Bhagavad-gítá


VII.

Az Abszolútról szóló tudás

1A Magasztos Úr szólt:

„Halld most, ó, Prthá fia, hogyan ismerhetsz meg engem teljesen, kétségtelenül, a rólam való teljes tudat által, a jóga gyakorlásával, az elmét rám irányítva! 2Most részle­tesen megmagyarázom neked a fenomenális és a lelki tu­dományt is, s ha megértetted ezeket, nem lesz már semmi, amit tudnod kellene.

3Sok ezer ember közül talán egy törekszik tökéletes­ségre, s a tökéletességet elértek közül igazán alig ismer engem egy is.

4Föld, tűz, víz, levegő, éter, elme, értelem és hamis ego – e nyolc képezi az én különálló anyagi energiámat. 5Ó, Erős-karú, ezen alsóbbrendű természeten kívül van egy felsőbbrendű energiám, mégpedig az anyagi természettel küzdő élőlények, akik fenntartják az univerzumot.

6Meggyőződhetsz arról, hogy én vagyok a forrása és a feloszlása minden anyaginak és lelkinek. 7Ó, bőség meg­hódítója, Nálamnál nincsen felsőbb igazság. Minden raj­tam nyugszik, mint gyöngysor a fonálon. 8Ó, Kuntí fia, én vagyok a víz íze, a Nap és a Hold fénye, az aum szótag a védikus mantrákban, a hang az éterben, és az emberi ké­pesség.

9Én vagyok a föld eredeti illata, a tűz heve, az élők éle­te, valamint minden aszkéta vezeklése. 10Ó, Prthá fia, tudd meg hát: én vagyok minden lét eredeti magja, az ér­telmesek értelme, a hatalmasok bátorsága.

11Ó, Bharaták ura, én vagyok az erő az erősekben, azokban, akik vágy és szenvedély nélküliek; és én vagyok az a nemi élet, amely nem ellenkezik a vallásos elvekkel.

12Mindegyik létállapot az én energiámból nyilvánul meg, legyen az a jóság, a szenvedély vagy a tudatlanság kötőerejében. Tudd meg, hogy bizonyos értelemben én vagyok minden, de mégis független mindentől. Rám nem hatnak az anyagi természet kötőerői. 13A három kötőerő­től megtévesztett világ nem ismer engem, aki a gunák fe­lett állok, aki kimeríthetetlen vagyok.

14Az anyagi természet három kötőerejéből álló Isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadták ma­gukat nekem, azok könnyen túllépnek rajta.

15Az alábbi bűnös emberek nem hódolnak meg előt­tem: a felettébb ostobák, az emberiség alja, akiket az illú­zió megfosztott tudásuktól, s akik a démonok ateista ter­mészetével rendelkeznek.

16Ó, Bharaták legjobbja, négyféle jámbor ember végez odaadó szolgálatot nekem: aki szenved, az anyagi javakra vágyó, a kíváncsi, és aki az Abszolútról szóló tudás után kutat. 17Ezek közül a teljes tudással rendelkező bölcs a legjobb, aki a tiszta, odaadó szolgálat által egyesül Velem, mert nagyon kedves Vagyok neki, és ő is kedves Szá­momra.

18Ezek a bhakták kétségtelenül mind nemes lelkek, de aki a rólam szóló tudással rendelkezik, arra mint Bennem lakozóra tekintek én. Transzcendentális szolgálata által ő elér engem, a legvégső célt. 19Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát nekem, mert tudja, hogy én vagyok minden ok oka. Az ilyen nagy lélek bizony ritka.

20Kiknek elméjét eltorzították az anyagi vágyak, meg­hódolnak a félistenek előtt, és követik a saját természetük szerint kiszabott imádatszabályokat. 21Mihelyt valaki a félis­teneket kívánja imádni, én – a mindenki szívében je­lenlevő Felsőlélek – megszilárdítom hitét, hogy átadhassa magát annak a félistennek. 22Ilyen hittel felruházva, a ki­választott félisten kegyét kereső vágyai teljesülnek. Való­jában azonban egyedül én vagyok az, aki ezeket az áldá­sokat adja. 23A csekély értelmű emberek a félisteneket imádják, de az efféle hódolat gyümölcsei korlátoltak és mulandóak. A félistenek imádói a hozzájuk tartozó boly­gókra jutnak, míg bhaktáim végül az én legfelsőbb boly­gómra kerülnek.

24Az ostobák, akik nem ismernek engem, azt hiszik, úgy öltöttem fel ezt a formát és személyiséget. Csekély tudásuk révén nem ismerik felsőbb természetemet, mely változatlan és páratlan. 25Én sohasem nyilvánulok meg a balgák és az értelem nélküliek előtt. Számukra rejtve ma­radok belső teremtő energiám, a jóga-májá által, így a megtévesztett világ engem, a megszületetlent és kimerít­hetetlent nem ismer.

26Ó, Ardzsuna, mint az Istenség Legfelsőbb Személyi­sége, én tudok mindenről, ami a múltban történt, ami most történik, s mindenről, ami a jövőben történni fog. Az ös­szes élőlényt ismerem, engem azonban senki sem.

27Ó, Bharata leszármazottja, ó, ellenség fenyítője, min­den élőlény illúzióban születik, legyőzve a vágy és a gyű­lölet kettősségétől. 28Akik jámboran cselekedtek ebben és előző életükben, akiknek bűnös tettei teljesen kipusztul­tak, s akik megszabadultak az illúzió ellentétpárjaitól, azok határozottan hozzáfognak szolgálatomhoz. 29Az ér­telmes emberek, akik igyekeznek megszabadulni az öreg­ségtől és haláltól, menedéket keresnek a Hozzám irányuló odaadó szolgálatban. Valójában ők a Brahman, mert mindent tudnak a transzcendentális és a gyümölcsöző cse­le­kedetekről.

30Akik úgy ismernek engem, mint a Legfelsőbb Urat, mint az anyagi megnyilvánulás irányító elvét, a félistenek eredetét és az összes áldozat fenntartóját, azok szilárd el­mével képesek megérteni és felismerni engem még a halál pillanatában is.”

< Dhjána-jóga | Bhagavad-gítá | A Legfelsőbb elérése >

Page last modified on May 31, 2008, at 08:55 AM