3. fejezet
A Bhágavata kifejtése
bhagavat vivrtti
01.01.03
Ó tapasztalt bölcsek, ízleljétek meg a Srímad Bhágavatamot, a védikus irodalom kívánságteljesítő fájának érett gyümölcsét! Srí Sukadeva Goszvámi ajkairól fakad e gyümölcs, s ezért még zamatosabbá vált, bár nektárja mindig ízletes volt mindenki, még a felszabadult lelkek számára is.
12.13.18 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
A Srímad Bhágavatam a folttalan Purána. Nagyon kedves a vaisnaváknak, mert a paramahamszák tiszta és legfelsőbb tudását írja le. Ez a Bhágavatam feltárja, hogyan lehet megszabadulni minden anyagi cselekvéstől, a transzcendentális tudás, lemondás és odaadás folyamataival együtt. Bárki teljesen felszabadul, aki komolyan megpróbálja megérteni a Srímad Bhágavatamot, megfelelően hallja és ismétli, nagy odaadással.
12.13.19 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Meditálok a tiszta és folttalan Legfelsőbb Abszolút Igazságon, aki szenvedéstől és haláltól mentes, aki a kezdetben személyesen tárta fel a tudás e páratlan fáklyafényét Brahmának. Ezután Brahmá elmondta a bölcs Náradának, aki Krsna Dvaipájana Vjászának mondta el. Sríla Vjászadvea ezt a Bhágavatamot a legnagyobb bölcsnek, Sukadeva Goszváminak tárta fel, ő pedig kegyesen elmondta Pariksit Mahárádzsának.
12.13.11 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
A Srímad Bhágavatam kezdettől végig tele van olyan elbeszélésekkel, amelyek az anyagi életről való lemondásra buzdítanak, és elbeszélik az Úr Hari transzcendentális, nektári kedvteléseit, amelyektől a szentéletű bhakták és a félistenek extázisba esnek.
12.13.12 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Ez a Bhágavatam az egész Védánta filozófia lényege, mert tárgya az Abszolút Igazság, mely nem különbözik a szellemi lélektől, és a végső valóság, a páratlan egy. Ennek az írásnak a célja a Legfelsőbb Igazság kizárólagos, odaadó szolgálata.
12.12.06-11 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Részletesen leírja azt is, hogy a szent Pariksit király leült, hogy haláláig böjtöljön, amikor megátkozta egy brahmana fia. Elmondja Pariksit és Sukadeva Goszvámi beszélgetését, aki valamennyi brahmana között a legjobb. (6) A Bhágavatam elmagyarázza, hogyan lehet elérni a felszabadulást a halál pillanatában, a jóga.meditáció gyakorlásával. Tartalmazza a beszélgetést Nárada és Brahmá között, felsorolja az Istenség Legfelsőbb Személyisége inkarnációit, elmondja, milyen lépésekben került megteremtésre az univerzum, az anyagi természet megnyilvánulatlan állapotával kezdve. (7) Ez az írás elmondja, miről beszélgetett Vidura a bölcs Maitrejával. Részletesen leírja a teremtést, amelyet az anyagi természet kötőerőinek egyensúlyváltozása váltott ki, a fejlődés hét szakaszát, az elemek átalakulásán keresztül, és a világtojás keletkezését, amelyből a Legfelsőbb Úr univerzális formája keletkezik. (9) Más témái az idő finom és durva mozgásai, a lótuszvirág létrejötte Garbhodakasáji Visnu köldökéből, és Hiranjáksa démon megölése, amikor a földet kiemelték a Garbhodaka óceánból (10). A Bhágavatam leírja a félistenek, állatok és démoni fajok teremtését; az Úr Rudra születését és Szvájambhuva Manu megjelenését a félig férfi, félig női Ísvarából (11).
12.12.12-27 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Elmondja azt is, hogyan jelentek meg az első nő, Satarúpá, Manu kiváló hitvestársa, majd Pradzsápati Kardama jámbor feleségeinek utódai. (12) A Bhágavatam leírja, hogyan jelent meg az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mint a magasztos Kapila, és feljegyzi a beszélgetést e nagyon művelt lélek és anyja, Devahutí között. (13) Leírja a kilenc nagy brahmana utódait, Daksa áldozatának pusztulását, Dhruva Mahárádzsa történetét, Prthu és Pracsinabarhi királyok történeteit, Pracsinabarhi és Nárada beszélgetését, Mahárádzsa Prijavrata életét. Ezután, ó brahmanák, a Bhágavatam Nábhi király, az Úr Rsabha és Bharata király jelleméről és cselekedeteiről beszél. (14-15) A Bhágavatam részletesen leírja a föld kontinenseit, területeit, óceánjait, hegyeit és folyóit. Leírja, hogyan helyezkedik el a mennyei szféra, milyen körülmények találhatók a földalatti régiókban és a pokolban. (16) Leírja azt is, hogyan született meg újra Pradzsápati Daksa, mint a Pracseták fia, kik voltak Daksa leányainak utódai, akik megalapozták a félistenek, démonok, emberek, állatok, kígyók, madarak stb. nemzetségeit. (17) Ó brahmanák, elmondja Vrtrászura és Diti fiai, Hiranjáksa és Hiranjakasipu születését és halálát, valamint Diti legnagyobb utódjának, a magasztos Prahládának a történetét (18). Beszél a Manuk uralkodásáról, Gadzsendra felszabadulásáról, és arról, hogy milyen különleges inkarnációi vannak az Úr Visnunak minden egyes Manvantarában – például az Úr hajasirsa. (19) A Bhágavatam elmondja, hogyan jelent meg az univerzum Ura mint Kúrma, Matszja, Narasmha és Vamana; hogyan köpülték ki a félistenek a tejóceánt, hogy hozzájussanak a nektárhoz (20). Minden benne van ebben az írásban – a félistenek és a démonok nagy csatája, különböző királyok dinasztiáinak rendszerezett leírása, elbeszélések Iksváku születésére, dinasztiájára és a jámbor Szudjumna dinasztiájára vonatkozóan. (21) Elmondja Ílá és Tárá történetét, beszél a napisten leszármazottairól, például olyan királyokról, mint Sasada és Nrga. (22) Megismerjük Szukanjá, Szarjati, az értelmes Kakutsztha, Khatvanga, Mándhátá, Szaubhari és Szagara történeteit. A Bhágavatam beszél az Úr Rámacsandra, Kosala királya megtisztító kedvteléseiről, és elmagyarázza, hogyan hagyta el Nimi király az anyagi testét. Megemlíti Dzsanaka király utódainak megjelenését is. (24) A Srímad Bhágavatam leírja, hogyan semmisítette meg az Úr Parasuráma, Bhrgu legnagyobb utóda az összes ksatriját a föld színén. Továbbá elmondja a dicső királyok életét, akik a hold-dinasztiában jelentek meg – ide tartoznak Aila, Jajáti, Nahusa, Dusmanta fia Bharata, Sántanu és Sántanu fia Bhísma. Leírja a nagy dinasztiát, amelyet Jadu király, Jajáti legidősebb fia alapított (25-26). Srí Krsna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az univerzum Ura hogyan szállt alá ebbe a Jadu-dinasztiába, hogyan született meg Vaszudeva otthonában és hogyan nevelkedett Gokulában – mindezt részletesen leírja. (27)
12.12.28-44 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Magasztalja Srí Krsna, a démonok ellensége számtalan kedvtelését, többek között azokat a gyermekkori kedvteléseit, amikor kiszívta Pútaná melléből az anyatejet az életlevegővel együtt, eltörte a kocsit, összetaposta Trnávartát, megölte Bakászurát, Vatszászurát és Aghászurát, majd azt a kedvtelést, amikor az Úr Brahmá elrejtette a borjait és tehénpásztorfiú barátait egy barlangban (28-29). A Srímad Bhágavatam elmondja, hogyan ölték meg az Úr Krsna és az Úr Balaráma Dhenukászura démont és társait; az Úr Balaráma hogyan pusztította el Pralambászurát, valamint Krsna hogyan mentette meg a tehénpásztor fiúkat a dühöngő erdőtűzből, amely már egészen körülfogta őket (30). Kálija kígyó megfenyítése; Nanda Mahárádzsa megmentése egy nagy kígyótól; a fiatal gopík szigorú fogadalmai, akik elégedetté tették az Úr Krsnát; milyen kegyes volt az Úr a védikus brahmanák feleségeihez, akik lelkiismeretfurdalást éreztek; a Govadharna hegy felemelése, utána Indra imádata, a fürdési ceremónia és a szurabhí tehén; az Úr Krsna éjszakai kedvtelései a tehénpásztor lányokkal; az ostoba démonok, Sankhacsúda, Ariszta és Kesi megölése – mindezeket a kedvteléseket részletesen elmondja (31-33). A Bhágavata elmondta Akrúra megérkezését, Krsna és Balaráma eltávozását, a gopík panaszait és az utat Mathurába (34). Azt is elmondja, Krsna és Balaráma hogyan ölték meg Kuválajapáda elefántot, Mustika és Csánúra birkózókat, Kamszát és más démonokat, valamint Krsna hogyan hozta vissza a lelki tanítómestere, Szandipani Muni halott fiát (35). Ezután, ó brahmanák, ez az írás elbeszéli, milyen kedvteléseket végzett a Jadu dinasztia elégedettségére az Úr Hari, amikor Mathurában élt Uddhava és Balaráma társaságában (36). Leírja, hogyan semmisült meg Dzsarászandha sok hadserege, hogyan halt meg Kálajavana barbár király, és hogyan alapították meg Dváraká városát (37). Ez a mű azt is elmondja, az Úr Krsna hogyan hozta el a mennyből a páridzsáta fát és a Szudharma tanácstermet, hogyan rabolta el Rukminít, és hogyan győzte le összes ellenfelét a csatában (38). Elbeszéli azt is, hogy az Úr Krsna a Bánászurával vívott csatában ásításra késztette az Úr Sivát, és ilyen módon legyőzte; hogyan vágta le Bánászura karjait, hogyan ölte meg Pragdzsjotisapura urát, és azután hogyan mentette meg a városban fogva tartott fiatal hercegnőket (39). Hogyan vonta vissza az Úr a saját dinasztiáját, ürügyként használva egy brahmana átkát; miről beszélgetett Vaszudeva Náradával; a rendkívüli beszélgetés Uddhava és Krsna között, amely teljes részletességgel feltárja az önvaló tudományát és megvilágítja az emberi társadalom vallásos elveit; végül hogyan hagyta el az Úr Krsna ezt a halandó világot saját misztikus erejéből – ezeket az eseményeket mind elmondja a Bhágavatam (42-43). Ez a mű leírja, milyen tulajdonságaik voltak az embereknek és hogyan viselkedtek a különböző korszakokban; a káoszt, amelyet Kali korszakában tapasztalnak; a négyféle megsemmisülést és a háromféle teremtést (44).
12.12.45 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Elmondja azt is, hogyan távozott el a bölcs és szent király, Visnurata (Pariksit), elmagyarázza, Sríla Vjászadeva hogyan terjesztette el a Védák ágait; van benne egy kegyes elbeszélés Márkandeja Rsivel kapcsolatosan, részletesen leírja az Úr univerzális, valamint Nap- vagy világlélek formáit is.
12.12.47 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Ha valaki önkénytelenül, hangosan felkiált, „Hódolat az Úr Harinak!” amikor elesik, megcsúszik, fájdalmat érez vagy tüsszent, akkor automatikusan megszabadult minden bűnös visszahatástól.
12.12.50-52 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Az Istenség mindenkinél híresebb Személyisége dicsőségét leíró szavak vonzóak, élvezetesek, és örökké frissek. Az ilyen szavak örök ünnep az elme számára, és felszárítják a szenvedés óceánját (50). Varjak zarándokhelyeinek tekintik az olyan szavakat, amelyek nem az Úr dicsőségéről beszélnek, ki egyedül megszentelheti az egész univerzum atmoszféráját; sohasem hallgatják meg az ilyen szavakat azok, akik megszilárdultak a transzcendentális tudásban. A tiszta és szent bhaktákat csak azok a témák érdeklik, amelyek a tévedhetetlen, Legfelsőbb Urat magasztalják (51). Egészen másfélék azok az írások, amelyek csak a határtalan Legfelsőbb Úr nevének, hírnevének, formáinak, kedvteléseinek stb. transzcendentális dicsőségét írják le, és transzcendentális szavaiknak semmi más céljuk nincs, mint hogy forradalmasítsák a mai világ megtévedt civilizációnak bűnös életét. A megtisztult és teljesen becsületes emberek elfogadják, meghallgatják és elismétlik ezeket a transzcendentális írásokat, még akkor is, ha azokat nem tökéletesen jegyzeték volna le. (52)
12.12.55 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Az Úr Krsna lótuszvirág lábairól való megemlékezés minden kedvezőtlen dolgot megsemmisít, és a legnagyobb jószerencsével ajándékoz meg. Megtisztítja a szívet, megadja a Legfelsőbb Lélek iránti odaadást a megvalósítással és lemondással gazdagított tudással együtt.
12.12.59 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Bizonyára teljesen megtisztul az, aki eltérés nélküli figyelemmel, minden óra minden pillanatában ezt az írást recitálja, de még az is, aki hittel teli meghallgat egy verset, egy fél verset, egyetlen sort, vagy akár csak egy fél sort.
12.12.65 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
A brahmana, aki a Srímad Bhágavatamot tanulmányozza, szilárd értelmet nyer az odaadó szolgálatban; ha egy király tanulmányozza, uralkodni fog az egész föld fölött; a vaisja nagy gazdagságot szerez, és a súdra megszabadul a bűnös visszahatásoktól.
12.12.68 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Hódolatomat ajánlom az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki az összes félisten örök Ura és vezetője, aki kilenc anyagi energiája kibontakoztatásával lakhelyet adott önmagában minden mozgó és mozdulatlan lénynek, és aki mindig tiszta, transzcendentális tudatban van.
12.12.69 Szúta Goszvámi Saunaka Rsinek
Hadd ajánljam fel tiszteletteljes hódolatomat a lelki tanítómesteremnek, Vjászadeva fiának, Sukadeva Goszváminak. Ő az, aki minden kedvezőtlen dolgot legyőz ebben az univerzumban. Bár kezdetben a Brahman-megvalósítás boldogságában merült el, félreeső helyen élt, és a tudat összes többi fajtájáról lemondott, vonzódni kezdett az Úr Krsna szépséges zeneként hullámzó kedvteléseihez. Ezért kegyesen elmondta ezt a kiváló Puránát, a Srímad Bhágavatamot, amely az Abszolút Igazság ragyogó fénye, és az Úr cselekedeteiről beszél.
12.03.14 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Sukadeva Goszvámi szólt: Ó hatalmas Pariksit, elmondtam neked mindezeknek a nagy királyoknak a történeteit, akik úgy távoztak innen, hogy a hírnevük az egész világon elterjedt. Az igazi célom az volt, hogy a transzcendentális tudást és a lemondást tanítsam. A királyok történetei erőt és fenséget adnak ezeknek az elbeszéléseknek, de önmagukban véve nem képezik a tudás végső aspektusát.
12.03.15 Sukadeva Goszvámi Mahárádzsa Pariksitnak
Annak, aki tiszta odaadással kívánja szolgálni az Úr Krsnát, meg kell hallgatnia az Úr Uttamaslóka dicső tulajdonságait, melyek állandó zengése minden kedvezőtlen dolgot megsemmisít. A bhaktáknak naponta, rendszeresen együtt kell ezeket hallgatniuk, és hallgassák meg később is, a nap folyamán.