19. fejezet
A tiszta szeretet ízének tökéletessége / A rasza mélysége
siddha prema rasah / rasa garima
10.90.48 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Az Úr Krsna, akit dzsana-nivászaként ismernek, valamennyi élőlény végső menedéke, de ismerik úgy is, mint Devakí-nandanát vagy Jasoda-nandanát, Devakí ill. Jasodá fiát. Ő a Jadu-dinasztia vezére, és hatalmas karjaival mindent elpusztít, ami kedvezőtlen, minden embert megöl, aki nem jámbor. Pusztán a jelenlétével elpusztít mindent, ami a kedvezőtlen az élőlények számára, legyenek azok mozgók vagy mozdulatlanok. Boldogan mosolygó arca mindig fokozza Vrndávana gopíjainak kéjes vágyait. Legyen mindig boldog és dicsőséges.
10.14.01 Brahmá Srí Krsnának
Az Úr Brahmá szólt: Kedves Uram, Te vagy az egyedül imádandó Úr, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, ezért felajánlom Neked alázatos hódolatomat és imáimat, hogy örömet szerezzel velük. Ó tehénpásztorok királyának fia, transzcendentális tested sötétkék, mint az új felhő, ruhád ragyog, mint a villám, arcod szépségét pedig tovább fokozzák gunydzsa fülbevalóid és fejeden a pávatoll. Különféle erdei virágokból és levelekből készült füzért viselsz, pálcát, bivalykürtöt és fuvolát tartasz, gyönyörűen állsz itt, kezedben egy falatnyi étellel.
10.14.18 Brahmá Srí Krsnának
Nem mutattad-e meg nekem ma, hogy Te magad és ebben a teremtésben minden a Te felfoghatatlan energiád megnyilvánulása? Először egyedül jelentél meg, aztán megnyilvánítottad magadat, mint Vrndávana összes borja és tehénpásztor fiúja, a Te barátaid. Ezután úgy jelentél meg, mint a négy, négykarú Visnu-forma, akiket minden élőlény imád, ideértve engem is, majd az összes univerzumként láttalak. Most pedig visszatértél korlátozatlan formádba, mint a Legfelsőbb, páratlan Abszolút Igazság.
10.05.01-02 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sukadeva Goszvámi így szólt: Nanda Mahárádzsa természetétől fogva végtelenül nagylelkű volt, s amikor az Úr Krsna megjelent a fiaként, boldogság töltötte el. Ezért aztán miután megfürdött, megtisztította magát és illendően felöltözött, meghívta a bráhmanákat, akik tudták, hogyan kell vibrálni a védikus mantrákat. Miután e képzett bráhmanákkal elmondatta a Védák áldásos himnuszait, gondoskodott róla, hogy az előírások szerinti védikus szertartással ünnepeljék meg gyermeke világrajöttét, s a félistenek és ősatyák imádatát is elrendezte.
10.05.18 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Ó Pariksit Mahárádzsa, Nanda Mahárádzsa otthona örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségének és transzcendentális tulajdonságainak hajléka, ezért természetes, hogy mindig teljes gazdagsággal van megáldva. Ám attól kezdve, hogy az Úr Krsna megjelent ott, mégis a szerencse istennője kedvteléseinek helyszíne lett.
10.06.02-06 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Mialatt Nanda Mahárádzsa Gokula felé igyekezett, a kegyetlen Pútaná, akit Kamsza korábban a csecsemők megölésével bízott meg, bűnös kötelességét végezve járta a városokat és a falvakat. (2) Kedves királyom, azt a helyet, ahol az emberek – legyenek bármilyen helyzetben – az éneklés és hallás révén eleget tesznek az odaadó szolgálatban rájuk háruló kötelességeiknek, semmilyen gonosz befolyás veszélye nem fenyegetheti. Így aztán nem volt ok az aggodalomra Gokulával kapcsolatban, amíg az Istenség Legfelsőbb Személyisége személyesen jelen volt. (3) Egyszer Pútaná ráksaszí, aki oda tudott menni, ahová csak akart, s aki az égben vándorolt, misztikus hatalma révén egy szépséges nővé változott, s így jelent meg Gokulában, Nanda Mahárádzsa birodalmában. (4) Csípője telt volt, s úgy tűnt, mintha nagy, feszes melleinek súlyát karcsú dereka szinte alig bírná el. Nagyon szép ruhát viselt, s gyönyörű arcát laza hajfürtök keretezték, melyet egy malliká virágokból készült füzér ékesített. Fülbevalói ragyogtak, s ahogy végtelenül vonzóan, mindenkire rápillantva mosolígott, szépsége Vradzsa minden lakójának felkeltette a figyelmét, különösen pedig a férfiakét. Amikor a gopík meglátták, azt gondolták, hogy a szerencse gyönyörű istennője jött el egy lótuszvirággal a kezében, hogy férjét, Krsnát lássa. (5-6)
10.06.10 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A kegyetlenül veszélyes ráksaszí az ölébe vette Krsnát, s mellét a szájába nyomta. Mellbimbóját veszedelmes, azonnal ható méreggel kente be, de az Itenség Legfelsőbb Személyisége, Krsna, aki nagyon dühös lett rá, megragadta a mellét, két kezével negyon erősen megszorította, s mind a mérget, mind a boszorkány életét kiszívta belőle.
10.06.31 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Időközben a tehénpásztorok Nanda Mahárádzsával az élen valamennyien visszatértek Mathurából, s amikor megpillantották a holtan heverő Pútaná hatalmas testét, igencsak megdöbbentek.
10.07.07 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Az Úr Krsna a kézikocsi alatt feküdt az udvar egyik sarkában, s habár kicsiny lába olyan puha volt, mint egy levél, amikor megrúgta vele a kocsit, az hevesen felborult és szétesett. A kerekek legurultak a tengelyről, a kerékagyak és a küllők szétestek, a kézikocsi rúdja pedig eltörött. Számtalan apró, különböző fémekből készült eszköz volt rajta, s most minden szanaszét gurult.
10.07.18,20 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Egy évvel Krsna megjelenése után egy napon Jasodá anya az ölében dédelgette a fiát. Hirtelen azonban úgy érezte, hogy nehezebb lett, mint egy hegy csúcsa, és többé nem bírta el a súlyát. (18) Miközben a gyermek a földön ült, Kamsza felbujtására egy Trnávarta nevű démon, Kamsza szolgája jelent meg forgószél képében, s könnyedén a levegőbe emelte Őt. (20)
10.07.26-28 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Vad forgószél alakját magára öltve Trnávarta démon felvitte magával Krsnát magasan az égbe. Amikor azonban Krsna nehezebb lett nála, a démonnak fel kellett adnia erejét, s nem tudott tovább menni. (26) Krsna súlya miatt Trnávarta azt gondolta Róla, olyan, akár egy hatalmas hegy vagy egy vasdarab. Mivel azonban Krsna a nyakába kapaszkodott, nem tudta Út ledobni. Trnávarta úgy vélte, ez a gyermek csodálatos, hiszen sem megtartani nem tudta Őt, sm ledobni a terhet magáról. (27) Krsna megragadta Trnávarta torkát, mire az fuldokolni kezdett. Egyetlen hangot sem volt képes kinyögni, s kezét-lábát sem tudta mozdítani. Szemei kidülledtek, az élet elszállt belőle, s a démon a kisfiúval együtt Vradzsa földjére zuhant. (28)
10.07.34-36 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Egy napon Jasodá anya felvette Krsnát, az ölébe fektette, s anyai szeretetében megszoptatta Őt. A tej egyre folyt a melléből, a gyermek pedig csak ivott. (34) Amikor már majdnem jóllakott, Jasodá anya megsimogatta Őt, és gyönyörú, ragyogóan mosolygó arcát nézte. Gyermeke ekkor ásított egyet, s Jasodá anya meglátta szájában az egész eget, a felső bolygórendszert és a földet, az égitesteket minden irányban, a napot, a holdat, a tüzet, a levegőt, a tengereket, a szigeteket, a hegyeket, a folyókat, az erdőket és mindenféle élőlényt, mozgót és mozdulatlant egyaránt. (35-36)
10.08.21 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A két testvér, Ráma és Krsna kezükön és térdükön hamarosan mászni kezdtek Vradzsa földjén, s így élvezték gyermeki játékaikat.
10.08.26,28-29 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Ó Pariksit király, Ráma és Krsna rövidesen járni kezdtek lábaikon Gokulában, saját erejükből, könnyedén, anélkül, hogy mászniuk kellett volna. (26) Krsna végtelenül vonzó gyermeki féktelensége láttán a környékről a gopík mind Jasodá anyához mentek, hogy újra meg újra halljanak Krsna cselekedeteiről, s a következőképpen szóltak hozzá: (28) „Kedves Jasodá barátnőnk! A fiad néha bejön a házunkba a tehénfejés előtt, és elengedi a borjakat, s amikor a ház ura mérges lesz, Ő csak mosolyog. Néha kieszeli a módját, hogyan csenje el a finom túrót, vajat meg tejet, s aztán az egészet megeszi és megissza. Ha a majmok odagyűlnek, nekik is ad belőle, s amikor az állatok mind úgy telitömték a bendőjüket, hogy nem tudnak többet enni, akkor összetöri az edényeket. Van úgy, hogy ha nincs lehetősége vajat vagy tejet lopni egy házból, dühös lesz a háznépre, és bosszúból a gyerekeket bosszanta, jól megcsipkedve őket. Amikor aztán sírni kezdenek, Krsna szépen eloldalog.”
10.09.08 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Krsna egy lefelé fordított fűszerőrlő famozsáron ült, és abban lelte örömét, hogy tejtermékeket, joghurtot meg vajat osztogatott a majmoknak. Amiatt, hogy lopott, aggodalmasan pillantgatott körbe-körbe, attól tartva, hogy mamája estleg meg fogja szidni. Amikor Jasodá anya meglátta, hátulról nagyon óvatosan a közelébe ment.
10.09.12 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Jasodá anyát mindig a Krsna iránti erős szeretet töltötte el, s nem tudta kicsoda Krsna és milyen hatalmas. Iránta érzett anyai szeretetében soha nem is törődött azzal, hogy ki Ő. Ezért aztán, amikor látta, hogy fia mennyire megijedt, eldobta pálcáját, és meg akarta kötözni őt, hogy ne rosszalkodjon többet.
10.09.15-16 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Amikor Jasodá anya megpróbálta megkötözni a csintalan gyermeket, látta, hogy a kötél két ujjnyival rövidebb a kelleténél. Így hát hozott egy másik kötelet, hogy hozzákösse. (15) Ez az újabb kötél szintén két ujjnyival rövidebb volt a kelelténél, s amikor még egy kötelet hozzácsomózott, még mindig két ujjnyi hiányzott. Akárhány kötelet kötött össze, sohasem volt elég – nem tudta legyőzni rövidségüket. (16)
10.09.18,20 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Jasodá anya erejét megfeszítve igyekezett, így aztán egész teste verítékben úszott, a virágok pedig fésűjével együtt kihullottak a hajából. Amikor gyermeke, Krsna látta, mennyire kimerült, kegyesen megengedte neki, hogy megkötözze. (18) Azt a kegyet, melyet Jasodá anya kapott, sem az Úr Brahmá, sem az Úr Siva, de még a Legfelsőbb Úr örök hitvese, a szerencse istennője sem tudja elnyerni az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, aki kiszabadít ebből az anyagi világból. (20)
10.10.38 Nalakúvara és Manigríva imádkoznak Krsnához
Mostantól hadd szóljanak szavaink kedvteléseidről, füleink hadd hallják dicsőségedet, kezünk, lábunk és más érzékeink hadd cselekedjenek úgy, hogy örömet okozzanak Neked, és hadd gondoljon elménk örökké lótuszlábadra. Hadd ajánlja fejünk hódolatunkat mindennek a világon, hiszen a dolgok mind a Te különféle formáid, s hadd lássa szemünk a vaisnavák alakját, akik nem különböznek Tőled.
10.10.42 Krsna Nalakóvarának és Manigrívának
Ó Nalakúvara és Manigríva, most mindketten hazatérhettek. Mivel arra vágytok, hogy mindig odaadó szolgálatomba merüljetek, teljesülni fog óhajotok, hogy szeretet és ragaszkodás ébredjen bennetek Irántam, és soha többé nem fogtok leesni erről a szintről.
10.11.27-28 Upananda a többi tehénpásztorhoz
Ezeket a zavaró eseményeket egy ismeretlen démon okozza. Kötelességünk, hogy amíg a veszély el nem múlik, a fiúkkal valahová máshová menjünk, még mielőtt a démon újra idejön, hogy háborgasson bennünket. (27) Nandesvara és Mahávana között terül el Vrndávana. Ez a hely éppen megfelelő lenne, mert dúsan nő a fű, és cserjék és más növények burjánzanak a tehenek és a többi jószág számára. Gyönyörű kertek és magas hegyek övezik, s minden lehetőséget megad, hogy a gopák, a gopík és jószágaink mind boldogok legyenek. (28)
10.11.37-44 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Krsna és Balaráma kisfiúkként viselkedtek, s ezzel, valamint gyermeki beszédükkel transzcendentális örömet okoztak Vradzsa népének. Idővel aztán mindketten olyan nagyra nőttek, hogy már a borjakról is gondoskodni tudtak. (37) Lakhelyüktől nem messze Krsna és Balaráma a legkülönfélébb játékokkal játszottak a többi tehénpásztor fiú társaságában, s most már a kisborjakat is őrizni kezdték. (38) Néha fuvolájukon játszottak, néha köteleket és köveket dobáltak, hogy gyümölcsöt szedjenek a fákról, néha csak kövekkel dobálóztak, néha pedig, miközben bokacsengettyűik egyre csilingeltek, bael és ámalakí gyümölcsökkel futbaloztak. Néha takarókkal borították be magukat, hogy utánozzák a teheneket és a bikákat, s hangos üvöltéssel vívtak egymással, máskor meg az állatok hangját utánozták. Így élvezték játékukat, akárcsak két közönséges emberi gyermek. (39-40) Egy napon, miközben Ráma és Krsna pajtásaikkal együtt a borjakat őrizték a Jamuná partján, egy újabb démon jelent meg, arra vágyván, hogy megölje Őket. (41) Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége látta, hogy a démon egy borjú alakjában jelent meg, s elvegyült a többi borjú között, megmutatta Baladevának: „Itt egy másik démon!” Aztán nagyon lassan egyre közelebb ment hozzá, mintha mit sem tudott volna szándékáról. (42) Srí Krsna a hátsó lábánál és a farkánál fogva megragadta a démont. Nagy erővel addig pörgette az egész testét, amíg el nem pusztult, s aztán egy kapittha fa tetejére dobta, mire a fa a démon testével együtt, aki ekkor egy hatalmas testben jelent meg, kidőlt. (43) A démon holttestét látva a fiúk felkiáltottak: „Jól csináltad, Krsna! Nagyon jó, nagyon jó! Köszönjük.” A felsőbb bolygórendszerben a félistenek elégedettséfükben mind virágesőt szórtak az Istenség Legfelsőbb Személyiségére. (44)
10.11.47-48 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Közvetlenül a tó mellett a fiúk egy hatalmas testet pillantottak meg, amely egy villám sújtotta, letört hegycsúcsra hasonlított. Már a hatalmas élőlény látványától is megijedtek. (47) A hatalmas testű démont Bakászurának hívták. Hegyes csőrű daru testében jelent meg, s amikor odaért, nyomban elnyelte Krsnát. (48)
10.11.50-51 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Krsna, aki az Úr Brahmá apja volt, de úgy cselekedett, mintha egy tehénpásztor fia lett volna, olyan lett, mint a tűz, s égetni kezdte a démon torkát, mire Bakászura azonnal kihányta Őt. Amikor a démon látta, hogy Krsnának a haja szála sem görvült, nyomban újra rátámadt hegyes csőrével. (50) Amikor Krsna, a vaisnavák vezére látta, hogy Bakászura, Kamsza barátja meg akarja támadni Őt, karjával csőre két felénél megragadta, s a tehénpásztor fiúk szeme láttára könnyedén kettétépte, ahogy egy gyermek tép szét egy vírana fűszálat. A démon megölésével Krsna nagy örömet okozott a mennyek lakóinak. (51)
10.12.01 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sukadeva Goszvámi folytatta: Ó király, egy napon Krsna úgy döntött, hogy az erdőben fog reggelizni. Kora reggel felkelt, és megfújta bivalykürtjét, melynek csodálatos hangja felébresztette mind a tehénpásztor fiúkat és a borjakat, aztán saját borjaikat maguk előtt terelgetve Krsna és a fiúk Vradzsabhúmiból az erdő felé vették útjukat.
10.12.06 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Krsna néha egy kicsit messzebbre sétált, hogy az erdő szépségében gyönyörködjön. A fiúk ilyenkor mind szaladtak utána, s így kiáltoztak: „Én leszek az első, aki utoléri és megérinti Krsnát! Én fogom először megfogni Őt!” Így telt az életük nagy élvezetben, amint újra és újra megérintették Krsnát.
10.12.12 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A jógik sok életen keresztül szigorú lemondásoknak és vezekléseknek vetik alá magukat a jama, nijama, ászana és pránájama gyakorlásával, amelyeknek egyikét sem könnyű végezni, de még akkor sem lesznek képesek megízlelni egyetlen porszemet sem az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábáról, amikor idővel szert tesznek az elme fegyelmezésének tökéletességére. Mit mondhatunk hár Vradzsabhúmi, Vrndávana lakóinak nagy szerencséjéről, akikkel az Istenség Legfelsőbb Személyisége élt személyesen, s akik szemtől szembe látták Őt?
10.12.13-14 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Kedves Pariksit királyom! Ezután egy Aghászura nevű hatalmas démon jelent meg a színen, akinek halálát még a félistenek is várták. A félistenek minden nap nektárt ittak, mégis féltek ettől a nagy démontól, s alig várták, hogy elpusztuljon. Aghászura nem tudta elviselni azt a transzcendentális boldogságot, melyben a tehénpásztor fiúknak volt részük az erdőben. (13) Aghászura, akit Kamsza küldött, Pútaná és Bakászura öccse volt, így aztán, amikor meglátta Krsnát a tehénpásztor fiúk élén, azt gondolta: „Ez a Krsna megölte a nővéremet és a bátyámat, Pútanát és Bakászurát, ezért végzek Vele és társaival, hogy mindkettőjüket elégedetté tegyem. (14)
10.12.16 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Miután a hitvány Aghászura erre az elhatározásra jutott, egy hatalmas óriáskígyóvá változott. Olyan vastag volt, mint egy nagy hegy, s hossza nyolc mérföldet tett ki. Miután e csodálatos óriáskígyó testet magára öltötte, száját olyan nagyra tátotta, mint egy hatalmas barlang a hegyekben, s lefeküdt az útra, arra várva, hogy lenyelhesse Krsnát és társait, a tehénpásztor fiúkat.
10.12.28-31 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Mit tegyen most? Hogyan ölhetné meg a démont és menthetné meg ugyanakkor a bhaktákat? Krsna határtalan energiákkal rendelkezik, ezért úgy döntött, addig vár, amíg okosan meg tudja menteni a fiúkat, s ezzel egy időben véget vethet a démon életének is, majd besétált Aghászura szájába. (28) Amikor Krsna belépett Aghászura szájába, a felhők mögött rejtőző félistenek felkiáltottak: „Ó jaj, ó jaj!” Aghászura barátai azonban – Kamsza és a többi démon – nagyon megörültek. (29) Amikor a legyőzhetetlen Istenség Legfelsőbb Személyisége, Krsna meghallotta a félistenek jajkiáltásait a felhők mögül, azonnal megnőtt a démon torkában, hogy Ő és társai mind megmeneküljenek a démontól, aki össze akarta zúzni őket. (30) Krsna ekkor megnövelte a testét, mire a démon teste szintén hatalmasra nőtt. Ennek ellenére megszűnt lélegezni, fulladozni kezdett, szemei pedig forogni kezdtek, s kidüleldtek. Életlevegője azonban egyetlen nyíláson sem tudott eltávozni, ezért végül a feje tetején levő lyukon keresztül robbant ki. (31)
10.12.36 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Ó Pariksit király! Aghászura óriáskígyó formájú teste, amely kiszáradt, és nem volt más többé, mint egy hatalmas bőr, Vrndávana lakói számára szívesen látogatott, csodálatos hellyé változott, és hosszú-hosszú ideig az is maradt.
10.13.05-06 Krsna a tehénpásztor fiúknak
Kedves barátaim! Nézzétek csak, milyen gyönyörű ez a folyópart, hiszen olyan kellemes légkör uralkodik. S nézzétek csak, hogyan csábítják illatukkal a virágzó lótuszok a méheket és madarakat. A méhek zümmögését és a madarak csiripelését az erdő csodálatos fái visszhangozzák. A homok is tiszta és puha. Minden bizonnyal ez a legjobb hely, ahol játszhatunk, és kedvünkre jól érezhetjük magunkat. (5) Úgy gondolom, ebédeljünk meg itt, hiszen későre jár, s mindannyian megéheztünk. A borjak ihatnak a vízből, s nyugodtan legelészhetnek a füvön. (6)
10.13.08 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Ahogy a lótuszvirág örvét veszik körül a szirmok és a levelek, úgy vették körül a középen ülő Krsnát barátainak sorai, akik valamennyien csodálatosan szépek voltak. Mindannyian igyekeztek Krsnára nézni, abban reménykedve, hogy Krsna rájuk pillant, s nagy élvezettel költöttél el ebédüket az erdőben.
10.13.11-13 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Krsna jagja-bhuk – azaz egyedül a jagja-felajánlásokat fogyasztja el – de hogy bemutassa gyermekkori kedvteléseit, most fuvoláját a jobb oldalán dereka és feszes ruhája közé tűzve ült ott, bivalykürtjével és tehénhajtó botjával a bal oldalán. Kezében egy nagyon finom, joghurtból és rizsből készült ételt tartott, ujjai között egy hozzáillő gyümölcs darabkáival, súgy ült, akár egy lótuszvirág örve. Miközben evett, előre, a barátai felé nézett, tréfálkozott velük, s boldog nevetésre fakasztotta őket. A mennyek lakói megdöbbenve figyelték, amint az Istenség Személyisége, aki csak a jagja során eszik, most barátaival falatozott az erdőben. (11) Ó Pariksit Mahárádzsa! Miközben a tehénpásztor fiúk, akik szívük mélyén nem ismertek mást Krsnán kívül, így ették ebédjüket az erdőben, a borjak a zöld fűtúl elbűvölve messzire elkószáltak az erdő mélyére. (12) Amikor Krsna látta, hogy barátai, a fiúk megijedte, Ő, aki ádáz irányítója mindennek, még magának a félelemnek is, így szólt, hogy enyhítsen félelmükön: „Kedves barátaim, ne hagyjátok abba az evést. Én magam fogok a borjaitok után menni, és visszahozom őket ide.” (13)
10.13.15 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Ó Pariksit Mahárádzsa! Brahmá, aki a felsőbb bolygórendszerben él az égben, megdöbbenve látta a leghatalmasabb Krsna cselekedeteit, amikor megölte Aghászurát és felszabadította őt. Most ugyanez a Brahmá saját erejét akarta fitogtatni, s próbára akarta tenni Krsna hatalmát, aki gyermekkori kedvteléseit élvezve úgy játszott, mintha közönséges tehénpásztor fiúkkal játszanak. Távollétében ezért Brahmá a kisfiúkat és a borjakat mind máshová vitte, s ezzel bajba került, mert hamarosan meglátta, milyen hatalmas Krsna.
10.13.18-19 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Ezek után hogy örömet okozzon Brahmának, valamint a borjak és a tehénpásztor fiúk mamáinak, Krsna, az egész kozmikus megnyilvánulás teremtője kiterjesztette magát borjakká és fiúkká. (18) Vászudeva-arculata révén Krsna egyszerre kiterjesztette magát ugyanannyi fiúvé és tehénné, amennyi hiányzott. Ugyanolyan testi külső jellemezte őket, és kezük, lábuk és többi testrészük is ugyanolyan volt. Ugyanolyan botokat, kürtöket és fuvolát tartottak, ugyanolyan elemózsiás tarisznyájuk volt, ugyanolyan ruhát viseltek, ékszereik ugyanúgy díszítették őket. Nevük, koruk és testalkatuk is ugyanolyan volt, jellemző tetteikkel és jellemvonásaikkal együtt. Ily módon terjesztette ki magát a szépséges Krsna, s ezzel a „szamagra-dzsagad visnumajam” állítás igazát bizonyította: „Az Úr Visnu mindent átható.” (19)
10.13.26-27 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Noha Vradzsabhúmi népe azelőtt sokkal jobban szerette Krsnát, mint saját gyermekeiket, most egy éven keresztül egyre nagyobb szeretet ébredt bennük saját fiaik iránt, hiszen Krsna lett a fiuk. Szeretetük fiaik iránt, akik most nem voltak mások, mint Krsna, egyre nőtt, határtalanul. Mindennap új ösztönzést éreztek, hogy úgy szeresséj gyermekeiket, amennyire Krsnát szeretik.(26) Az Úr Krsna, aki maga vált a tehénpásztor fiúkké s a borjakká, sajátmaga gondoskodott magáról. Egy esztendőn át hódolt így kedvteléseinek mind Vrndávanában, mind az erdőben. (27)
10.13.36-37 Balaráma magában
Mi ez a csodálatos jelenség? Vradzsa minden lakójában és Bennem is olyan nagy szeretet ébredt e fiúk és borjak iránt, amilyet azelőtt sohasem tapasztaltunk, s ugyanúgy fokozódik, mint az Úr Krsna, valamennyi élőlény Felsőlelke iránt érzett szeretetünk. (36) Ki ez a misztikus hatalom, és honnan jött? Félisten talán, vagy boszorkány? Nem lehet más, mint mesterem, az Úr Krsna illuzórikus energiája, hiszen ki más tudna megtéveszteni Engem? (37)
10.13.40 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Amikor az Úr Brahmá egy pillanat múlva visszatért (az ő időszámítása szerint), látta, hogy noha az eberi időszámításnak megfelelően egy teljes esztendő telt el, az Úr Krsna még mindig ugyanúgy játszik a fiúkkal és a borjakkal, akik a kiterjedései voltak, mint korábban.
10.13.44-45 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Az Úr Brahmá meg akarta téveszteni a mindent átható Úr Krsnát, aki sohasem eshet illúzióba, hanem ezzel ellenkezőleg az egész univerzumot illúzióban tartja, ezért ő maga jött zavarba saját misztikus erejétől. (44) Ahogy a sötét éjszakában a hó sötétsége és fényes nappal a szentjánosbogár fénye semmit sem ér, úgy egy alacsonyabb rendű személy sem képes semmit sem elérni misztikus képességével, ha azt olyasvalaki ellen használja, aki nagyobb hatalommal rendelkezik – ereje ehelyett megsemmisül. (45)
10.13.54 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A visnu-múrtik valamennyien örökkévaló, határtalan, tudással és gyönyörrel teli, az idő hatásán túl létező testekkel rendelkeztek. Az Upanisadok tanulmányozásába merülő gjánik még megérinteni sem tudták nagy dicsőségüket.
10.13.59-62 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Bárhová nézett, az Úr Brahmá minden irányban azonnal Vrndávanát látta maga előtt, teli fákkal, amelyek az ott élők számára a megélhetést jelentették, s amelyek minden évszakban egyformán kellemesek voltak. (59) Vrndávana az Úr transzcendentális hajléka, ahol nincs éhség, düh vagy szomjúság. Noha az emberi lények és a vadállatok természettől fogva ellenségek, ott transzcendentális barátságban élnek együtt. (60) Az Abszolút Igazság egyetlen és páratlan, teljes tudással rendelkezik és határtalan. Az Úr Brahmá ezt az Abszolút Igazságot pillantotta meg, aki most egy gyermek szerepét játszotta egy tehénpásztor családban. Egyedül állt ott, ugyanúgy, ahogy korábban, s egy falat étellel a kezében mindenfelé a borjakat és barátait kereste. (61) Miután az Úr Brahmá látta mindezt, sietve leszállt hattyúja hátáról, a földre borult, mint egy arany bot, s a fejein levő négy korona csúcsával megérintette az Úr Krsna lótuszlábát. Hódolatát ajánlva örömkönnyeivel fürdette meg Krsna lábát. (62)
10.14.11 Brahmá Srí Krsnának
Mi vagyok én, kicsiny teremtés, hétszer akkora, mint a saját kezem. Benne élek az univerzumban, amely olyan, mint egy edény, és anyagi természetből, az összes anyagi energiából, a hamis egoból, éterből, levegőből, vízből, tűzből és földből áll. És mi a Te dicsőséged? Határtalan univerzumok haladnak át tested pórusain, ahogyan a porszemek az elfüggönyzött ablak nyílásain.
10.14.39 Brahmá Srí Krsnának
Kedves Krsnám, most alázatosan engedélyt kérek, hogy távozhassak. Bizony, mindennek a tudója és a látója Te vagy. Az összes univerzum Ura vagy, én mégis felajánlom Neked ezt az univerzumot.
10.15.20 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Egyszer néhány tehénpásztor fiú – Sridáma, Ráma és Krsna nagyon bizalmas barátja, Szubala, Stokakrsna és mások – nagy szeretettel a következőképpen szóltak.
10.15.21-22 Sridáma és más tehénpásztor fiúk Krsnának
Ó Ráma, Ráma, hatalmas karú! Ó Krsna, gonosztevők elpusztítója! Nem messze innen van egy nagyon nagy pálmaerdő. (21) Ebben a Talavanában nagyon sok gyümölcs hullik le a fákról, és sok máris a földön hever. De azokat a gonosz Dhenuka őrzi. (22)
10.15.32 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Az Úr Balaráma megragadta Dhenukát a patáinál fogva, félkézzel maga körül pörgette, aztán felhajította egy pálmafa tetejére. A heves forgatás megölte a démont.
10.15.40 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Most már az emberek nyugodtan felkereshették az erdőt, ahol Dhenuka az életét vesztette, és félelem nélkül megehették a pálmafák gyümölcseit. Most már a tehenek is szabadon legelhettek az ottani füvön.
10.16.01 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sukadeva Goszvámi szólt: Amikor az Úr Krsna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége látta, hogy Kálija, a fekete kígyó beszennyezte a Jamunát, meg akarta tisztítani a folyót, ezért száműzte onnan a kígyót.
10.16.66-67 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Kálija nagyon elégedett volt, hogy örömet szerzett az Úrnak, akinek zászlóját Garuda jelvénye díszíti. Miután megkapta az engedélyét, hogy eltávozzon, Kálija körüljárta Őt és felajánlotta Neki a hódolatát. Ezután elment a maga szigetére, az óceánban, és elvitte a feleségeit, a barátait meg a gyermekeit. Abban a pillanatban, hogy Kálija eltávozott, a Jamuná azonnal olyan volt, mint azelőtt, méregtől mentes, és teli nektári vízzel. Ez az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyéből történt.
10.17.20-22 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Ó királyok legjobbja (Pariksit), mivel Vrndávana lakói nagyon elgyengültek az éhségtől, a szomjúságtól és a fáradtságtól, a tehenekkel együtt ott töltötték az éjszakát, ahol éppen voltak, lefeküdtek a Kálindí partján. (20) Éjjel, miközben Vrndávana egész népe aludt, nagy tűz ütött ki a száraz nyári erdőben. A tűz teljesen körülvette Vradzsa lakóit, és perzselni kezdte őket. (21) Vrndávana lakói felriadtak, nagyon megzavarta őket a hatalmas tűz, amely azzal fenyegetett, hogy elégeti őket, ezért menedéket kerestek Krsnánál, a Legfelsőbb Úrnál, aki lelki energiája révén olyannak tűnt, mint egy közönséges emberi lény. (22)
10.17.25 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Srí Krsna, az univerzum Ura és végtelen erő birtokosa azonnal elnyelte a borzalmas erdőtüzet, amikor látta, bhaktái milyen izgatottak.
10.18.17 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Pralambászura megölése. Mialatt Ráma, Krsna és tehénpásztor fiú barátaik a tehenekre vigyáztak Vrndávanában, odajött közéjük Pralamba démon. Tehénpásztor fiú formáját öltötte, és az volt a szándéka, hogy elrabolja Krsnát és Balarámát.
10.18.24 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A Legfelsőbb Úr vesztett, és Sridámát vitte. Bhadraszena Vrsabhát vitte, Pralamba pedig Balarámát, Rohiní fiát.
10.18.28 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A félelmet nem ismerő Balaráma átlátta a helyzetet, megértette, hogy a démon el akarja őt rabolni, el akarja vinni a társaitól. Az Úr nagyon dühös lett, és kemény öklével ráütött a démon fejére, ahogyan Indra, a félistenek királya sújt le egy hegyre mennykő-fegyverével.
10.18.29 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Balaráma ökölcsapása azonnal összezúzta Pralamba fejét. A démon vért hányt, elvesztette az eszméletét, aztán nagy zajjal élettelenül zuhant a földre, mint az Indra által eltaposott hegy.
10.19.07 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Hirtelen minden oldalon nagy erdőtűz támadt, és azzal fenyegetett, hogy elpusztítja az erdő összes teremtményeit. A szél kocsihajtó módjára sodorta befelé a tüzet, és mindenfelé rettenetes szikrák pattogtak. A nagy tűz minden mozgó és mozdulatlan teremtmény felé kinyújtotta lángnyelveit.
10.19.12 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
„Jól van”, felelték a fiúk, és rögtön lehúnyták a szemüket. Ekkor a Legfelsőbb Úr, valamennyi mágikus erő mestere kinyitotta a száját, és elnyelte a borzalmas tüzet; megmentve barátait a veszélytől.
10.23.07 A tehénpásztor fiúk a ritualista bráhmanáknak
Az Úr Ráma és az Úr Acsjuta a teheneiket őrzik, nem messze innen. Éhesek, és azt szeretnék, ha adnátok nekik egy kis ételt. Ezért, ó bráhmanák, ó vallás ismerőinek legjobbjai, ha van hitetek, adjatok egy kis ételt nekik.
10.23.09 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A bráhmanák hallották az Istenség Legfelsőbb Személyisége kérését, de oda sem figyeltek. Tele voltak kicsinyes vgyakkal, és egészen elmerültek bonyolult szertartásaikban. Bár azt hitték, hogy nagyon jól ismerik a Védákat, valójában tapasztalatlan bolondok voltak.
10.23.12 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Amikor a bráhmanák még csak egy egyszerű igennel vagy nemmel sem válaszoltak, ó ellenségek fenyítője (Pariksit), a tehénpásztor fiúk csalódottan visszatértek Krsnához és Rámához, és mindent elmondtak nekik.
10.23.14 Krsna a tehénpásztor fiúknak
Mondjátok meg a bráhmanák feleségeinek, hogy idejöttem az Úr Szankarsanával. Biztosan odaadnak nektek minden ételt, amit csak akartok, mert nagyon kedvelnek Engem, értelmükkel mindig Bennem lakoznak.
10.23.17 A tehénpásztor fiúk a bráhmanák feleségeinek
Már hosszú utat megtett a tehénpásztor fiúkkal és az Úr Balarámával, miközben őrzi a teheneket. Most aztán éhes, ezért adjatok egy kis ételt Neki és a társainak.
10.23.19 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A hölgyek nagy edényeket raktak meg a négyféle finom étellel, és siettek, hogy találkozzanak szerelmesükkel, ahogyan a folyók sietnek a tenger felé.
10.23.22 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
(Krsna) arca sötétkék volt, ruhája pedig aranyszínű. Pávatollat, színes ékköveket, bimbós gallyakat, erdei virág- és levélfüzért viselt; úgy öltözött, mint a táncos a színjátékban. Egyik keze a barátja vállán nyugodott, a másikban lótuszvirágot forgatott. Füleit liliomok díszítették, haja arcába hullott, lótuszvirághoz hasonló arca mosolygott.
10.23.26 Krsna a bráhmanák feleségeinek
Bizonyos, hogy azok a kiváló személyiségek, akik tudják, mi a saját érdekük, követlenül Nekem végzik hátsó szándék nélküli és szakadatlan odaadó szolgálatukat, mert a lélek számára Én vagyok a legkedvesebb.
10.23.33 Krsna a bráhmanák feleségeinek
Az Irántam való szeretet a Rólam való hallás, múrti-formám látása, meditáció, neveim és dicsőségem zengése által bontakozik ki, nem a fizikai közelség miatt. Ezért arra kérlek benneteket, hogy térjetek haza.
10.23.50 A ritualista bráhmanák Krsnának
Ajánljuk fel hódolatunkat az Úr Krsnának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Az Ő értelme sohasem zavarodik meg, minket azonban megtéveszt illúziójának ereje, és csak a gyümölcsöző munka ösvényein járunk.
10.24.15 Krsna Nanda Mahárádzsának
Ebben a világban az élőlények arra kényszerülnek, hogy megtapasztják saját korábbi tetteik következményeit. Mivel az emberek sorsa a saját természetükből születik, és azt Indra semmiképpen sem tudja megváltoztatni, miért kellene őt imádniuk?
10.24.28-30 Krsna Nanda Mahárádzsának
Ha már mindenkinek adtál megfelelő ételt, még az olyan elesett lelkeknek is, amilyenek a kutyák és a kutyaevők, adj füvet a teheneknek, és ajánld fel tiszteletteljes hódolatodat a Govardhana Hegynek. Miután mindenki jóllakott… Így gondolom Én ezt, apám, és megteheted, ha kedved van hozzá. Ez az áldozat nagyon kedves lesz a teheneknek, a bráhmanáknak, a Govardhana Hegynek, és Nekem is.
10.24.38 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A tehénpásztorok, miután az Úr Vászudeva fellelkesítette őket, hogy a Govardhana Hegynek, a teheneknek és a bráhmanáknak mutassák be az áldozatot, az Úr Krsnával együtt visszatértek a falujukba, Vradzsába.
10.25.05 Indra haragosan szól
Ezek a tehénpásztorok ellenségesen jártak el velem szemben, amikor ennél a közönséges embernél, Krsnánál kerestek menedéket, aki nagyon bölcsnek gondolja magát, pedig csak egy buta, nagyképű, túl sokat beszélő gyerek.
10.25.07 Indra a pusztítás felhőinek
Elefántomon, Airávatán ülve követlek benneteket Vradzsába, és magammal viszem a gyors és hatalmas szélisteneket, hogy megtizedeljék Nanda Mahárádzsa tehénpásztorainak falvát.
10.25.17 Srí Krsna magában
Mivel a félistenek a jóság kötőerejében vannak, biztosan nem befolyásolja őket a hamis büszkeség, hogy az Úrnak képzeljék magukat. Ha megtöröm a jóságtól megfosztottak hamis büszkeségét, csak az a célom, hogy segítsek rajtuk.
10.25.19 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
E szavakkal az Úr Krsna, aki maga Visnu, az egyik kezével felemelte a Govardhana Hegyet, és éppen olyan könnyedén tartotta, ahogyan egy gyermek tart egy gombát.
10.25.23-24 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Az Úr Krsna megfeledkezett az éhségről és szomjúságról, és a saját élvezetére egyáltalán nem gondolva hét napon át tartotta a hegyet, Vradzsa népe pedig csak bámult. (23) Indra nagyon elcsodálkozott, amikor látta, hogyan tárja fel misztikus erejét az Úr Krsna. Ez lerángatta őt a hamis büszkeség emelvényéről, meghiúsította a szándékait, ezért aztán megparancsolta a felhőinek, hogy hagyják abba. (24)
10.25.28 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Miközben az összes élőlény nézte, az Istenség Legfelsőbb Személyisége visszatette a hegyet az eredeti helyére, ugyanúgy, ahogyan azelőtt állt.
10.26.25 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Indra dühös lett, amiért nem neki áldoztak, ezért esőt és jégesőt küldött Gokulára, villámok és vad szelek kíséretében. Mindez nagy szenvedést okozott az ottani tehénpásztoroknak, az állatoknak és a nőknek. Amikor az Úr… Legyen elégedett velünk Govinda, a tehenek ura és Indra hamis büszkeségének összezúzója.
10.27.13 Indra Srí Krsnának
Ó Uram, nagyon kegyes voltál hozzám, amikor összezúztad a hamis büszkeségemet, és meghiúsítottad a próbálkozásomat (hogy megbüntessem Vrndávanát). Most menedékért jöttem Hozzád, a Legfelsőbb Úrhoz, lelki tanítómesterhez és Felsőlélekhez.
10.27.28 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Miután szertartásosan megfürdette az Úr Govindát, aki a tehenek és a tehénpásztorok ura, Indra király engedélyt kért az Úrtól, és a félistenek valamint más magasabb lények közepette visszatért mennyei hajlékába.
10.28.01-03 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Srí Bádarájani szólt: Miután Nanda Mahárádzsa imádta az Úr Dzsanárdanát és böjtölt Ekádasi napján, Dvádasin belépett a Kálindí vizébe, hogy fürdőt vegyen. (1) Mivel még sötét éjszaka volt, és Nanda Mahárádzsa nem gondolt arra, hogy ez az időpont kedvezőtlen, Varuna egy démonikus szolgája megragadta és urához vitte. (2) Ó király, amikor a tehénpásztorok nem látták Nanda Mahárádzsát, hangosan felkiáltottak, „Ó Krsna! Ó Ráma!” Az Úr Krsna meghallotta a kiáltozást, és megértette, hogy Varuna fogságba ejtette az apját. Ezért a mindenható Úr, aki félelemnélkülivé teszi a bhaktáit, elment Varunadeva udvarába. (3)
10.28.10 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Nanda Mahárádzsa elképedt, amikor először látta Varuna, az óceán bolygó uralkodója nagy gazdagságát, meg azt, hogy Varuna és szolgái milyen alázatosan ajánlják fel a tiszteletüket Krsnának. Nanda elmondta mindezt tehénpásztor társainak.
10.28.13 Az Úr Krsna magában
Biztos, hogy ebben a világban az emberek magasabb és alacsonyabb célpontok között vándorolnak, és azokat a vágyaiknak megfelelő és teljes tudás nélküli tettekkel érik el. Így az emberek nem ismerik igazi rendeltetésüket.
10.28.14 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Az Istenség Legfelsőbb, mindenkinél részvétteljesebb Személyisége alaposan megfontolta a helyzetet, majd megmutatta hajlékát a tehénpásztoroknak, amely túl van az anyagi sötétségen.
10.34.01 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sukadeva Goszvámi szólt: Egy napon a tehénpásztorok az Úr Sivát akarták imádni, ezért bivalyszekerekkel utaztak…
10.34.04-05 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Nanda, Szunanda és a többi nagyon szerencsés tehénpásztor a Szaraszvatí partján töltötte ezt az éjszakát, és szigorúan megtartották a fogadalmaikat. Böjtöltek, és csak vizet ittak. (4) Éjszaka azonban megjelent a bozótban egy nagy és rendkívül éhes kígyó. A kígyó a hasán csúszott az alvó Nanda Mahárádzsához, és hozzálátott, hogy lenyelje. (5)
10.34.08-09 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
De a kígyó még akkor sem akarta elengedni Nanda Mahárádzsát, amikor égetni kezdte a tűz. Ekkor odajött a Legfelsőbb Úr, Krsna, bhaktái ura, és megérintette lábával a kígyót. (8) Ez az érintés a kígyó összes bűnös visszahatását elpusztította; azonnal levetette kígyótestét, és egy imádandó Vidjádhara formájában jelent meg.
10.34.24-25 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sankhacsúda megölése. A gopík álmélkodva hallották az éneket. Ó király, teljesen megfeledkeztek magukról, észre sem vették, hogy a ruháik meglazultak és virágfüzéreik széthullottak. (24) Miközben az Úr Krsna és az Úr Balaráma úgy játszottak, ahogy nekik tetszett, és szinte mámorosan énekeltek, odajött Kuvera egy szolgája, Sankhacsúda. (25)
10.34.30-32 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Akárhová futott a démon, az Úr Krsna mindenütt a nyomában volt, mert el akarta venni a fején viselt ékszert. Közben az Úr Balaráma a nőkkel maradt, hogy megvédelmezze őket. (30) a hatalmas Úr nagyon messziről is ugyanúgy utolérte Sankhacsúdát, mintha a közelében lett volna, majd öklével leütötte a gonosz démon fejét az ékszerrel együtt. (31) Az Úr Krsna megölte Sankhacsúda démont, elvette fényes ékszerét, majd nagyon elégedetten odaadta a bátyjának, miközben a gopík figyelték. (32)
10.36.01 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sukadeva Goszvámi szólt: Ekkor Arista démon jött a tehénpásztorok falujába. Nagy púpot viselő bika formájában jelent meg, és megremegtette a földet, amikor felszántotta a patáival.
10.36.08-09 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
E szavakkal a tévedhetetlen Úr Hari tenyerével csapkodni kezdte a karjait, és a hangos zaj még jobban bosszantotta Aristát. Ezután az Úr könnyedén rátette hatalmas, kígyószerű karját egy barátja vállára, és megállt a démonnal szemben. (8) A provokált Arista az egyik patájával belevágott a földbe, majd, miközben a felhők továbbra is ott lebegtek körülötte, fölemelt…
10.36.12-13 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
A Legfelsőbb Úr által visszavert bikadémon fölkelt, zihálva és egész testében izzadva ismét rátámadt esztelen dühében. (12) Amikor Arista támadott, az Úr megragadta őt a szarvainál fogva, és lábával betaposta a földbe. Ezután rugdosni kezdte – ahogy a nedves ruhát csapkodják a földön – letörte a démon egyik szarvát, és addig verte, amíg nem mozdult többé. (13)
10.36.15-16 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Krsna, aki ünnep a gopík szemei számára, megölte Arista bikadémont, majd visszament a tehénpásztorok falvába Balarámával. (15) Miután Krsna, aki csodálatosan cselekszik, megölte Aristászurát, Nárada Muni elment, hogy beszéljen Kamsza királlyal. Ez az isteni látású, hatalmas bölcs így szólt a királyhoz. (16)
10.37.01 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sukadeva Goszvámi szólt: Kesi démon, akit Kamsza küldött, nagy lóként jelent meg Vradzsában. Olyan gyorsan vágtatott, mint a gondolat, és patáival felszaggatta a földet. Sörénye szétszórta a felhőket és a félistenek repülőgépeit, hangos nyerítésével mindenkit megrémített.
10.37.07 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Amikor az Úr Krsna kinyújtott karja teljesen elszorította Kesi lélegzését, lábaival görcsösen rugdosni kezdett, testét izzadság lepte el, és a szemei forogtak. A démon székletet bocsátott ki, és holtan zuhant a földre.
10.37.26 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Egy napon a tehénpásztor fiúk, miközben a hegy lejtőin legeltették állataikat, rablást és bújócskázást játszottak, és egymással vetélkedő tolvajok és pásztorok szerepét játszották.
10.37.28-30 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Ekkor megjelent a színen egy hatalmas varázsló, Vjoma, Maja démon fia, egy tehénpásztor fiú álöltözetében. Úgy tett, mint aki tolvajként csatlakozik a játékhoz, és sikerült is elrabolnia a legtöbb tehénpásztor fiút, akik birkákat játszottak. (28) A démon szép lassan egyre több tehénpásztor fiút rabolt el, belökte őket egy hegyi barlangba, amelynek száját nagy sziklával zárta el. Végül már csak négy vagy öt olyan fiú maradt a játékban, aki birkát játszott. (29) Az Úr Krsna, az összes szent bhakta menedéke, pontosan értette, mit csinált Vjomászura, és amint megint el akart ragadni néhány fiút, nagy erővel megragadta a démont, ahogyan az oroszlán elkapja a farkast. (30)
10.37.32 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Az Úr Acsjuta a karjai közé szorította Vjomászurát, és letaszította a földre. A félistenek a mennyből figyelték, hogyan öli meg őt, ugyanúgy, ahogyan megölnek egy áldozati állatot.
10.38.01 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sukadeva Goszvámi szólt: Miután Mathurá városában töltötte az éjszakát, az emelkedett lelkű Akrúra felszállt a kocsijára, és elindult Nanda Mahárádzsa falujába.
10.38.34-35 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Túláradó szeretetében Akrúra gyorsan leugrott kocsijáról, és úgy esett Krsna és Balaráma lábai elé, mint egy bot. (34) Akrúra annyira örült a Legfelsőbb Úr látásának, hogy a szemei megteltek könnyekkel, testén pedig megnyilvánultak az extázis jelei. Ó király, olyan vonzódást érzett, hogy meg sem tudott szólalni, be sem tudott mutatkozni. (35)
10.39.08 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sukadeva Goszvámi szólt: A Legfelsőbb Úr kérésére Akrúra, Madhu leszármazottja pontosan ismertette a helyzetet, ideértva azt is, milyen ellenséges Kamsza király a Jadukkal szemben, valamint hogy meg akarta ölni Vaszudevát.
10.39.10 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Az Úr Krsna és az Úr Balaráma, a hősies ellenfelek legyőzői nevettek, amikor Akrúra szavait hallották. Ezután a két Úr tájékoztatta apját, Nanda Mahárádzsát Kamsza király parancsairól.
10.39.11-12 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Ekkor Nanda Mahárádzsa kihirdettette a falusi rendőrrel, és ilyen módon utasította a tehénpásztorokat Vradzsában: „Menjetek, és szedjetek össze minden kéznél levő tejterméket. Hozzatok értékes ajándékokat, és fogjatok be a kocsikba. Holnap Mathurába megyünk, felajánljuk tejtermékeinket a királynak, és megnézünk egy nagyon nagy ünnepséget. A távolabbi kerületekben lakók is jönnek.”
10.39.38 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Kedves királyom, a Legfelsőbb Úr, Krsna szélsebesen utazott a kocsin az Úr Balarámával és Akrúrával, és megérkezett a Kálindí folyóhoz, amely minden bűnt megsemmisít.
10.39.34-36 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
(Pillantásával) az Úr Krsna valahogy megnyugtatta a gopíkat, akik szintén követték egy ideig. Aztán megálltak, abban a reményben, hogy valami utasítást kapnak. (34) Amikor Krsna elment, a Jaduk kiválóságai látták, hogyan siránkoznak a gopík, és hogyan vigasztalja meg őket Krsna azzal, hogy elküldött egy hírvivőt ezzel a szerető ígérettel: „Visszajövök.” (35) A gopík csak a gondolataikat küldhették Krsna után, és úgy álltak ott, mint…