy hős, Abhimanju nemzett felesége, Uttará méhében, ám később az Úr megvédelmezte őt. (17) A Legfelsőbb Úr rávette Dharma fiát, hogy mutasson be három lóáldozatot. Judhisthíra Mahárádzsa – állhatatosan Krsnát, az Istenség Személyiségét követve – védelmezte a földet,és boldogan élt rajta öccsei támogatásával. (18)

03.03.20 Uddhava Vidurának

Ott volt transzcendentális testében, amely a szerencse istennőjének hajléka, örökké szelíd és kedvesen mosolygó arcával, nektári szavaival és hibátlan jellemével.

< Az odaadó szolgálat céljának elemzése | Bhagavat-arka-maricsimála | A tiszta szeretet ízének tökéletessége / A rasza mélysége >

Page last modified on March 05, 2008, at 09:10 PM