Piríti (Szeretet)
A szeretet szó édessége
A szeretet nagyon édes szó. Amikor kimondják, nagyon édes hangulat keletkezik a beszélő és a hallgatók szívében. Bár kevesen értik az igazi jelentését, mégis mindenki szereti hallani ezt a szót. Mindenkit a szeretet irányít. Sokan még az életüket is odaadják érte.
Mindenkit a szeretet irányít
Szeretni, ez az emberi élet egyetlen célja. Sokan azt gondolják, hogy létük elsődleges célja önző vágyaik teljesülése, de ez nem így van. A szeretetért az emberek feláldozzák a saját érdekeiket.
Az önzés arra indítja az embert, hogy csak a saját boldogságára és autonómiájára törekedjen, de a szeretet eléri, hogy minden érdekét feláldozza azért a dologért vagy személyért, aki neki kedves. Valahányszor összeütközik az önzés és a szeretet, a szeretet győz. Legyen bár az önzés nagyon intenzív, mégis alá van rendelve a szeretetnek. Mi az önzés? Önzés arra törekedni, ami az embernek magának kedves. Ezért nem ésszerűtlen azt mondani, hogy az emberi életet a szeretet irányítja. Az ember életének elsődleges célja a szeretet, még akkor is, amikor a saját önző vágyai kielégítésére törekszik.
A materialisták és a felszabadulásra törekvők azért törekszenek az élvezetre és a felszabadulásra, mert azokat szeretik
A szeretet elsődleges helyen foglal el a transzcendentalisták útján is. Kétféle ember keres lelki örömet, az anyagi örömöket időlegesnek tekintve: akik mindenképpen élvezni akarnak, és akik a felszabadulásra törekszenek. Az élvezni vágyók jelenleg gazdagságot, királyságot, feleséget, gyerekeket akarnak, szeretnének eljutni Indra vagy más félistenek helyzetébe a Szvargába, magasabb boldogságot akarnak Brahmalokán. Mivel ezeket a dolgokat szeretik, állandóan ezekre törekszenek.
Mit mond Csandi dásza a szeretetről
Ami a szeretetet illeti, ezt mondja a vaisnava költő, Csandi dásza:
A pi-rí-ti (szeretet) három szótagja a három bolygórendszer lényege. Éjjel-nappal ott vannak a szívemben. Semmi másra nem gondolok, csak rájuk.
Brahmá mély koncentrációval teremtette meg a pi szótagot. Aztán, amikor a rasza óceánját köpülték, megjelent a rí szótag.
Másodszor is kiköpülték az óceánt, és megjelent a nektár, ebből lett a ti szótag. Mit is hasonlíthatnék ehhez a három szótaghoz, amelyek valamennyi boldogság hajléka?
A dharmát, karmát, félénkséget, józan eszet, kasztot és családi hagyományokat mind feleslegesnek találja az, akinek szívébe erőnek erejével belépett ennek a három szótagnak a lényege.
Nem tudom, mi a szeretet természete, vagy mi lesz az eredménye. A kétszer született Csandi dásza szól: A szeretet köteléke igazán rettenetes.
Az érzéketlen tárgyak az érző tárgyak árnyékai
Kétféle tárgy van: érző és érzéketlen. Az érző tárgyak eredetiek, míg az érzéketlen tárgyak az érzők perverziói. Ezeket árnyékoknak vagy tükörképeknek lehet nevezni. Ami jelen van egy tárgyban, az valamilyen módon jelen van az árnyékában is. Ezért ami jelen van az eredeti érző tárgyakban, annak jelen kell lennie érzéketlen párjaikban is.
Az érző tárgyak természete szeretni, az érzéketlen tárgyakban a szeretet perverzióját találni
Ha megvizsgáljuk az érző tárgyak természetét, azt találjuk, hogy egyedül a szeretet a természetük. Ennek a természetnek valamilyen módon léteznie kell, mint tükörképnek, az érzéketlen tárgyakban. Ahogyan az érzéketlen tárgyak az érzők perverziói, a vonzás és mozgás a szeretet perverziói. Ezek alkotják az érzéketlen tárgyak természetét, és jelen vannak minden egyes érzéketlen atomban. Vizsgáljuk meg most a szeretet természetét.
A szeretet természete
A vonzás és mozgás tiszta formáikban vannak jelen az érző tárgyakban, mint szeretet. A lélek érző tárgy. Itt a lélek mindkettő, a legfelsőbb érző lény, a Felsőlélek, és az apró érző lény, az egyéni lélek. Természetük a szeretet. Tiszta szeretetet csak a lélekben találni. A tiszta szeretetnek csak a perverzióját, nem magát a tiszta szeretetet lehet megtalálni a lélek tükörképében, – vagyis az érzéketlen tárgyakban. Tehát tiszta szeretet a világ egyetlen anyagi tárgyában sincs. Csak perverziót találni bennük, csupán a vonzást és a mozgást.
Az atomok a vonzás és mozgás erejéből gyűlnek össze, és alkotnak tárgyakat. A vonzás hozza őket egy helyre. Független mozgásuk erejéből keringenek a bolygók a nap körül. Minden, ami jelen van egy megromlott tárgyban vagy megromlott természetben, tiszta formájában van jelen az eredeti tárgyban.
A lélek függetlensége, vonzása és taszítása
A lélekben mindig megtalálni a függetlenséget és a vonzódást más tárgyakhoz. A lélek ebben a világban a megkötöttség állapotában létezik. Végtelenül sok apró lélek van, és mindegyiknek a szeretet a természete. Ezt abban a vonzásban lehet látni, amit a lelkek gyakorolnak egymásra. Függetlensége miatt minden lélek külön akar maradni a többiektől.
Ebben az anyagi világban minden tárgy vonz magához egy másik tárgyat; és ezek a más tárgyak, független mozgásuk erejéből, megpróbálnak külön maradni attól a tárgytól. A nagy tárgyak vonzzák a kicsiket. A nap nagy, vonzza a bolygókat és azok kísérő bolygóit. De saját független mozgásuk miatt azok a bolygók egy bizonyos távolságra maradnak a naptól; és a gravitációs erőtől vonzva, akörül haladnak. A bolygót a vonzása és a mozgása is segíti a pályáján. Amit ebben a világban látunk, azt tiszta formájában találjuk a lelki világban.
Az anyagi nap és a transzcendentális nap közötti különbség
A Cshándógja Upanisád 8.1.13 mondja: „A letükrözött teremtésben van az 5 elem, hold, nap, villám és csillagok. Mindegyik az eredeti formájában van jelen Brahmapurában, a lelki világban. A két világ között az a különbség, hogy a lelki világban minden változatos dolog tiszta, boldog és tökéletes, míg az anyagi világban minden hibás, nem teljes, a boldogság és a szomorúság oka.”
A lelki világban valamennyi lény alapvető természete a szeretet. Ezért mondja a költő, Csandi dásza:
Senki sem látta azt a személyt, aki áthatja az univerzumot.
Őt csak az érheti el, aki tudja, mi a szeretet.
A szeretet szóban (piríti) 3 betű van, és 3-féle,
De amikor az állandó bhadzsana révén összesűrűsödik,
Akkor csak egyféle lesz.
A transzcendentális nap, Sri Krsna vonzza a lelkeket, hogy körülötte keringjenek és ez az örök rásza-tánc
Vrndávana transzcendentális élvezője, Sri Krsna a lelki világ napja. A lelkek az Ő társai a kedvteléseiben. Krsna a szeretetének vonzerejénél fogva vonzza magához a lelkeket. Nekik azonban megvan a maguk független mozgása, és megpróbálnak távol maradni Tőle. A lelkeket azonban nagyobb erő vonzza a naphoz hasonló Krsnához, ezért körülötte keringenek. Ez Krsna örök rásza-tánca.
Ebben a táncban a gópik, akik belső energiájának részei, nagyon közel vannak Hozzá, míg azok, akik a tökéletességet lelki gyakorlással érték el, valamivel távolabb vannak. Krsna transzcendentális kedvtelései feltárják a szeretet igazi természetét.
A felszabadult lelkek nagyon vonzódnak Krsnához
Minden lelket vonz Krsna? Ha igen, miért nem vonzódik Hozzá kedvezően minden lélek?
Krsna valóban minden lelket vonz. A lelkek azonban kétfélék: megkötött és felszabadult. Mivel a felszabadult lelkek egyértelműen tapasztalják és tartják életben a szeretetüket, Krsna vonzereje természetesen jobban hat rájuk.
Miért nem vonzódnak a megkötött lelkek Krsnához?
A megkötött lélek is kétféle. Vannak, akik teljesen elfelejtették Krsnát. Ezek szeretete teljesen megromlott, az anyaggal való társulásuk miatt. Nem ismernek mást, mint az élvezet tárgyainak szeretetét, ezért éjjel-nappal az érzékeiket elégítik ki. Elfelejtkeznek magukról, és csak a világi örömöket keresik
Túlbecsülik a világi tudományt, amely a világi élvezetet segíti elő, elmerülnek az anyag imádatában. Állandóan ilyen mondásokkal csapják be magukat, – a lélek nem létezik, – a lelken gondolkodni illúzió, – az én fejlesztésének bármilyen kísérlete csak az elme agóniája. Egyesek úgy fosztják meg magukat a lelki sík örömeitől, hogy különféle jámbor tetteket végeznek, és az a céljuk, hogy elérjék a Szvarga boldogságát.
Amikor a megkötött lelkekben kifejlődnek a megkülönböztetés, lemondás és hit, vonzódni kezdenek Krsnához. A megkötött lelkek között egyesekben kifejlődnek a megkülönböztetés, lemondás, és hinni kezdenek a lélekben. E hit erejéből valamilyen mértékben megtapasztalják Sri Krsna, a lelki világ napja tiszta vonzását, és ők is vonzódnak Hozzá. Bár különféle világi, tudományos vagy jámbor tetteket végeznek, Krsna társaságát élvezik. Csandi dász ezt írja róluk:
Kánu az életem, a kasztom, a kincsem, és a szemeim fénye. Ő a szívem szerelmese, aki egy szempillantás alatt eltűnt a szemem elől.
Tiszteletreméltó családok nőtagjai vagytok. Szolgáljátok a férjeiteket. Tegyetek úgy, ahogy nektek tetszik. Egy kis gondolkodás után látom, hogy nekem nincs más senkim, csak a szerelmesem, Sjáma.
Mit mondhattok nekem a dharmáról és a karmáról? Elmém nem független. Ha igazán erényes nő vagyok, ki az, akit szeretni vágyom?
Brahmá mindent elrendezett a karmám és a sorsom szerint. Erényes nők, szolgáljátok a férjeiteket, és maradjatok otthon a családotokkal.
Gonosz, idősebb családtagjaim bírálnak engem, de a bírálatuk olyan, mint az illatos szantálpép. Sjáma iránti szeretetemből eladtam ezt a testet, szézámmagvakat és egy tulaszi levelet tettem rá.
Gonosz szomszédjaim bírálnak engem, de nem megyek oda a közelükbe. Csandi dásza szól: A Kánu iránti szeretet elveti a kasztot, családot és jellemet.
Azok természete, akik nincsenek tudatában az azonosságuknak
Ebben a világban a lélek elfelejti az azonosságát, mert az anyaggal azonosul. Különféle kapcsolatokat alakít ki különféle emberekkel, és különféle módokon viselkedik velük szemben. Azonosul a finom testével, elképzel egy elméből, értelemből és egóból álló új testet. A finom testével való kapcsolata miatt becsüli a pszichológiát és az anyagi tudományt, ezeket tekinti a gazdagságának, és következésképpen megtéved.
Továbbá az öt elemből álló durva testével azonosítja magát, és azt gondolja, – én bhattácsárja vagyok, úriember vagyok, és eszerint éli az életét. Néha megszületik, és néha meghal. Néha nem bír az örömével, és néha bánat sújtja. Minden dicsőséget májá játékainak!
Néha a lélek férfiként születik meg, és feleségül vesz egy nőt, és néha nőként születik meg, férjhez megy, csinál magának egy csomó világi gondot. Tiszteli a feljebbvalóit, gondoskodik a tőle függőkről. Fél az uralkodótól, és gyűlöli az ellenségeit. Fél a kegyvesztéstől és a bírálattól, ha nőként született meg egy tiszteletreméltó családban. Távol marad a valódi azonosságától, amikor létrehozza ezeket a hamis kapcsolatokat a világban. Milyen szörnyű helyzetbe kerül a lélek! A különféle világi szabályokat tekinti az urának, teljesen elfelejti az örök Urát, Krsnát.
Kezdeti vonzódás, találkozás és együttlét Krsnával
Ezen a ponton kialakulhat Krsnával kapcsolatban egy adott hangulat, amit Maháprabhu a következő versben fejezett ki:
„Ha egy asszony nem a férjéhez, hanem egy másik férfihez ragaszkodik, látszólag nagyon buzgón végzi ház körüli teendőit, ám szívében mindig a szerelmesével való együttlét érzéseit ízlelgeti.” (CC Madha 1.211)
Ez a fajta kezdeti vonzódás (púrva-rága) az előtt alakul ki a világ szabályaihoz kötött lélekben, mielőtt megjelenne a Krsna iránti tiszta szeretet. Végül a lélek el fog menni a találkára, és találkozik Krsnával. A kezdeti vonzalom oka: hallás Krsna természetéről és tulajdonságairól, transzcendentális formája képének látása, emlékezés a vonzerejére, és fuvolája hangjának hallása. Akiben megjelent ez a kezdeti ragaszkodás, hasonló gondolkodású barátnők segítségével találkozik Krsnával. Fokozatosan nagyon mély lesz a kölcsönös szeretet a lélek és a legfelsőbb élvező, Sri Krsna, lét-tudat-boldogság között.
Tiszta és nem tiszta szeretet
Krsna örökké élvezi a transzcendentális kedvteléseket a lelki világban, Vradzsában. A lélek apró, érző részecske, ezért alkalmas arra, hogy részt vegyen azokban a kedvtelésekben. Amikor a lélek meg van kötve, transzcendentális azonossága illuzórikus formában jelenik meg, mint a durva és a finom testei. A transzcendentális azonosságban található, Krsna iránti tiszta szeretet is illuzórikus formában jelenik meg, mint a világi tudomány vagy világi dolgok kedvelése. A testi vagy elmebeli szeretet csak a tiszta Istenszeretet eltorzult formája. Ez nem tiszta szeretet. De mert a lélek tévesen látja az azonosságát, ezt tekinti valódi szeretetnek. Szeretet igazából csak két lélek között létezik.
Igazi szeretet
A Brhad-áranjaka Upanisád 4.5.6 mondja: „Amikor Jagjavalkja felesége, Maitréji elkülönült a durva és a finom szintektől, odament a férjéhez, és megkérte, adjon neki valami tanítást.
Jagjavalkja válaszolt, – Maitréji, a feleség nem önmagáért szereti a férjét. Ezt minden esetben a saját kedvéért teszi. Ugyanígy a férj is csak a saját érdekében szereti a feleségét. A férj, fiú, vagyon stb. iránti úgynevezett szeretet csak csalás. Utasítsd el teljesen ezt a becstelenséget, imádd Istent, a szeretet örök tárgyát, valamennyi lélek lelkét, szeresd Őt kizárólag a szeretet kedvéért. Ezért aki elkülönült az anyagi világtól és a finom testtől, nézze azt a Lelket, gondoljon rá, és tudakozódjon róla, akit a lelkek a legjobban szeretnek. Ezáltal mindent meg fog ismerni.”
A Védák e nagyon fontos tanításainak azt a mondanivalója, hogy a durva és a finom szinteken nincs szeretet. A szeretetnek ami látszatát itt találni, azt csak a lélekkel kapcsolatban lehet tapasztalni. A tiszta lélek transzcendentális, és a két lélek közötti szeretet a tiszta szeretet. Csak ezt a szeretetet érdemes keresni. A világi szeretet, az, ami az emberek között létezik, csak a lélek szeretetének torképe. A lelkek közötti szeretet az egyedüli igaz szeretet.
„Szeresd Krsnát,” ez a végső utasítás
A Srimad Bhágavatam 10.14.55 mondja: „Sri Krsna, akinek 64 kiváló tulajdonsága van, valamennyi léleknek a lelke.” A lelkek Krsna iránti szeretete mentes az anyagi megjelölésektől, és nagyon kiváló. Azok, akik a szeretet igazi természetének ismerete nélkül írnak a pszichológiáról és bonyolult szerelmi ügyekről, minden okosságuk ellenére csak az idejüket vesztegetik, mintha a hamuba öntenék a ghít (az áldozati tűz helyett). A büszkeség arra indítja ezeket az embereket, hogy csak a hírnévre törekedjenek. Ahelyett, hogy jót tennének a világgal, nagy szerencsétlenséget hoznak. Testvéreim! Ne hallgassátok az ilyen emberek ékesszóló beszédeit, ragaszkodjatok inkább tisztán a lélekhez, ragyogtassátok fel a lélek természetét azáltal, hogy az anyagi megjelölésektől mentes szeretetet tapasztaljátok.
Adatlap
Fordította:
Rohini Prijá d.d. (Szilágyi Márta), 2005. december
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Priti (Love) by Srila Saccidananda Bhaktivinoda Thakura
Translated from Sri Gaudiya Patrika, Year 11, Issue 3
Published in the Rays of the Harmonist, No 13, Karttika 2003
www.bvml.org
Bhaktipédia felelős:
B.A. Késava szvámí
