Kausikát egy háziasszony tanítja
(Mbh., Vana Parva, Márkandeja Szamaszja 205.1-46)
Márkandeja nagyon sok történetet elmesél a Pándaváknak. Egy alkalommal elmondta, hogyan történt az, hogy Kausika, egy kiválóan képzett bráhmana elfogadta egy egyszerű háziasszony tanítását.
Kausika állandóan a Védákat tanulmányozta. Egyszer éppen egy fa alatt ült, amikor a szent himnuszokat mondogatta. A fára leszállt egy madár, és hogy-hogy nem, megfeledkezett magáról. A bráhmana nagyon dühös lett, és szemének egyetlen haragos pillantásával porrá égette a szerencsétlen madarat. Igaz, hogy rögtön megbánta, amikor az állat élettelenül a lábai elé zuhant, felkiáltott,- Ó jaj, milyen nagy bűnre indított a szenvedély és a harag!
De a madáron már nem tudott segíteni.
Kausika egy idő után megéhezett, és elindult, hogy alamizsnát kolduljon a faluban. Az egyik házban az asszony éppen az edényeket mosogatta, ezért azt mondta neki, – Várj egy kicsit, kérlek. – A bráhmana félrehúzódott és várt, közben azonban váratlanul hazaérkezett az asszony férje, az egész napi munkától fáradtan és porosan. A háziasszony azonnal abbahagyta a mosogatást, felajánlott a férjének egy ülőhelyet, mosdóvizet és ételt hozott neki, és ott állt mellette, hogy szükség esetén teljesítse a kívánságait.
Kausika megint nem tudott uralkodni a haragján, és feelkiáltott, – Mi dolog ez? Engem arra kértél, hogy várjak, a férjedet pedig azonnal kiszolgálod?
– Bocsáss meg, – kérlelte az asszony. – Nekünk asszonyoknak az a kötelességünk, hogy úgy tiszteljük a férjünket, mint a legnagyobb félistent. A férjem nagyon fáradtan és éhesen érkezett haza, ezért előbb őt kellett kiszolgálnom.
– Ugyan ki a te férjed? Csupán egy műveletlen vaisja, – morgott Kausika, – én pedig művelt bráhmana vagyok. Nem tudod, hogy a bráhmanák az emberi társadalom legmagasabb osztálya? Nagyon nagy sértést követsz el, ha a férjedet feljebbvalónak tekinted a bráhmanáknál, akik előtt még Indra is meghajol. Nem tudod, hogy a bráhmanák olyanok, mint a tűz, az egész földet el tudják égetni a haragjukkal?
– Nagyon is jól tudom, hogy mit műveltél az erdőben azzal az ártatlan madárral, – válaszolta az asszony. – Nem érdemelte meg, hogy egyetlen haragos tekintettel megöld. Tudom én, milyen magasztos helyzetben vannak a Védák ismerői. Az egyik ilyen bráhmana ihatatlanná tette, a másik pedig kiszárította a tengert. Volt, aki az egész Dandaka erdőt elégette tüzével, és a haragja mégsem csillapult le. A bölcs Agasztja egyetlen pillanat alatt elpusztította a Vátápi nevű démont a gyomrában levő tűzzel.
– Kedves bráhmana, az igazi bölcsek nemcsak fellobbantják a harag tüzét, de ki is tudják oltani a megbocsátás esőpermetével. Az igazán emelkedett lelkű nem az, aki haragjában büntet, hanem aki haragján uralkodik, és gyakorolja a megbocsátást. Hallgasd meg, mit mondanak az írások a férjes asszonyok kötelességeiről.
– A férjes asszonynak az összes félisten előtt a férjét kell imádnia. Én is úgy szolgálom a férjemet, mint a legfelsőbb félistent, sem gondolatban, sem szóban, sem tettben nem tekintem őt másnak. Mindig az uramra gondolok, arra figyelek, ami neki a hasznára válik, önfegyelmezetten és nagy odaadással szolgálom őt, a félisteneket, a vendégeket, az anyósomat, az apósomat és még a szolgákat is. Kedves bráhmana, te is látod, milyen érdemekkel jár ez a szolgálat: még arról is tudok, mit tettél ma reggel az erdőben azzal az ártatlan madárral.
– Te bráhmanának mondod magad. Az írások azonban azt nevezik bráhmanának, aki sohasem cselekszik haragban vagy tudatlanságban, mindig igazat mond, és elégedetté teszi a lelki tanítómesterét. Uralkodik a harag és az anyagi vágyak felett, tudja, hogy mi a kötelessége, és minden embert egyenlőnek tekint. Valamennyi vallásrendszert ismer, tanul és másokat is oktat. Elvégzi az áldozatokat, segít azoknak, akik áldozatokat végeznek. Lehetőségei szerint adományoz, brahmacsári módjára él, nagylelkű, és mindig tanulmányozza a Védákat. Az igazság útján jár, sohasem talál örömet a hamisságban. Azt mondják, az igazán erényes bráhmana tanulmányozza a Védákat, uralkodik a szenvedélyein, és nagyon egyszerűen él. – ---- Kedves bráhmana, a bölcsek az érzékek megfékezését, az igazmondást és az egyszerű életmódot tekintik az örök és legfőbb erénynek. Kiváló bráhmana vagy, de véleményem szerint mégsem ismered a tanítás igazi lényegét.
Kausika türelmetlenül közbevágott: – Szerinted ki az, aki a tanítás lényegét valóban ismeri?
Az asszony nyugodtan, mosolyogva válaszolt: – Él egy ilyen ember Mithilá városában. Nagyon erényes és kötelességtudó, mindig kész arra, hogy az apját, az anyját és a feljebbvalóit szolgálja, igazat mond, uralkodik a szenvedélyein, ismeri a szentírásokat. Még csak nem is bráhmana, hanem madarász. Kedves bráhmana, beszélj ezzel a madarásszal, és meg fogod látni, hogy nem túlzás az, amit róla mondtam.
A bráhmana nagyon csodálkozott az asszony javaslatán, de mivel a haragja teljesen elpárolgott, így szólt: – Biztos, hogy ezek a feddő szavak a javamra válnak.
Kausika hamarosan találkozott is ezzel a madarásszal. A megvilágosulás néha kerülő utakon érkezik el – előfordul, hogy egy művelt bráhmana komoly leckét kap egy egyszerű háziasszonytól, vagy egy madarásztól.