Bhagavad-gítá


IX.

A legbizalmasabb tudás

1A Legfelsőbb Személy szólt:

„Kedves Ardzsunám, mivel te sohasem irigykedsz rám, átadom neked a legtitkosabb bölcseletet, melyet megis­merve megszabadulsz az anyagi lét szenvedéseitől. 2Ez a tudás a bölcsesség királya, a legnagyobb titok az összes titok közül. Ez a legtisztább tudás, örökkévaló, örömmel végezhető, és a vallás tökéletessége, mert megvalósítása által közvetlen tapasztalatot nyújt az önvalóról.

3Ó, Ellenség Legyőzője, akik az odaadó szolgálatban nem rendelkeznek hittel, azok nem érhetnek el engem, ha­nem visszatérnek az anyagi világbeli születéshez és halál­hoz.

4Megnyilvánulatlan formámban ezt az egész univerzu­mot áthatom. Minden lény Bennem van, de én nem va­gyok bennük. 5És mégsem nyugszik bennem minden te­remtett. Íme misztikus hatalmam! Habár én vagyok az összes élőlény fenntartója, s jelen vagyok mindenhol, mégis én magam vagyok a teremtés eredeti forrása. 6Tudd meg, hogy minden élőlény úgy nyugszik bennem, miként a mindenhol fújó, erős szél állandóan az éteri űr­ben.

7Ó, Kuntí fia, a korszak végével minden anyagi meg­nyilvánulás visszatér belém, de a következő korszak haj­nalán újra teremtek energiám által. 8Ez az egész kozmi­kus megnyilvánulás nekem van alárendelve. Akaratom ál­tal újra meg újra megnyilvánul, s végezetül akaratom által is semmisül meg. 9Ó, Dhanandzsaja, mégsem kötnek meg ezek a tettek engem. Mindig különálló vagyok tőlük, mintha semleges lenne helyzetem.

10Ó, Kuntí fia, az anyagi természet az én irányításom alatt működik, létrehozva a mozgó és mozdulatlan lénye­ket. Az anyagi természet törvénye alapján ismétlődve te­remtődik, és semmisül meg ez a megnyilvánulás.

11Az ostobák kigúnyolnak, mikor alászállok emberi alakomban. Nem ismerik transzcendentális természetem és mindenek felett álló, páratlan uralmam. 12Ezek a meg­tévesztett emberek vonzódnak a démoni és ateista néze­tekhez. Ebben az illuzórikus állapotban a felszabadulás­hoz, a gyümölcsöző tettekhez és a tudomány műveléséhez fűzött összes reményük vereséget szenved.

13Ó, Prthá fia, a nagy lelkek, akik nincsenek illúzióban, az Isteni természet védelme alatt állnak. Teljesen lefoglal­ják magukat az odaadó szolgálatban, mert az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként, eredetinek és kimeríthetet­lennek ismernek engem. 14Ezek a nagy lelkek állandóan az én dicsőségem zengik, nagy elszántsággal igyekeznek, s leborulva Előttem szüntelen odaadással imádnak en­gem. 15A tudást művelők a Legfelsőbb Urat imádják, mint a páratlanul állót, a sokban jelenlevőt és az univerzális for­mát.

16Én vagyok a szertartás, az áldozat, az ősatyáknak szó­ló áldozás, a gyógyító fű és a transzcendentális mant­ra. Én vagyok a vaj, a tűz és a felajánlás. 17Én vagyok az uni­verzum atyja, az anya, a fenntartó és az ősatya. Én va­gyok a tudás tárgya, a tisztító és az aum szótag. A Rg, Száma és Jadzsur szintén én vagyok. 18Én vagyok a cél, a fenntartó, az úr, a tanú, a hajlék, a menedék és a legkedve­sebb barát. Én vagyok a teremtés és a megsemmisülés, mindennek alapja, a nyugvóhely és az örök mag. 19Ó, Ar­dzsuna, én adom a hőt, s én irányítom az esőt és a száraz­ságot. Én vagyok a halhatatlanság megszemélyesítője is; a létezők és a nem létezők egyaránt bennem vannak.

20Akik a felsőbb bolygókra vágyva a Védákat tanulmá­nyozzák, és a szóma italt fogyasztják, azok közvetve imádnak engem. ők Indra bolygóján fognak megszületni, hogy isteni élvezetekben vegyenek részt. 21A mennyei ér­zéki örömök élvezete után ismét visszatérnek a halandók bolygójára. Így, a védikus elveket követve csupán röpke boldogsághoz jutottak.

22De akik odaadással imádnak engem, transzcendentá­lis Formámon meditálva, azoknak elhozom, amire szüksé­gük van, s megőrzöm, amijük van.

23Ó, Kuntí fia, amit az ember a félisteneknek ajánl, igaz tudás nélkül teszi, hiszen valójában engem illet az. 24Én vagyok az egyetlen élvező, és az áldozat egyedüli célja. Visszaesnek azok, akik nem ismerik fel igazi, transz­cendentális természetemet.

25A félisteneket imádók a félistenek között fognak újra­születni, akik a szellemeket és hasonlókat imádják, azok közéjük születnek, az ősatyák imádói az ősatyákhoz jutnak, s akik engem imádnak, azok velem fognak élni.

26Ha valaki szeretettel és áhítattal áldoz nekem egy le­velet, virágot, gyümölcsöt vagy egy kis vizet, én elfoga­dom azt. 27Ó, Kuntí fia, ajánld fel nekem mindazt, amit cselekszel, eszel, elajándékozol, valamennyi vezeklésed­del együtt! 28Ily módon megszabadulsz a jó és a rossz cse­lekedetek összes visszahatásától, s a lemondás ezen el­vével felszabadulsz, és eljutsz hozzám.

29Én mindenkivel szemben egyenlő vagyok: senkire sem irigykedem, és olyan sincs, akivel pártoskodnék. De aki odaadással szolgál engem, az bennem van, a barátja vagyok, s nekem is barátom ő.

30Még ha valaki a legszörnyűbb tettet is követi el, ha odaadó szolgálatot végez, szentnek kell tekinteni, mert a helyes utat járja. 31Hamarosan tisztességessé válik, és ma­radandó békét ér el. Ó, Kaunteja, hirdesd bátran, az én hí­vem nem vész el soha!

32Ó, Pártha, legyen az bárki: nő, kereskedő, vagy ala­csony család szülötte, ha oltalmat keres nálam, elérheti a legfelsőbb rendeltetési helyet. 33Akkor hát mennyivel job­bak a bráhmanák, az igazak, a bhakták és a szent kirá­lyok! Ők ebben az ideiglenes és nyomorúságos világban szeretettel szolgálnak engem.

34Elmédben gondolj mindig rám, légy bhaktám, ajánld hódolatodat nekem, és imádj engem! A bennem való teljes elmélyüléssel biztosan eljutsz hozzám.

< A Legfelsőbb elérése | Bhagavad-gítá | Az Abszolút fensége >

Page last modified on May 31, 2008, at 08:57 AM