Utószó – Intések a jövőre
Miután számos nehézséggel kellett szembenéznem diksa gurum Sríla Prabhupád eltávozása után, a következő cikket írtam, hogy az eljövendő bhakta nemzedékeknek segítsek sikeresen szembenézni életük legnehezebb időszakával – mikor eltávozik a tanítómesterük.
Kelt. 1991. július 3-án.
Nyílt felhívás mindazoknak, akik érintettek a Brahma Madhva Gaudíja Szampradája lelki átörökítésében
SRÍ SRÍ GURU GÓRANGA DZSAJATÉ!
KEDVES VAISNAVÁK ÉS KEDVES BARÁTOK!
TI MIND, KIK AZ ABSZOLÚT IGAZSÁGOT ÉS AZ INDOKO-LATLAN KEGYET KUTATJÁTOK, KÉRLEK FOGADJÁTOK LEG-ALÁZATOSABB HÓDOLATOMAT!
Noha jómagam egy nagyon elesett lélek vagyok, úgy érzem tartozok mindannyiótoknak a következő felismerésekkel, melyeket Sríla Prabhupád, Sríla Srídhár Maharádzs és Sríla B.P. Puri Maharádzs áldásával tettem.
Egy tiszta vezető jelenléte nélkül bármilyen lelki intézményben elkezdődik a hanyatlás. Sajnos még a vaisnava intézményekben is, mint ahogy ez már bebizonyosodott. Lelki tanítómestereim eltávozása után személyesen tapasztaltam számos nehézséget, s e könyvnek az a célja, hogy útmutatóval szolgáljon, hogy mások vezetőjeként hogyan tisztulhatunk meg.
Arra itt nincs mód, hogy a zűrzavarok okát minden lehetséges oldalról megvizsgáljuk, melyek mindig egy valóban fejlett bhakta személyes útmutatása hiányában keletkeznek. Ezek itt csupán ajánlások és figyelmeztetések, melyek segítenek a helyes úton maradni és megvédeni életetek lelki atmoszféráját.
Akiknek a jövőben hasonló helyzetekkel kell szembenézniük a gurujuk eltávozása után, szerettem volna figyelmeztetni a következő tünetekre, melyek a küszöbön álló veszély jelei és gyors beavatkozást sürgetnek többek lelki életének megmentése érdekében.
- Bár a tanítás visszautasítja az anyagi életmódot, de ezek a vezetők saját szentségüknél fogva ezt indokoltnak tartják. A fényűző jólétet a közvetlen környezetük igazolja, mondván hogy: „Ők túl szentek, hogy az ilyen dolgok hassanak rájuk.”
- A szent üzeneteket monopolizálják, s rosszul használják fel (ma: szerzői jogi védelem), eltorzítják, elrejtik vagy egyszerűen eltussolják. A történelem is mutatja, hogy gyakran elrejtettek, vagy elégettek sok szentírást. A kritikusokat az így cselekvők elűzik, üldözik, sőt még meg is ölik.
- A magas pozíciójú személyeket és Isten képviselőjét a születés alapján választják ki, vagy az ellenszavazás lehetőségét, illetve a szervezési formákat korlátozzák.
- A szeretet helyett félelem uralkodik, s a légkör egyre inkább olyanná változik, hogy senki nem bízik senkiben.
- A kívülállókkal folytatott beszélgetéseket és kreatív filozófiai eszmecseréket megakadályozzák. A vaisnava filozófia képes legyőzni bármilyen ellentétes elképzelést. Emlékezzünk vissza Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvati Thákurra, aki totális háborút indított minden tévtanítás ellen.
- Kábítószer, pénzéhség, hazugság és világi szexualitás, valamint mindezek leplezése az ilyen álszent viselkedés állandó tünete. Bármilyen vallásos út is legyen, ha nem őszinték a vezetők. akkor előjönnek ezek a halálos betegségek. Egyetlen vezető kell csak, aki kettős életet él. Ezért javasolják a Védák, hogy egy tisztaszívű lelki tanítómesternél hódoljunk meg, ne egy intézménynél. Az érdekkapcsolatok rendszere, ami olyannyira jellemző a mi nyugati multinacionális társaságainkra, nem fog a segítségünkre lenni életben tartani Sríla Prabhupád vonalát.
Mindezek a fent említett tünetek ne vegyék el e kedvünket attól, hogy megpróbáljunk meghódolni és aktívan terjeszteni a bhakti-jógát. Minden szenvedésünk mögött valami nagy tanítás rejtőzik. Krsna személyesen megengedte, hogy mindezek megtörténjenek mindannyiunkkal. S a tanítás arról szól: Ébredjünk fel mielőtt megöregednénk! – s ez igaz minden jövőbeni vaisnavára. A világot nem érdekli egyetlen szervezett egyház sem, kivéve ha a politikusok ezzel több szavazathoz juthatnak. Ami az igaz vallást illeti, a hivatalos egyházak mind halottak. De egyetlen igazi önmegvalósított személy és a világ jólétéhez való valódi hozzájárulása sok szívet megnyerhet, s mint azt Sríla Prabhupád bizonyította, egy határozott benyomást tett az egész emberiség tudatára, anélkül hogy bármiféle gumibélyegzős társaság támogatására szüksége lett volna. Így ez mostmár rajtunk múlik, hogy Sríla Prabhupád dicsősége milyen hangosan fog zengeni egész életünkben. Vagy talán inkább nyergeljünk át menő üzletemberré, mivel eddig nem tudtuk szépen felvirágoztatni a misszióját?
Én sok lelkesítő jelet látok. Mind újabb és újabb vaisnava irodalom tűnik elő. Sok új templom és különálló bhakta rázza le a dogmatizmust és keresi a nektárt, amihez mi oly könnyen hozzájutottunk, mikor Sríla Prabhupád személyesen irányított és védett meg bennünket saját ostobaságunktól.
Látszik, hogy sok barátom és hittestvérem szerető odaadásának és áldozatainak köszönhetően újabb lelki vállalkozások teljesedtek ki, és fohászkodom érte, hogy őszintén tudjam szolgálni őket.
Tanulmányoztam Sríla Dzsíva Gószvámí és lelki tanítómestereim akaratát, és most azokra gondolok, akik majdan egyedül állnak a tanítómesterük eltávozása után olyan csodálatos személyes emlékek nélkül, mint amilyenek nekünk lehettek, mikor Sríla Prabhupád és Sríla Srídhar Maharádzs személyesen velünk voltak és oktattak minket.
Természetesen mindig igaz, hogy a csaitja-guru a szívünkben mindig megvédi őszinte kutatásunkat és útba igazít a megfelelő cselekvést illetően. De ha nincs akit megkérdezhetnénk, s magunknak kell döntést hoznunk Gurunk missziójának folytatásáról, akkor kérlek szépen benneteket vegyétek figyelembe következő javaslataimat.
A lelki átörökítést illetően a következők létfontosságúak.
- Áldozat nélkül nincs prédikálás. Szeretet és bizalom nélkül nem lesz áldozat és meghódolás. Miután lelki tanítómesterem elhagyta ezt a fizikális világot, igazából csak egy fontos kérdésem maradt: Hogyan fogom folytatni a szolgálatát? Hogyan fokozhatom a vágyam, hogy szolgáljam őt és szeressem Krsnát? Hogyan tudok majd lelkesíteni másokat, hogy komolyan foglalkozzanak a lelki élettel? Azelőtt boldogan vittem új barátaimat a Gurumhoz és azt mondtam nekik: Teljes bizalommal meghódolhattok Őelőtte. Én is ezt próbálom tenni. Ő képes elvezetni bennünket a Legfelsőbb Úrhoz. De ezután hogyan fogok prédikálni? Ha erre a kérdésre nincs jó válaszunk, akkor gondjaink lesznek, s a lelki folyamat becsülete forog kockán. Csak azt képviselhetem, amit a szívem is teljesen jóváhagy, különben csak olyan világi megfontolások vezérelnek, mint: Ki adja nekem a legjobb munkát a legtöbb fizetésen kívüli juttatással? Kinek a tanítványát szeretném feleségül venni? Ki fogja gondomat viselni az utolsó időkben?
- Milyen szeretettel viselte gondját Prabhupád minden egyes embernek amíg el nem hagyta a fizikai síkot. Mennyi tudásra és bölcsességre lesz szükségünk, hogy megfelelően tudjuk Őt szolgálni?
- Kutatni a tisztaságot, egyszerűséget, mértékletességet, alázatos-ságot és a valóban önzetlen szolgálatkészséget: ezek kétségbe-vonhatatlan jelei lesznek számunkra az alászálló isteni kinyilat-koztatásnak.
- Sose feledd, hogy a Guru teste szintén nem az ő éne. Teste Krsna szolgálatával van elfoglalva, így az nem közönséges, de őt sosem korlátozza. Valójában Srí Krsna az eredeti lelki tanítómester. Az Ő minden képviselője – a Guruk – eljönnek azokhoz, akik őszintén akarják szolgálni őt. Ezeknek az őszinte lelkeknek a guru-tattva inspirációja alászáll, hogy megfelelő utat mutasson nekik.
- A bráhmanáknak és szannjásziknak nagy felelőssége van. Gyakorlatilag ők a világ lelki tanítómesterei, ezért az kívántatik tőlünk, hogy váljunk alkalmassá, hogy felvállalhassuk ezt a szolgálatot.
Tanítványokat elfogadni – akik úgy érzik a szívükben hogy Krsna téged küldött a védelmükre – egy szent kötelesség, és ehhez jogod is van, miután a lelki tanítómestered eltávozott. De egyedül te vagy felelős a tetteidért és tiéd a kockázat is.
Ha mégis alkalmatlan vagy, annak rendje és módja szerint el kell hogy távolítsanak e posztról és ekkor a mesterednek végzett szolgálatod romba dől. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy képesek leszünk-e az Úr Csaitanját és a Gurunkat egy életen keresztül képviselni, akkor jobb az új bhaktát egy másik vaisnavához vinni, akinek az őszinteségéhez nem fűződhet kétségünk. Az új jelöltnek meg kell vizsgálnia a vaisnavát, akihez küldtük, vagy bárkit aki iránt vonzalmat érez.
- Bárki is hozza el szívünkbe a késztetést, hogy Srí Krsna tiszta bhaktáivá akarjunk válni, vagy aki később megerősíti ezt a vágyat, az valóban a mi lelki tanítómesterünk, aki örökre kiérdemli szeretetünket és tiszteletünket. Gondosan tanulmányozva Sríla Srídhár Maharádzs könyvét, a Srí Guru és kegyé-t nagyra fogjuk értékelni a guru-tattva misztériumát.
- Hadd nyissanak az új guruk új templomokat. Senki ne rontson egy közösségre azzal a szándékkal, hogy ő a lelki utódja tanítómesterének, hacsak nem személyesen kérte erre a guruja. S így is ez csak arra a helyre vonatkozhat, ahol a prédikációját jelenleg végzi, s ne próbálja ezt kiterjeszteni más helyekre is. Krsna elküldi az igaz keresőt a mesteréhez.
- Ha egy új bhakta csatlakozik egy már eltávozott ácsárja templomához, ahol a vezető bhakták személyesen nem fogadnak el tanítványokat, akkor fokozatosan megismerhet más felavatott bhaktákat s az ő tanítványait. Ők is szívesen látott vendégek a fő templomban, s így ő is megtalálhatja a személyes diksa-guruját.
- Senki nem érezheti kötelezve magát, hogy guruként fogadjon el vagy segítsen a missziódban téged, hacsak nem érzi sürgetőnek ezt a szívében, s azt hogy téged segítve az ő guruja szolgálatát folytatja. Természetesen a vaisnava etikett arra tanít minket, hogy legyünk óvatosak, s ne zavarjuk meg az új bhakták hitét. Ez egy másik komoly oka annak, hogy miért kell a guruknak saját központjaiknak lenni, ahol a tanítványaikkal való viszony bensőséges és nem kierőszakolt. S ez az oka annak is, hogy egy alapító ácsárja főtemploma nyitott mindenki számára és ott senki nem akar új ácsárja lenni.
- Ennek megértése nélkül egy mozgalom olyanná válik, mint egy nagy medence víz nélkül, amibe egymás után hiába ugrálnak be az emberek hogy megtanuljanak úszni (meghódolni).
- Egy prédikátornak vagy lelki tanítómesternek olyan személynek kell lennie, aki teljesen meghódolt szolga. Aki a tanítványait szolgálja. Lemond a magánéletéről és keményen dolgozik azon, hogy a guruja üzenetét terjessze.
- Ne gondold hogy ismered az összes gurudat, amíg el nem éred Krsna lótuszvirág lábát vagy amíg tiszta szeretet nem ébredt a szívedben Őiránta.
- Ne látogasd azoknak a bhaktáknak a templomait, akik komoly-ságában kételkedsz, vagy ha nem tudsz azonosulni vagy meg-erősíteni őket érzéseikben. Ne légy irigy vagy túlzottan kritikus azokkal, akik esetleg sikeresebben szolgálják a gurudat.
- Kritizálni azokat, akik nem tudnak segíteni olyan, mint széllel szemben köpködni. Másokról szóló híreszteléseken csámcsogni vagy olyanok valós hibáit ecsetelni, akin nem tudunk segíteni azt eredményezi, hogy hibáik befészkelik magukat saját mentális rendszerünkbe, ahol aztán visszahatásként manifesztálódnak a durva síkon is. Csak azokat kívánd kijavítani, akik segítségért könyörögnek hozzád. Csak akkor látogassunk meg asramokat, ha akarunk segíteni, s csak akkor csatlakozzunk, ha azt szeretnénk, hogy még jobb és jobb legyen.
Az intézmények és a lelki élet kapcsolatáról:
- Ha vezetője vagy valamely közösségnek, kérlek mindig tiszteld azok véleményét, akik csatlakoztak missziós céljaidhoz. Ne légy a nagyzási mániának nevezett halálos kór áldozata. Hagyd, hogy mások is részt vállaljanak a terveidben és kreatívan hozzás-egítsenek a fejlődéshez. Hetente a vezetői egyeztetések elenged-hetetlenek. Méltányoljátok az új bhakták törekvését, hogy fejlődhessenek. Cseréljétek ki a gondolataitokat, hogy mindenki szabadon gondolkozhasson, s engedjétek meg, hogy kimutassák hajlamukat az építő jellegű együttműködésre, ahogyan azt Sríla Prabhupád is tette minden tanítványával. Az ilyen hozzáállás megvédi tevékenységeiteket a fásultságtól és közönytől. Bárki legyen is az, ha megengedi nekem hogy szolgálhassam, az a kegyét adja nekem, és ezáltal a lelki tanítómesteremet képviseli.
- Soha ne fejezd ki rosszallásodat, ha valaki nem akar a te vezetésed alatt szolgálatot végezni. Inkább próbáld meg kitalálni, hogyan szolgálhatnád őt.
- Minden asram igényel némi szervezést; egy vezetőt, pénztárost, a felelős bhakták heti összejöveteleit. Minden bhaktának meg kell értenie azt az alapvető dolgot, hogy hogyan végezze minden tevékenységét Krsna-tudatban. Mert ez a személyes és a közös fejlődés záloga. A szeretetteljes inspiráltság misztikus útja nélkül minden szervezet végül csődöt mond. Képezz vezetőket, ha mestered jó tanítványa akarsz lenni.
- Vezető pozícióban lévő bhaktáknak nagyon óvatosnak kell lenniük, mert nagy a felelősségük a bhakták és a közvélemény előtt. Nagyon nyitott életet kell élniük, nem lehetnek titkaik sem a pénzügyeiket, sem az erkölcsüket illetően. Az asramjuk könyvelésének teljesen átláthatónak kell lennie. Minden bhakta azt adja Krsnának, amit szívből neki szeretne adni. Őt nem érdekli, hogy mennyi pénze vagy tulajdona van valakinek. Csak a szívünket akarja. Ugyanakkor, mindarra amit a bhakták és érdeklődők Krsnának adományoztak, gondosan vigyázni kell. Azt a tulajdont pedig, amit a bhakták Krsnának vásároltak, olymódon kell regisztrálni, hogy soha senki ne tudja azt a saját céljaira felhasználni vagy eladni. Az alapító ácsárja – mielőtt eltávozna – választhat vezetőt hogy ezzel elkerülje a tanítványai közti harcot. De ha nem ad ilyen instrukciót, akkor azt a helyet úgy kell fenntartani, mint az „egység a különbözőségben” elve szerint növekvő vaisnava család otthonát. Ez esetben a vezetőséget a tanítványokból kell választani, akik maguk nem fogadnak el tanítványokat. Egy ilyen hely örökre szent zarándokhellyé válik, feltéve hogy a szeretetteljes tisztelet a család minden igaz tagja iránt él.
- Senki ne bátorodjon arra, hogy templom- vagy asramvezető legyen, ha ezt a szolgálatot nem önzetlenül Krsna örömére kívánja tenni.
- Szeress másokat, ha azt akarod hogy téged szeressenek. Végezd a szolgálatodat teljes szívedből. És ragaszkodj is ehhez. Ne hagyd, hogy körülötted szomorkodjanak. Sríla Prabhupád elvárta, hogy a prédikátorainak egész életre szóló megbízatásaik legyenek.
- Ne harcolj más bhaktákkal világi haszonért vagy hatalomért.
- Az igaz prédikátorokat mindig keresik. A világi vezetőket viszont csak álszentek veszik körül és senki nem szereti őket.
- A világi hatalom képviselőivel kerüld a konfliktust. A Legfelsőbb Úr híveinek, a vaisnaváknak és mindenki másnak a jó hírét könnyen lerombolhatják a propagandagépezetükkel. Ezért a bhakták csak a törvényeket tisztelve használják fel evilági kapcsolataikat. Szeretnénk megtanítani a világnak, hogy bízzanak a bhaktákban, mert emberi születésük legfőbb célját tudják beteljesíteni.
- Ne a nézeteiddel tetszelegj, hanem mutasd ki bölcsességedet. Ne várdd el a tiszteletet, a példád legyen tiszteletre méltó.
- A szervezetek léte és törvényhozó döntéseik csakis akkor igazoltak és szükségesek, ha valóban ösztönzik és elősegítik a vaisnava eszmények alapvető elveit. A szentség elve az „egység a különbözőségben”. Krsna az igazi haszonélvezője igaz bhaktái erőfeszítéseinek. S őt örömmel szolgáljuk Múrti formájában asramjainkban és templomainkban. Nem olyan fontos, hogy ki van megbízva a vezetéssel, ha a bhakták nagyrabecsülik őt. S mindenkinek – a legöregebbtől a legfiatalabbig – JÓL KELL ÉREZNIE MAGÁT A MISSZIÓBAN. És ez a vezetők kötelessége. Ha a valóság más, ahol te vagy, akkor a szadhu szanga elveit szívből követve mindenkinek meg kell próbálnia változtatni a helyzeten. Ha minden jó próbálkozás hiábavalónak bizonyul, akkor az embernek fel kell keresnie egy másik asramot, ahol a szerető bhakták társaságában folytathatjuk a szolgálatunkat, vagy indítani kell egy új asramot ugyanazon a helyen s őszintén szolgálni Krsnát és tiszta bhaktáit. Mivelhogy valójában minden szomszédban elkelne egypár prédikáló bhakta, lehet hogy az egész probléma nem más, mint álruhába bújt áldás.
- Minden bhaktának csak olyan vaisnavák beosztottjaként, illetve velük együtt kellene dolgoznia, akik transzcendentális céljai felől teljesen meg van győződve. Persze mindenki követhet el hibákat, de a titkolt motivációk lerombolják a szeretetet, bizalmat és odaadást egy közösségben.
Néhány általános jótanács:
- Düh és gyűlölet általában kielégítetlen kéjvágyunk biztos jelei, ezért próbáljunk mindig kedvesen bánni másokkal. Feleslegesen ne kiabáljunk senkivel.
- Mindig legyünk készek tisztázni szándékainkat; guru, sásztra és a szadhuk segítenek minket az önkényességünk legyőzésében. Kényelmesség, aluszékonyság, lustaság, nemtörődömség, ami azzal hízeleg körbe minket: „Erre van szükségem!” elfedi reális látásmódunkat.
- Mindig a prédikálás a lényeg, és az is marad, ami az Abszolút Igazság hirdetésének módszerét illeti.
- Sose ragaszkodjunk a pénzhez vagy ingatlanokhoz. Ha szükséges, jobb új missziót kezdeni, hogy mindig az eszményeinket követhessük. Krsna, ha úgy látná jónak, egy pillanat alatt nekünk adhatná az egész világot. Másrészt el is vehet tőlünk mindent, ha úgy látja, hogy az anyagi dolgok kezdik elhomályosítani lelki fejlődésünket.
- A bhakti-jóga folyamatának nem célja sok külsődleges szabályt követni. Igazi célja az istenszeretet kifejlesztése. Így mindent ami segít ebben, el kell fogadnunk és mindent ami gátol, el kell utasítanunk.
- Mindig keressük Krsna Szent Nevének oltalmát, úgy a szemé-lyes dzsapázás mint a közös éneklés formájában a templomban és az utcákon.
- Soha ne várjunk el senkitől semmit, amit nem tud vagy nem akar megtenni. A vaisnavákkal való harmonikus kapcsolatunk arany-szabálya ez. Természetesen a közösség tagjának vágynia kell önkéntesen és boldogan osztozni a szeretet terhének viselésében, hogy alkalmassá váljon egy vaisnava közösségben élni.
- Soha ne hanyagoljuk a vaisnava ácsárják által hátrahagyott transzcendentális irodalom tanulmányozását, lehetőség szerint fejlettebb bhakták társaságában. Hatoljatok a bizalmas jelentések mélyére azáltal, hogy megosztjátok azokat másokkal és eloszlat-játok a felmerülő kételyeiteket.
- Munkátokban törekedjetek a tökéletességre, ne elégedjetek meg a középszerűséggel! A Legfelsőbbnek csak a legjobbat szabad felajánlani. Ha nem törekedtek a legjobbra, akkor ez azt jelenti, hogy nem igazán hisztek abban, amit csináltok. Az emberi élet túl rövid esztelenségekkel tölteni. Brahmacsári, grihaszta vagy szannjászí; főzés, prédikálás vagy púdzsa szolgálat – törekedjetek a tökéletességre, és adjátok magatokból szeretettel a legjobbat.
- Ne irtózzatok elvállalni a felelősséget! A valódi könyörület azt jelenti: a szabadidőnket Krsna szolgálatában másoknak áldozzuk fel, s így a szenvedést örömre változtatjuk.
- Mindenkit szolgálnunk kell, de tudnunk kell hogyan:
- Szolgáljuk a fejlett bhaktákat: teljes odaadással,
- a velünk egyenlő szinten állókat: barátkozunk velük és szeretjük őket,
- az új bhaktákat: foglalkozunk velük és példát mutatunk nekik,
- a nem bhaktákat: szívből prédikálunk nekik.
- Van tudásod és bölcsességed: világíts meg mindent másoknak.
- Van hatalmad és erőd: védd meg a gyengéket és a segítség nélkül maradottakat.
- Ne feledjétek, hogy ez a mozgalom a Sríla Prabhupád által szervezett fontos asramokkal kezdődött, s hogy ezek célja oltalmat nyújtani másoknak és a valódi emberbaráti munka.
- A szádhana bhakti erőt ad lelki fogadalmaink beteljesítésében.
- A legfontosabb gurunk az, aki a legtöbbet segített nekünk, hogy visszatérhessünk Krsnához. Csak egy tanítvány tudja, hogy kikre tekint mestereiként. Mások ezt vagy tudják róla, vagy nem. Csak te tudod, hogy mennyire fontos a számodra Sríla Prabhupád vagy Sríla Srídhár Maharádzs. De szerencsére nincs kicsinyes versengés a tiszta bhakták közt, hogy egyedül maguknak kívánnák a tiszteletet a tanítványaiktól.
- Ha nem találtok valakit magatok körül, aki felvállalná a szerető odaadó szolgálat élő vonalának továbbvitelét, akkor a tiétek a választás, hogy felvállaljátok ezt a felelősséget. A mesteretek mindig ott lesz veletek, ha a szívetekben csak az a vágy ég, hogy őt szolgáljátok. És ez a tűz sohasem fog kialudni. Tápláljátok, s akkor a bhaktákkal való viszonyotok mindig igazi szadhu szanga lesz.
- Ne felejtsétek, Krsna és tiszta bhaktái sohasem hagynak cserben.
Szeretnék szívből köszönetet mondani szeretett hittestvéreimnek, barátaimnak és mindazoknak, akik engem és hibáimat elviselték, akik megengedték hogy tanuljak a hibáikból, akik bíztak bennem és támogattak a lelki út kutatásának nehéz pillanataiban, akik megengedték hogy Krsnáról és az Ő bhaktáiról beszélhessek, akik emlékeztetnek lelki tanítómestereimre és megengedik hogy szolgál-jam Őket, s akik annyi mindent feláldoztak és megajándékoztak a szeretetükkel és a barátságukkal.
Örökre le vagyok kötelezve mindannyiótoknak.
Kérlek, próbáljátok ezt a Krsna-tudatos mozgalmat a szívetekben, cselekedeteitekben elevenen tartani.
Próbáljátok úgy továbbadni, ahogyan kaptuk örök védelmezőink indokolatlan kegyéből, de ehhez szükséges, hogy meg is értsétek.
Mindig a ti szolgátok, barátotok és jelöltetek a Rúpanuga-szampradája tagságára
Szvámí B. A Paramádvaiti