A tiszta bhakták lótuszvirág lábainak a pora elvezet az odaadó szolgálathoz; a vaisnavák szolgálata maga a legnagyobb tökéletesség, és az Istenszeretet zsenge folyondárjának a gyökere.
Előszó
Ez a könyv, a Suddhá Bhakti, a tiszta (suddhá) odaadásról (bhakti) szól. Nagyon értékes ez a harmadik évezred küszöbén, amikor a világot minden eddiginél jobban terhelik a háború, türelmetlenség, gyűlölet és ateizmus.
A bhakti-jóga az a lelki gyakorlat, amely által a lélek szeretetben (bhakti) egyesülhet (jóga) ismét a Legfelsőbb Úrral, mert csak az Istenszeretet miatt érdemes élni. Az újraegyesülést azonban nem szabad tévesen úgy értelmezni, mint az egyéni lélek (dzsívátmá) eggyé olvadását az Abszolút, a Brahman forma nélküli, mindent átható arculatával. A szeretethez kapcsolatra van szükség, és a bhakti-jóga örök kapcsolat a teremtő és a teremtett, a fenntartó és a fenntartott, a szerető és a szeretett, vagy Isten és a lélek között.
A halhatatlan Bhagavad-gítá, a régi Indiának valószínűleg a leghíresebb és széles körben olvasott szentírása hangsúlyozza, milyen fontos az ácsárjopászana, a lelki tanítómester tisztelete mindazoknak, akik ismét kapcsolatba akarnak kerülni Istennel. Mint azt a Gítá mondja, ritka az emelkedett és önmegvalósított lélek, aki fel tudja ébreszteni az ember lelki természetét. Ezért szerencsésnek érezzük magunkat, hogy bemutathatjuk ezt a könyvet, Bhakti Vallabha Tírtha Mahárádzsa válogatott leckéit, amelyekben a tiszta odaadás valamennyi tulajdonságát felismerjük. Alázatos, de nagyon erős gyakorlója és tanítója az Istenszeretet Gaudija Vaisnava hagyományának, ahogyan azt Sri Csaitanja Maháprabhu, az odaadás extázisának 15. századi mestere hirdette. Ezt a könyvet az 1999-es második európai látogatása alatt adott leckékből állítottuk össze.
A könyv első része – Szambandha – felvázolja, milyen tudás-alapra van szükség ahhoz, hogy belépjünk az odaadás életébe. A 2. rész – Abhidéja – a gyakorlás, szádhaná módjait tárgyalja, mit kell tennie a szádhakának, hogy elérje a kívánt eredményt (szádhja). Sri Csaitanja követői számára ez a cél a prema-bhakti: spontán, tiszta, szerető odaadás Vradzsendranandana Sri Krsna, Vrndávana szépséges transzcendentális legelőinek isteni Gopálája (tehénpásztor fiú) iránt, akit a Gaudija Vaisnavák úgy fogadnak el, mint magát Istent. A végcél másik neve prajódzsana, a könyv utolsó fejezetének címe és középpontja.
Reméljük, hogy minden – törekvő, kezdő és fejlett – gyakorló élvezettel olvassa ezt a könyvet. Imádkozunk, hogy Tírtha Mahárádzsa továbbra is megáldjon minden őszinte szádhakát, aki az odaadás útján jár. Legyen elégedett Sri Krsna azzal, ahogyan megkíséreljük szolgálni tiszta bhaktájának lótuszvirág lábait.
Alázattal,
- A kiadók