CCXXVI. fejezet
Khándavadaha Parva (folytatás)
Vaisampájana szólt
1. A kétségbeesett, betegségéből ki nem gyógyult és dühös Agni ismét elment a Nagyapához.
2. Mindent elmondott Brahmának, ami történt. A dicső Brahmá egy pillanatig gondolkodott, aztán így szólt hozzá,
3. „Ó bűntelen, már tudom a módját annak, hogyan falhatod fel még ma a Khándavát – akár Sacsí férjének (Indrának) a szeme láttára.
4. Ó Visvavaszu, a két régi istenség, Nara és Nárájana megjelentek az emberek világában, hogy beteljesítsék a menny lakóinak (a félisteneknek) a célját.
5. Földi neveik Vászudeva (Krsna) és Ardzsuna. Most éppen ott tartózkodnak a Khándava (erdő) közelében.
6. Kérd meg ezt a két hőst, hogy segítsenek neked a Khándava elpusztításában. Akkor aztán felfalhatod, még ha a félistenek védelmezik is.
7. Ők biztosan nem hagyják, hogy a Khándava lakói elmeneküljenek; meghiusítják Indra (kísérletét) is. Efelől nincs semmi kétségem.”
8-10. Agni gyorsan odament Krsnához és Ardzsunához. Azt már elmondtam neked, hogy mit mondtak e dicső párnak. Ó királyok legjobbja, amikor Vivatsza (Ardzsuna) meghallotta Agni szavait, aki Indra kívánsága ellenére el akarta emészteni a Pándavák ellenségeit, ezeket az alkalomhoz illő szavakat mondta neki,
11. „Számtalan kiváló mennyei fegyverem van, és még több mennykővel harcoló (Indra) ellenében is megküzdök.
12. Ó dicső (Agni), csak éppen olyan íjam nincs, amely megfelelne karjaim erejének, és elbírná azt az erőt, amellyel harcolok a csatában.
13. Mivel a kezeim nagyon könnyűek, olyan nyilakra lenne szükségem, amelyek soha sem fogynak ki (a tegezből). A kocsim is alig bírn el annyi nyílnak a terhét, amennyit magamnál kívánok tartani.
14. Szükségem lenne (néhány) tiszta fehér színű, szélsebes lóra, és egy kocsira, amely olyan ragyogó, mint a nap; kerekeinek csattogása hasonlítson a felhők morajlására.
15. Olyan fegyverünk sincs, amely megfelelne Krsna vitézségének. Neki olyan fegyver kellene, mint amilyennek Mahádeva (Siva) öli meg a Nágákat és a Pisácsákat a csatában.
16. Ó dicső (Agni), add meg nekünk az eszközöket, hogy sikeresek legyünk; nehogy Indra esőt zúdítson erre a kiterjedt erdőre.
17. Ó Agni, készek vagyunk arra, hogy mindent megtegyünk, ami férfiassággal és vitézséggel lehetséges. Te azonban, ó dicső lény, add meg a megfelelő eszközöket.”
Így végződik a kétszázhuszonhatodik fejezet, Ardzsuna és Agni beszélgetése, az Adi Parva Khándavadahájában.
