CC. fejezet

Vaiváhika Parva (folytatás)

Drupada szólt

1. Ó nagy Rsi, csak azért akartam úgy cselekedni, ahogy mondtam, mert ezt még nem hallottam tőled. Most már képtelen vagyok arra, hogy az ellen tegyek, amit a félistenek elrendeltek. Azt teszem, amit te mondasz.

2. A végzet csomóját nem lehet kioldani. Nincs olyan, ami ne a saját tetteink eredménye lenne. Az, amit azért tettem, hogy szerezzek egy férjet (a lányom számára), az most ennek az új rendelkezésnek a forrása lett.

3. Mivel Krsná (Draupadí) ismételten kérte (egyik előző születésében), 'Adj nekem férjet', a nagy istenség ennek megfelelően teljesítette a kívánságát. Ő tudja, hogy ebben mi a helyes, mi a helytelen.

4. Ha ezt Sankara rendelte el, akár bűnös, akár erényes ez a dolog, nem rajtam múlik. Fogják hát meg ezek a hősök Krsná kezét, az illő szertartások szerint.

Vaisampájana szólt

5. Ezután a dicső Rsi így szólt Dharmarádzsához (Judhisthírához), „Ó Pándu fia, áldásos ez a mai nap. A hold belépett a Pasja csillagképbe. Ma először te fogod meg Krsná kezét.

6. Dzsagmaszena király és a fia megtették az előkészületeket az esküvőre. (A király) számos értékes ajándékot készített ki, és ő elővezette Krsnát, aki megfürdött, ékszerekkel és gyöngyökkel díszítette magát.

7. A király összes barátai és rokonai, az államminiszterek, sok-sok bráhmana és polgár is eljött nagy örömmel, hogy végignézze az esküvői ceremóniát.

8. Drupada kiváló emberekkel ékesített palotája, lótuszvirágokkal és liliomokkal teli kertjei, a felvonult hadtest és köröskörül a gyémántok és drágakövek éppen olyanok voltak, mint a szikrázó csillagokkal kirakott ég.

9. A Kuru hercegek, ezek az ifjú hősök szintén megfürödtek, fülbevalókkal ékesítve, drága ruhákba öltözötten, szantálpéppel illatosítva elvégezték az Avisekát (előkészítő ceremónia), és a többi szokásos, áldásos szertartást.

10. Ó uram, örömteli szívvel, egymás után vonultak oda (az esküvő helyére), mint a bikák a karámba. Dhaumja, a papjuk kísérte őket, aki olyan ragyogó volt, mint a tűz.

11. Ekkor ez a Védaismerő pap (Dhaumja) meggyújtotta a szent tüzet, és beleöntötte a ghít a megfelelő mantrákkal. Ezután ez a mantraismerő bráhmana odahívta Judhisthírát, és összeadta Krsnával (Draupadíval).

12. A menyasszony és a vőlegény megfogták egymás kezét, és (hétszer) körüljárták a tüzet. Így adta össze őket a Védaismerő Dhaumja. Ezután elvált a csaták ékességétől (Judhisthírától), és kiment a palotából.

13. Ezután a többi hatalmas, drága ruhákba öltözött szekérharcos, a Kuru-nemzetség fenntartói fogták meg Draupadí kezét a következő napokon.

14. A mennyei Rsi elmondott még egy nagyon csodálatos dolgot, éspedig azt, hogy ez az emelkedett lelkű és karcsú derekú hölgy (Draupadí) minden nap visszanyerte a szűzességét (mindegyik esküvője után).

15. Az esküvő végén Drupada mindenféle értékes holmit ajándékozott ezeknek a nagy szekérharcosoknak: száz kocsit arany zászlókkal, amelyek mindegyikét négy aranykantáros paripa húzta,

16. száz elefántot, és mindegyikük homlokán ott voltak az áldásos jelek; olyannak tűntek, mint megannyi aranyormú hegy. Száz fiatal szolgálólányt is adott, akik drága ruhákat viseltek, díszekkel és virágkoszorúkkal ékeskedtek.

17. A hold-nemzetség emelkedett lelkű királya (Drupada) a tüzet hívta tanúságul, és a félistenekhez hasonló hősöket külön-külön is megajándékozta nagy vagyonnal, ragyogó ékszerekkel és sok drága ruhával.

18. Amikor az esküvőnek vége volt, és miután elnyerték a Laksmíhoz hasonló leányt és a nagy vagyont, Pándu hatalmas fiai, mint megannyi Indra, nagy boldogságban éltek a Panycsála király fővárosában.

Így végződik a kétszázadik fejezet, Draupadí házassága, az Adi Parva Vaiváhikájában.