Az ásramvezető lelki gyakorlatai és erényei
- A szádhanája
- Szentírások tanulmányozása
- A leckeadás
- Mint őszinte prédikátor
- Alázat és tekintély
- Aki tetteiben és nem rábeszéléssel szolgálja az igazságot
- Saját szadhu szangája
- Szereteten és lelkesedésen keresztül inspirál
- Hite
A szádhanája
Egy prédikátornak jó példával kell elöljárnia. Ez alapvető dolog és még az Úr Krsna is többször nyilatkozott erről csakhogy a tudtunkra hozza, hogy az emberek a jó vezetőiket fogják követni. Egy igazi vezető példája nagyon jól képzett bhaktákat jelent. A szádhana bhakti a mi védelmünk. Sokan váltak őrültté azt gondolván, hogy már túlhaladtak a szádhana szintjén. Még ha olyan fejlettek is vagyunk, hogy a szádhana nem a legfontosabb dolog a számunkra, mégis követni kell, nehogy rossz képzést adjunk a fiatal bhaktáknak. Egy szadhanikus atmoszférájú asramban általában lelkes prédikálás is folyik. Ha a lelki tanítómesteretek szavait nagyon komolyan veszitek, akkor ezzel az ő prédikáló lelkesedését is szívből elfogadjátok. Különben csak laza TV bhakták lesztek. Ők nem követik a mesterüket szigorúan, így könnyű elképzelni az ilyen laza prédikálást is. Néha összegyűjtenek hasonszőrű barátokat, azonban nem lesz könnyű meggyőzni őket, hogy bármilyen áldozatot is hozzanak Krsna számára. Sríla Prabhupád is panaszkodott a majmokhoz hasonló tanítványokról, akik nem követik mind a négy szabályozó elvet.
A szádhana bhaktiról nem is beszélve. Az asramvezetőé az atyai felelősség, hogy gondoskodjon az új bhakták jólétéről. Ezért neki a szádhana bhakti szigorú követőjének kell lennie. Ha valami okból a prédikáló tevékenysége felborítja a normális napirendet, akkor lehet, hogy néha képtelen követni a asrami elfoglaltságokat szigorúan. Ebben az esetben legalább látják a bhakták, hogy ő nagyon elfoglalt a prédikálásban. Magasabbrendű vezérlőelve megakadályozza őt, hogy résztvegyen mindenben, azonban semmiképpen sem fog elbizonytalanítani senkit az ő külön programjával. Egy jó tábornok mindig a csata frontvonalában harcol, s nem egy asztal mögött ül, miközben a többiek kint vannak harinámon, vagy más áldozatos szolgálatot végeznek. A legjobb vezető olyan valaki, aki képes egymaga is megcsinálni minden szolgálatot nagy lelkesedéssel.
Szentírások tanulmányozása
Elvárható, hogy egy jó bhakta ismerje a kinyilatkoztatott írásokat. Sríla Prabhupád nagyon nagyra értékelte, ha a tanítványai képesek voltak idézni a slókákat, hogy bizonyos tételeket bizonyítsanak. A Gaudija Kanthahárát Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvati Prabhupád adta ki, azért, hogy a filozófiára megtanítsa a bhaktákat, hogy azok képesek legyenek idézni a Védák iránymutató részeit. Krsna tudományát ismerni komoly igénye a vezető prédikátoroknak. Mivel minden prédikátor egyfajta oktató lelki tanítómester, ezt mint nagyon fontos feladatot fogadjuk el. Fenn kell tartanunk lelki tanítómesterünk iskolájának eredeti vonalát és méltóságát. Az asramvezető a felelős azért, hogy megtanítsa másoknak iskolánk sziddhantáját. Mindazonáltal szerénynek kell lennünk, és meg kell érteni, hogy az írások ismerete nem a legfontosabb része a lelki életnek. S úgy kell szolgálnunk a Szentírásokat és a vaisnavákat, hogy mindig erősen gyökerezzünk a lelki tanítómesterünk tanításainak következtetéseiben. A asramvezető tartson külön leckéket a bhaktáknak, hogy lelkessé váljanak a tanulmányozáshoz.
Sríla Prabhupád az ő gurujának vonalában létrehozott olyan fokozatokat, mint bhakti sásztri, bhakti szarvabhauma, bhakti védánta és bhakti vaibhava. Ezidáig e fokozatok teljes tananyaga még nem lett kialakítva. Természetesen ezek elérhető címek, ha valaki alapos ismeretekkel rendelkezik azokból a Szentírásokból, melyeket az előző ácsárjáinktól kaptunk.
A Gaudija Math tradícióban általános, hogy speciális címeket adnak azoknak a bhaktáknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a szolgálatok valamilyen területén.
Végkövetkeztetésképpen az asramvezető próbálja meg úgy szervezni az életét, hogy tudjon vezetni másokat az általános és a mélyebb témák tanulmányozásában.
Tanulmányozandó témák:
- Általános bevezető könyvek, mint Az önmegvalósítás tudománya, Ismeretlen India, A jóga kurzus és a Srí Isopanisad.
- Sríla Prabhupád minden könyve,
- Sríla Srídhar Maharádzs minden könyve,
- Alapvető slókák,
- A vaisnava etikett,
- Gószvámí irodalom,
- Vaisnava irodalom,
- Múrti imádat,
- Vaisnava dalok,
- Vaisnava kiadványok gyerekeknek.
A leckeadás
Az asramvezetőnek meg kell próbálnia elsőosztályú előadóvá válnia. Ehhez viszont némi időt kell szánnia a tanulásra. Máskülönben a leckéi unalmassá válnak rövid idő után. Meg kell találnia a módját, hogyan inspiráljon minden alkalmas vagy erre vágyó bhaktát, hogy váljanak jó előadóvá, s lehetőséget adni, hogy leckét tartsanak. Mind a változatosság, mind pedig a kínálkozó alkalmak a lelki fejlődésre inspirálni fogják a közösséget. Ugyanez igaz a kírtanokra. Külső előadásokat, mint pl. egyetemi előadásokat vagy náma hatta programokat (lásd: Asrami funkciók és szolgálatok c. fejezet), stb. is tartsatok olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehet. Hadd érezze minden bhakta, mennyire fontos képzett prédikátorrá válni.
Nagyszerű ötlet havonta egyszer megjelentetni egy kis plakátot, amin közzéteszitek a hónap előadásait, feltüntetve a témákat és az előadók neveit. Az ilyen plakátokat rendszeresen ki lehet ragasztani városszerte, s ez biztosan megnöveli az asramotok látogatottságát.
Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a prédikálás nem mutathat rá a leckén egy bizonyos bhakta hibáira, nyilvánosan kellemetlen helyzetbe hozva őt. Ez ugyanis sajnálatos helyzeteket teremthet. Láttam már asramvezetőket, akik ilyen hiba miatt veszítettek el nagyon értékes bhaktákat.
Ha szeretnél kijavítani valakit, a legjobb módja ha elmégy vele egy rövid sétára. S miután elnyerted a bizalmát, elmondhatod neki hogy mit gondolsz, s hogy szerinted hogyan javíthatná a részvételét a közösségben.
Sokféle módja van annak, hogyan lehet érdekesebb előadásokat tartani. A bhaktákat mindig biztatni kell, hogy leckék közben jegyzeteljenek. Filozófiai teszteket és hasonlókat mindig önkéntes alapon kell tartani, és nem tanácsolom, hogy bárkinek rossz érzést okozzatok, mert esetleg nem képes tanulni vagy memorizálni, stb. Verseny csak akkor engedélyezhető, ha ez minden résztvevőnek örömet okoz.
Az évek során azt láttuk, hogy a versengés könnyen elfajulhat röviddel olyan kijelentések elhangzása után, mint:
„A szankírtanos bhakta az egyetlen igazi szolga.”
„Akik nem tanultak, azok sudrák.”
„Csak a született brahmanák szolgálhatják a Múrtikat.” stb., stb.
A közösség hangulatát az tükrözi a legjobban, ami a leckéken és az isztagosztikon hangzik el.
Első éveimben kérdőre vontam egy szannjászit, aki bántó szavakkal illetett néhány vaisnava hölgyet. Mikor kijelentettem, hogy a nőket illetően eltorzítja a filozófiát, ő azzal átkozott meg az előadói helyéről, hogy nemsokára megnősülök. Sajnos ő lett az, akinek később meg kellett változtatnia az asramáját. Ez erős benyomást hagyott bennem, hogy egy előadónak óriási felelőssége van.
Ha versenyzünk, akkor versenyezzünk abban, hogy ki válik a legalázatosabbá. Nincs azzal semmi baj, ha egy bhakta nehéz erőfeszítések árán megpróbálja „visszaszolgálni” a másik szolgálatát, de itt is, mindenkinek boldognak kell lenni. Ezt nem lehet elég gyakran említeni.
Mint őszinte prédikátor
Ebben az anyagi világban bárkitől csak az érdekmunka várható el. Ezért gyakran gyanúsítják a prédikálókat, így pl. az asramvezetőt, hogy őt is anyagi érdekek motiválják, és hogy a prédikálás csak egy másik módja a megélhetésnek. Azonban mi tudjuk, hogy egy asramvezető munkája nem lehetséges egy gyümölcsöző munkás számára. Őt nagyon hamar tettenérnék. A bhakták azért csatlakoznak egy asramhoz, mert az önzetlen odaadó szolgálat emelkedett filozófiája motiválja őket, és mert az asramvezető személyes példáját szeretnék követni.
Az asramvezetőnek a közösség ételt és szállást ad, azonban az ő fő haszna abban rejlik, hogy szolgálhatja a vaisnava közösséget. Ez egy csodálatos áldozat. Nem lehet az ember lemondott prédikátor vagy asramvezető, miközben személyesen sok pénzt keres, karriert épít vagy érzékkielégítést végez. Választani kell. Egy életet áldozzunk Krsnának! S ha sikeres vagy, ez üdvös lesz az asramnak és minden tagnak, nem úgy, mint valaki egoisztikus sikerei, aki nem kívánja megosztani az elért eredményeit senkivel. Sríla Prabhupád bátorította még a grihaszta tanítványait is, hogy fogadjanak el egy ilyen áldozatot és vállaljanak felelősséget a prédikálási munkában. Ha mi Krsna öröméért dolgozunk, a vaisnava családunk nagyon hálás lesz, és még több és több áldozatot fog vállalni az ügyért. Krsna a bhaktát a meghódolása mértékében fogadja el. Ha egy bhakta rendelkezik gyümölcsöző motivációkkal, de így vagy úgy segíti Krsna terveit, akkor így is kap rengeteg áldást. Viszont ha más bhakták egész életének vezetését vállalja, akkor meg kell próbálnia magából a legeslegjobbat adni és példamutatóvá válni, s teljesen őszintének kell lennie minden bhaktával.
Alázat és tekintély
Egy szerény vaisnava számára a legnehezebb feladat a hatalmat gyakorolni. Alázatos lévén szeretne mindenkit elégedetté tenni, de néha mások téves nézetei és visszaélései arra kényszerítik az asramvezetőt, hogy követelje meg a tiszteletet a sziddhánta és az asram törvényei számára. A tekintélyünk onnan származik, hogy mi magunk hogyan hódoltunk meg a Guru, Sásztra és Szadhu tiszta tekintélye előtt. Hogy minimalizáljuk a hatalom gyakorlásának szükségességét, célszerű rendszeresen találkozókat tartani, és általában oktatni minden új és idősebb bhaktát a vaisnava etikettről és az asram céljairól. Azonban egy asramban nap mint nap adódnak meglepetések. Ezért az asramvezető joga és kötelessége megtanítani a megfelelő magatartást a bentlakóknak és a vendégeknek, beleértve azt is hogyha kell, hogy megkérje őket, hogy hagyják el az asram területét. A legkevésbé kívánatos dolog valakit eltávolítani az asramból, azonban senkinek sem fogjuk megengedni, hogy zavarja a prédikálást és a bentlakó bhaktákat. Jobb, ha az asramvezető megkér egy másik bhaktát, hogy ő oldjon meg ilyen helyzeteket, mert az nem néz ki valami jól, ha egy szadhunak erőszakoskodnia kell.
Egyszer elhívtak egy Dzsanmastami ünnep közepéről, mert elfogtak két tolvajt, akik már éppen berakták az asram fele holmiját egy teherautóba, míg a bhakták az ünnepet tartották. Én majdnem elvesztettem az önuralmamat, mert annyira felzaklatott ez a visszaélés. Mindig őrizd meg a nyugalmadat! Az asramvezetői szolgálatot a leghatásosabban a jóság síkján lehet végezni. De még a dühöt is, – amit a legnehezebb irányítani – fel lehet használni néha, hogy megvédjük a bhaktákat. De bármi is történjen, mindig meg kell próbálni fenntartani az egységet az asramban, és ha a bhakták nem értenek egyet az asramvezető tettével, akkor építő kritikájukkal felszólalhatnak a következő asrami értekezleten. Különösen mások előtt, a bhakták ne vitatkozzanak a vezetőjükkel.
Aki tetteiben és nem rábeszéléssel szolgálja az igazságot
Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy a legfelsőbb eszményeket képviseljük, és szerények és őszinték maradjunk. Azonban ha nem tudjuk valakinek a szívét megragadni a magyarázatunkkal, mi értelme megkövetelni, hogy elfogadjanak minket. Szükséges megtanulnunk a legmagasztosabb dolgokról való tanítás művészetét, miközben valóban érezzük magunkat a legalacsonyabbnak. És nagyon gyakran kihívások fognak érni minket. Ezek azok az alkalmak, amikor kimutathatjuk, mi az alázatos vaisnavák iskolájához tartozunk. Azt tapasztaltam, hogy a bhakták között van egy tendencia, túl sokat gondolni a csoportjukról, az asramjukról vagy az országukról, stb. ami a régi egó kiterjedésének tűnik. Azt mondják: „Az én csoportom az egyetlen igazi csoport, de legalábbis a legjobb”. Aztán olyan messzire elmennek, hogy évekig beteg érzéseket táplálnak mások iránt, akik valójában a saját testvéreik. Óvatosnak kell lennünk a bhaktáink képzésében, hogy képesek legyenek szolgálni lelki tanítómesterüket, de mélyen tiszteljenek minden más bhaktát is, akik a saját tanítómesterüket szolgálják. És mindez vonatkozik más lelkekre is, akik Istent keresik más lelki tradíciókban. A Paramátmá mindenki szívében ott van és megmenthet bárkit, aki őszintén fordul hozzá. Prédikálhatunk erőteljesen, de soha ne nézzünk le másokat. Utáljuk a bűnt, azonban érezzünk könyörületet a megtévedt bűnösök iránt. Sokkal meggyőzőbb látni, hogy egy bhaktának erős hite van a gurujában, ugyanakkor kedves mindenkivel, még ha azok nem is fogadják el az ő magyarázatait.
És a bhakták még jobban szeretni fogják az asramvezetőt, ha ő nagyon türelmes velük és tudja, hogyan győzheti meg őket a hatalma gyakorlása nélkül.
Saját szadhu szangája
Látni lehet, hogy az asramvezetőnek mindig nagy tekintélye van a saját közösségében. Mindazonáltal legyen nagyon óvatos, hogy ne ragadtassa el magát az asrami bhakták könnyű jóváhagyása miatt, miközben a hittestvérek vagy idősebb bhakták felizgatják, hiszen az ő véleményük könnyen lehet ellentétes ezzel vagy azzal az elképzelésével. Fontos, hogy mindig legyünk jó kapcsolatban néhány idősebb vaisnavával, akikben teljesen megbízunk és akiktől tudunk tanácsot kérni, ha mások nem értenek egyet a munkamenetünkkel. Noha a lelki tanítómesterünké az utolsó szó a problematikus helyzetekben, nagyon szép ha van több idősebb szadhu az életünkben, akik képesek átsegíteni minket a problémáinkon.
A velük való beszélgetés kitágítja a horizontunkat. Az ilyen kapcsolat nem lehet tettetett. Úgy találhatunk ilyen szadhukat, hogy vágyunk a társaságukra. A lelki tanítómesterünk nagy bizalommal van bizonyos bhakták iránt és nekünk tisztelnünk kell őket is. A lelki tanítómesterek vágya az, hogy a lehető legkevesebb legyen az adminisztrációs munka, hogy több időt tölthessenek a tanítványaikkal és fő szolgálataikkal, úgymint írás, fordítás stb. Ez adott alkalmat a GBC (Governing Body Commission) intézményének létrehozására. A megbízott vezető testületet Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvati Prabhupád és az én lelki tanítómesterem Sríla Bhaktivédánta Szvámí Prabhupád intézményesítette. Habár egy ilyen rendszer számos praktikus megoldást kínál, ez sok gondot is jelentett. Amíg a lelki tanítómester képviselői szigorúan követik őt és tudják, hogyan érhetik el az asramvezetők szívét, nagyon jó követni ezt a rendszert.
Eredetileg Sríla Prabhupád azt mondta nekünk, hogy egy hat asramvezetőből álló csoportból válasszunk GBC-t három évre. Egy dolog biztos, egyetlen egy bhaktától sem lehet elvárni, hogy kövessen egy tekintélyt, ha meg van győződve róla hogy az idősebb bhakta nem viselkedik úgy, mint egy idősebb vaisnava. Meg kell értenünk, hogy csak ha képesek vagyunk elfogadni vagy továbbadni lelki inspirációt, akkor leszünk sikeresek. Ez a lényege minden vaisnava kapcsolatnak.
Szereteten és lelkesedésen keresztül inspirál
Megint megismételjük, amire nem lehet elég gyakran emlékezni: Csak a szeretet és a lelkesedés tud arra késztetni valakit, hogy hozzáfogjon az odaadó szolgálathoz. Az egoistáknak számos más indítékuk is van, de egy valódi bhaktát csak a lényeg érinti meg. Az igazi bhakta emlékszik minden kötelességére és egy szerető környezetben megvitatja, hogyan valósíthatná meg a terveit. Csodálatos hallgatni más bhakták történeteit, akik valamilyen kiemelkedő szolgálatokat tettek a múltban. Inspirál minket a példájuk. Szeretetük képes megérinteni minket mikor halljuk, hogyan adták át magukat. Ha bíztok a bhaktáitokban, igen valószínű hogy a viszonzás is nagyszerű lesz. Fontos szolgálatokat megosztani a tagjaitokkal az nagyon jó. Ha a bhaktáknak az az érzése, hogy te szeretnéd, hogy mindent megtanuljanak és jó vezetőkké váljanak, akkor több energiát fektetnek a szolgálatukba. Olyan nagy szükség van még több vezetőre a bhakti-jógában. Ha szeretetet éreztek a bhaktáitok iránt, próbáljatok meg lelkesedést önteni beléjük, hogy még több asramközösséget teremtsenek ebben a sötét világban.
Sríla Prabhupád még arra is képes volt, hogy démonokat lelkesítsen, hogy váljanak bhaktává és az ő szeretetére a jövőben jobban emlékezni fognak, mint amennyire a bhaktái képesek tovább terjeszteni a könyveit és építeni szerető közösségeket.
Hite
Hitünk Sraddhá Dévi ajándéka, – aki Radharáni maga – s aki hitet ad azoknak, akik törekszenek az ő szeretett Urát szolgálni. Többen élnek az asramvezető védelme alatt. Csak az Ő áldásával lehet egy ilyen feladatnak eleget tenni. Gyakorlatilag ez egy lehetetlen misszió. De mi mást tehetnénk? Olyan nagyszerű ajándékot kaptunk. Nem tarthatjuk meg magunknak. Hogy a legfelsőbb ásraja tattva ügynökévé váljunk, vagy egy tiszta transzcendentális közvetítő ügynökké Krsna szolgálatában, az a legcsodálatosabb lehetőség, amire egy lélek valaha is vágyakozhatott. De hogyan történhetett ilyen csoda egy olyan nyomorult ember életében, mint én magam?
Ez a mi pozitív gondolkodásunk. CSAK az Ő kegyük által tud bármi megnyilvánulni. Nekünk mindig látnunk kell a negatív, kizáró tényezőket magunkban. Krsna az egyetlen személy, aki valóban birtokolja a „minden jog fenntartva” címkét a bhakti folyamatában.
Mi még csak azt sem gondolhattuk ki, hogy Őt szolgáljuk. Nem is beszélve az Ő képviseléséről. Ha nem követjük a Guruink utasítását, hogyan képzelhetjük, hogy mi megpróbáljuk szolgálni Őt? „Halj meg, hogy élhess!” – lehetne alkalmazni erre az esetre. A prédikálás maga az élet, és a közöny olyan, mint a halál. Ítélet vár rám, ha bármi rosszat prédikálok, vagy ártalmára vagyok bárkinek a rossz tulajdonságaim miatt. De akárhogy is legyen, hadd fogadjam el ezt a kockázatot, csakhogy szolgálhassam a lelki tanítómesteremet. Fohászkodjunk alázatosan, hogy szándékainkban tisztává válhas-sunk.
Ha az én saját hitem gyenge, hogyan tudnék segíteni másoknak? Valójában Krsna az, aki segít másokon rajtad keresztül. Amíg megpróbáljátok a tőletek telhető legjobbat adni és hiszitek, hogy a lelki tanítómesteretek igazi célként tűzte elétek a lelketek szabadulását az illúzióból, mindig egyenesen előre haladtok. Őszintének lenni, és soha nem tettetni, – olyan valakit játszani, aki nem te vagy. Mégha nagyon újak is vagyunk ebben a folyamatban, valakinek mégis vállalnia kell a felelősséget. Megpróbáljuk követni a legmagasabbrendű ideálokat, amit kaptunk ebben az életben.
Másik fontos szempont mindig tudni azt: Kik a mi szadhuink? Nekik valóban fejlettnek kell lenniük a mi megértésünk szerint, és készen kell állnunk elfogadni a segítségüket és útmutatásukat. Bizonyos személyeket el is tanácsolhatunk hozzájuk, ha mi nem tudunk személyesen segíteni egyes helyzetekben. Kell legyen egy élő lelki tanítómesterünk, hogy asramvezetők lehessünk. Egyébként a Gurunk eltávozása után nekünk kell magunknak folytatni és válni lelki tanítómesterré. Azzal a személlyel, aki felavatja a bhaktákat az asramodban, a kapcsolatnak mély szeretetre és bizalomra kell épülnie, különben az új beavatottak be lesznek csapva.
Egy asramvezető legyen szerény, és szilárd a meggyőződésében. Krsna megvédi őt, amíg nem kezd súlyos sértéseket elkövetni. Ezt Krsna megígérte. Abban az esetben, ha bármilyen probléma adódna, az asramvezető keresse fel a Guruját vagy egy másik fejlett szadhut, hogy megtalálják a legjobb módját a probléma megoldásának.