CCV. fejezet

Viduragamana Parva (folytatás)

Bhísma szólt

1. Ó Dhrtarástra, én soha sem egyezem bele abba, hogy viszálykodjunk Pándu fiaival. Nem kétséges, hogy Pándu olyan volt nekem, mint te vagy.

2. Gándhárí fiai éppen olyan (kedvesek) nekem, mint Kuntí fiai. Ó Dhrtarástra, éppen úgy meg kell védenem őket, mint téged.

3. Ó király, még sokkal kedvesebbek nekem, mint Durjodhana herceg és a többi Kuru.

4. Soha nem örülhetek annak, ha viszálykodunk velük. Köss egyezményt ezekkel a hősökkel, add oda nekik a királyságod felét. Nem kétséges, hogy ez a Pándavák ősi királysága.

5. Ó Durjodhana, ahogy te ezt a királyságot apád után a magadénak tartod, ugyanígy vélekednek a Pándavák is.

6. Ha Pándu dicső fiai nem kapják meg a királyságot, hogyan lehetne az a tiétek, vagy a Bharata-nemzetség bármelyik utódáé?

7. Ó Bharata-nemzetség legjobbja, ha úgy gondolod, jogosan vetted birtokba a királyságot, úgy gondolom, ők is úgy vélhetik, jogosan és még teelőtted vették azt birtokba.

8. Add oda nekik békével a királyság felét. Ó emberek legjobbja, ez mindenkinek csak a javára válik.

9. Ha másként cselekszel, az nem lesz jó senkinek. Nem kétséges, hogy becstelenekké válunk.

10. Próbáld meg fenntartani a jó híredet. A jó hírnév az erő forrása. Azt mondják, hiába él az az ember, aki elvesztette a becsületét.

11. Ó Kuru leszármazottja, Ó Gándhárí fia, az ember nem hal meg addig, amíg jó a hírneve. Addig él, amíg ez megvan; meghal, ha elveszett.

12. Kövesd ezért azt a gyakorlatot, amely méltó a Kuru-nemzetséghez. Ó hatalmas karú hős, cselekedj úgy, ahogy őseid tették előtted.

13. Nagy szerencsénk, hogy Prthá fiai élnek; szerencse, hogy Prthá még él. Szerencse, hogy a bűnös Purocsana sikertelenül pusztult el (nem sikerült a gonosz terve).

14. Ó Gándhárí fia, egyetlen élő teremtménnyel sem találkozhattam azóta, hogy azt hallottam, Bhodzsa leányának, Kuntínak a fiai halálra égtek.

15. Ó emberek legjobbja, amikor az emberekmeghallották, hogyan ölték meg Kuntít, még Purocsanát sem tartották annyira bűnösnek, mint téged.

16. Ó király, eloszlatta a rossz híred az, hogy Pándu fiai megmenekültek a tűzvészből és ismét megjelentek.

17. Ó Kuru leszármazottja, tud meg, hogy amíg ezek a hősök (a Pándavák) élnek, még a mennykővel harcoló (Indra) maga sem foszthatja meg őket apai örökségüktől.

18. Erényesek és egyetértésben élnek; egyenlő rész jár nekik a királyságból, és nem igazságos, ha ebből kizárjuk őket.

19. Ha igazságosan akarsz cselekedni, úgy, ahogyan nekem kedves, ha mindenki javára törekszel, akkor add oda nekik a fele királyságod.

Így végződik a kétszázötödik fejezet, Bhísma szavai, az adi Parva Viduragamanájában.