Szerkesztési segédlet

Mire való, hogyan használd?

Hogy jól használható és egységes kinézetű legyen a Bhaktipédia, az egyes lapokon standard beállításokat kell használnunk. Ezek egyszerűek, akár egyenként is könnyen beírhatók, de itt csoportosítva megtalálod a kódjukat, amiket sima másolással átvihetsz a szerkesztés alatti lapodra.

Ha ezt a lapot új ablakban nyitod meg, akkor könnyen ide-oda ugorhatsz. Az átmásolt kód szöveges részét természetesen a megfelelő szövegre kell változtatni, s több lap esetén már ne innen, hanem az előző lapodról másold tovább.

A fájlnevek megadásásának helyes módja

Amikor új lapot hozol létre a Bhaktipédiában az [[új lap]] kóddal (új lap), akkor az új lap a kettős zárójelek közé írt szöveg szerinti címmel fog létrejönni, méghozzá abban a mappában, ahol éppen vagy. (Valójában a szóközök helyett aláhúzás kerül a fájlnévbe. Nézd csak meg ezt a lapot szerkesztői módban. A lapot a program Main.Szekesztési_segédlet néven menti el a Main mappába. A pont előtt rész mindig a mappa neve.)

Az anyagok elhelyezése ugyanúgy mappákban történik, mint a saját gépeden, de csak egy szinten, vagyis mappát mappába tenni nem lehet. A Main mappát használjuk az általános szövegek részére, mint pl. a katalógus, a menüpontok vagy éppen ez, amit olvasol. A Lexikon mappába kerül minden olyan hivatkozás, ami a lexikonba való.

A saját lapjaidat tedd a szerző nevét viselő mappába. Ha még nincs ilyen, akkor egyszerűen létrehozhatod a [[szerző/új lap]] kóddal (új lap). A dőlt jel előtti rész lesz a mappa neve. A katalógusban megnézheted, hogy az adott szerzőnek mi a pontos mappa-neve, amit (szerkesztés módban) kimásolhatsz az új anyaghoz. A Main mappába ne rakjál könyvet vagy cikket, csak szerzőhöz.

A fájlnév megadásakor figyelni kell arra, hogy a név ne tartalmazzon pontot és dőlt elválasztó jelet, mert ezeket a program úgy értelmezi, hogy a pont ill. elválasztó előtti rész a mappa neve, utáni a fájlnév. Ha pedig két pont is van, akkor csak az utolsót értelmezi, az az előttivel nem tud mit kezdeni. Ezért nem adhatsz meg olyan fájlnevet, mint A.Cs. Bhaktivédanta vagy 5. fejezet, ill. Második rész/Abhidéja, mert akkor egy Cs egy 5, ill. Második_rész nevű mappa fog létrejönni, bennük egy Bhaktivédanta, fejezet ill. Abhidéja nevű fájllal. A helyes metódus: ACs Bhaktivédanta, 5 fejezet, Második rész Abhidéja. Mivel ez nem túl szép, és később nehezebb hivatkozni rá, azt javaslom, hogy a fájneveket a következőképpen add meg:

Ha könyvról van szó, akkor a nyitólap legyen simán a könyv címe (ha túl hosszó, akkor rövidített formában), természetesen már a szerző mappájában. A további részek, fejezetek célszerűen kapják a 01, 02, 03 stb. kiegészítést a könyvcímhez. Így egyszerű, jól használható és könnyen azonosítható elnevezési rendszert hozol létre. Ha nem így teszel, hanem pl. a fejezetek címét adod meg, akkor a könyv struktúrája fájlszinten szétesik, mert ábécében a fejezetek címe nem a könyv szerint sorrendben állnak, ill. egy adott szerző különböző könyveihez tartoző címek teljesen összekeverednek. A címhez írt sorszámozás a jó megoldás. Példákat találsz a katalógusban, de itt a mintája:

[[szerző/könyvcím]] könyvcím
[[szerző/könyvcím 01]] könyvcím 01
[[szerző/könyvcím 02]] könyvcím 02
[[szerző/könyvcím 03]] könyvcím 03

A belső navigálás valóban eszszerű az ilyen nevekkel, s hogy a tényleges fejezetcím is megjelenjen, arra a megoldás, hogy a fájlnévet követő | jel után beírod az aktuális címet. A szövegben ez a cím fog megjelenni (nem a fáljnév), de a hivatkozásból (szerkezstői módban) pontosan látni fogod, hogy mihez tartozik ez a szövegrész. A | után bármilyen jelet írhatsz már, ott nem befolyásolja a fájlok elnevezését.

[[szerző/könyvcím]] Bukásom története
[[szerző/könyvcím 01]] Miért kellett megszületnem?
[[szerző/könyvcím 02]] A 7. év
[[szerző/könyvcím 03]] Epilógus

Ugyanilyen módon tudjuk az ACs Bhaktivénadta fájlnevet felodani A.Cs. Bhaktivédantára.

Egy könyv első lapján van a főcím, a tartalomjegyzék és a könyvre vonatkozó egyéb adatok (kolofón). Ez a lap kapja a könyvcím számozás nélküli elnevezését. A fejezeteket számozzuk sorban. Ha vannak alfejezetek, akkor a számozást így érdemes csinélni: könyvcím (nyitólap, tartalom, kolofón), könyvcím 01, könyvcím 02 (első, msáodik stb. rész bevezetője, ha a fejezetek előtt van ilyen, könyvcím 01-01, könyvcím 01-02, könyvcím 01-03 (első rész első, második stb. fejezet), könyvcím 02-01, könyvcím 02-02, könyvcím 02-03 (második rész első, második stb. fejezet), könyvcím 03 (pl. epilógus). A számozásban kell a nulla, ha százas nagyságrendű fejezetcím van akkor 001, 002 stb. módon kell alkalmazni (pl. Mahábhárata).

Nem rendezett cikkgyűjtemény esetén (mint pl. a Történetek a Mahábharatából, vagy a Lexikon) nincs értelme a sorszámozásnak, akkor a címet adjuk meg egyedül, hiszen mindegyik anyag más címet visel. Ilyenkor az egyedüli sorrendet az határozza meg, hogy mi milyen katalógust készítünk hozzá.

Könyv első lapjának ill. egy lapos anyagnak fejléce és címe

Kód

(:title Főcím:)
(:notitle:)

%center%[[Lexikon/Szerző | Szerző Neve]]

! Főcím
%center%''Alcím (opcionális)''

Magyarázat

A (: title... kód teszi lehetővé, hogy tetszőleges szöveg jelenjen meg a böngésződ legtetején és ez lesz a lap címe az inerneten. Enélkül a fájlnév jelenne meg, ami zavaró lenne. A (:notitle... kód megakadályozza, hogy a fájlnév jelenjen meg címként a szöveg felett. A Főcím, Alcím, Szerző stb. szövegrészeket értelemszerűen meg kell változtatni. A | jel után szerző neve csak akkor kell, ha a szerző neve pontot tartalmaz vagy valamiért eltér a lexikonban szócikként felvett fáljnévtől (pl. A.Cs. Bhaktivédanta esetében), különben törölhető. Alcím nem mindig van, töröld, ha éppen nincs.