CLXXII. fejezet

Csaitraratha Parva (folytatás)

Vaisampájana szólt

1. Amikor a dicső Vjásza elment, az emberek legjobbjai, a Pándavák örömteli szívvel indultak (Panycsálába), és Kuntí haladt elől.

2. Az ellenségek fenyítői észak felé mentek, hogy elérjék a céljukat. Éjjel-nappal gyalogoltak, és eljutottak Somasramába.

3. Az emberek legjobbjai, Pándu fiai a Gangesz (partjára) értek. A nagy szekérharcos Dhanandzsaja (Ardzsuna) előrement, fáklyával a kezében mutatta az utat, és védelmezte őket.

4. A Gangesz pompás vizében, magányosan játszadozott a Gandharvák büszke királya (Csitraratha) a feleségeivel.

5. Zajt hallott (a Pándavák lépteit), amint a folyóhoz közeledtek. A nagyon erős Gandharva nagyon dühös lett a zaj miatt.

6. Amikor meglátta az ellenség fenyítőit, a Pándavákat és az anyjukat, előrántotta félelmetes íját, és így szólt,

7-8. „Ismeretes, hogy a sötét éjszakát megelőző alkony első negyven lavája kivételével (az éjszaka többi része) a Jaksáké, a Gandharváké és a Ráksaszáké, akik mindenhova el tudnak menni, ahova nekik tetszik. A fennmaradó idő az embereké.

9. Ezért ha kapzsiságában bárki is erre kóborol ezekben a pillanatokban, és megközelít bennünket, mi (a Gandharvák) és a ráksaszák megöljük azokat a bolondokat.

10. A Védákban jártas emberek nem helyeslik, ha ilyen emberek – vagy akár királyok a hadseregeik élén – éppen ilyenkor mennek oda egy tóhoz vagy egy folyóhoz.

11. Maradjatok távol. Ne gyertek a közelembe. Nem tudjátok, hogy én most a Bhagirathí vizében fürdöm?

12. Tudjátok meg, hogy én Angarparna Gandharva vagyok, aki csak karjai erejében bízik. Büszke vagyok és kevély; Kuvera barátja vagyok.

13. Ez itt az én erdőm a Gangesz partján, Angarparna erdeje, itt szórakozom a kedvem szerint.

14. A Kapálikák, a Sringik, de még a Devák sem mernek idejönni – úgy tűnik, hogy ti emberek vagytok. Hogy mertek ilyen közel jönni hozzám, aki a legragyogóbb ékszer vagyok Kuvera koronájában?”

Ardzsuna szólt

15. Ó te nyomorult, ki elől lehet elzárni az óceánt, a Himálaja lejtőit vagy ezt a Gangesz folyót, akár éjjel, akár nappal vagy alkonyatkor?

16. Ó égenjáró, akár üres a gyomor, akár teli, nincs olyan különleges időpont, amikor oda ne lehetne menni ehhez a legkiválóbb folyóhoz, sem éjjel, sem nappal.

17. Mi nagyon nagy vitézek vagyunk – nem törődünk azzal, hogy mikor zavarunk téged. Ó gonosz lény, téged csak azok imádnak, akik képtelenek (a harcra).

18. A Himálaja arany csúcsai között fakadó Gangesz hét ágra szakadva ömlik az óceánba.

19. (Ezek a) Gangá, Jamuná, Szaraszvatí, Vitasthá, Szaradzsu, Gomatí és Gandakí.

20. Azok, akik e hét folyó vitéz isszák, megtisztulnak a bűneiktől. Ó Gandharva, amikor ez a szent Gangá a mennyei birodalmakon keresztül folyik, ott Alaknandának nevezik,

21-22. a Pitrik birodalmában pedig Vaitaránínak, amelyen a bűnösök nem kelhetnek át. Krsna Dvaipájana azt mondta, hogy ezt az áldásos és mennyei folyót mindenki, bármikor megközelítheti. Miért akarsz elűzni minket? Ez nem felel meg az örök erénynek.

23. Miért is adnánk a szavaidra, miért ne érintenénk meg a Bhagirathí szent vizeit, amelyeket mindenki, bármikor megközelíthet?

Vaisampájana szólt

24. Angarparna nagyon dühös lett, felemelte íját, és kilőtte a nyilait, amelyek olyanok voltak, mint a mérges kígyók.

25. A Pándava Dhanandzsaja azonban minden nyilat elhárított remek pajzsával, és a kezében tartott fáklyával.

Ardzsuna szólt

26. Ó Gandharva, ne törd magad, hogy elijeszd azokat, akik ügyesen bánnak a fegyverekkel; hiszen a rájuk hajított fegyverek éppúgy elenyésznek, mint a tajték.

27. Ó Gandharva, tudom, hogy a Gandharvák az emberek felett állnak (vitézségben). Ezért mennyei fegyvereket fogok használni, úgy vívok meg veled. Nem tévesztlek meg varázserőkkel.

28. Azt a tűzfegyvert, amelyet rád fogok hajítani, korábban Indra tanítója, Brhaszpati adta Bharadvádzsának.

29. Bharadvádzsától Agnivisa kapta, Agnivisától az én tanítóm; ez a kiváló bráhmana, Drona adta ezt nekem.

Vaisampájana szólt

30. E szavakkal a Pándava (Ardzsuna) dühösen megcélozta a Gandharvát ezzel a vakító tűzfegyverrel, amely azonnal elégette a kocsiját.

31. A nagyon hatalmas Gandharvát egészen elkábította az ütés ereje, és fejjel előre zuhant le a kocsijáról,

32. Dhanandzsaja azonban megragadta virágfüzérekkel ékes fejét, a hajánál fogva. Fivére felé rángatta őt (a Gandharvát), akit a fegyver megsebesített, és elvesztette az eszméletét.

33. Kumbhinasí, a Gandharva felesége meg akarta menteni a férjét, ezért odalépett Judhisthírához, és oltalmat kért tőle.

A Gandharví szólt

34. Ó magasztos, terjeszd ki rám az oltalmadat. Szabadítsd ki a férjemet. Ó uram, Kumbhinasí Gandharví vagyok – az oltalmadat kérem.

Judhisthíra szólt

35. Ó ellenségek fenyítője, ki ölne meg egy ellenséget, akit már legyőztek a csatában, akit megfosztottak jó híréről, akit egy asszony védelmez, és aki nem képes megvédeni magát? Ó gyermekem, engedd szabadon.

Ardzsuna szólt

36. Ó Gandharva, tartsd meg az életedet. Menj el innen, és ne bánkódj. Ma a Kuruk királya, Judhisthíra parancsolta meg nekem, hogy legyek kegyes hozzád.

A Gandharva szólt

37. Legyőztél, ezért nem használom többé a régi nevemet, az Angarparnát. Nem fogok csak a nevemben dicsekedni, amikor valójában sem olyan erős, sem olyan vitéz nem vagyok, mint az emberek.

38. Nagy szerencsém, hogy olyan emberrel kerültem össze, aki mennyei fegyvereket forgat. Most pedig át akarom adni Ardzsunának a Gandharvák varázserejét.

39. Kiváló és szépséges kocsimat elégette a te tűzfegyvered. Korábban Csitrarathának hívtak, mivel olyan szépséges kocsim volt, ezentúl úgy fognak hívni, Dagdharatha (kinek kocsija elégett).

40. Ma átadom a varázstudományt, amelyről az imént beszéltem, és amelyet aszkézisemmel szereztem meg. Átadom annak a dicső embernek, aki megkímélte az életemet.

41. Mi az a jó szerencse, amit meg nem érdemel az, aki legyőzte az ellenségét, de az életét megkíméli?

42. Ennek a tudománynak a neve Csaksusi. Manu Szómának tanította, Szóma Visvaparbhának, Visvaparbha pedig nekem.

43. Ha a tanító olyan valakinek adja, aki Kapurusa (akinek nincs energiája), el fogja veszteni az erejét. Az eredetéről már beszéltem neked, most hallgasd meg, mire képes.

44. Bármit meg akarsz látni a szemeiddel ebben a világban, bármi legyen is az, meg fogod látni (ennek a tudománynak a segítségével).

45. Ezt (a tudományt) az nyeri el, aki hat hónapig egy lábon áll. Én azonban átadom neked anélkül, hogy bármilyen fogadalmat meg kellene tartanod.

46. Ó király, csak ez a tudomány emel bennünket az emberek fölé. Egyenlőek vagyunk a félistenekkel, mivel mindent megláthatunk (a lelki szemeinkkel).

47. Ó kiváló ember, neked és külön-külön mindegyik testvérednek száz lovat adok, akik a Gandharvák birodalmában születtek.

48. A Devák és a Gandharvák hátasállatai; mennyei színűek, olyan gyorsak, mint a gondolat. Lehet, hogy a testük sovány és ösztövér, de sohasem fáradnak el, és ezt a sebességük sem szenvedi meg.

49. Hajdanán Indra azért teremtette meg a mennykövet, hogy Vrtrát megölje; Vrtra fején ezer darabra zúzódott.

50. A mennylakók a mennykő darabjait, ezeket a szilánkokat imádták. Az, amit a világban gazdagságnak vagy hírnévnek neveznek, csak ennek a mennykőnek egy része.

51. A mennykő részei a bráhmanák kezei, a ksatriják kocsijai, a vaisják adományozása, és a súdrák szolgálata.

52. Azért mondják, hogy a ksatriják lovait sohasem szabad megölni, mert azok is a mennykő részei, Vadaba utódai. Közülük a Szurák

53. olyan színben jelennek meg, amilyen nekik tetszik, oda mennek, ahova akarnak, oda vágtatnak, ahova a tulajdonuk kívánja. Az én lovaim, a Gandharva-birodalomban született lovak mindig teljesítik a kívánságaitokat.

Ardzsuna szólt

54. Ó Gandharva, ha csak örömödben adod nekem ezeket a lovakat és ezt a tudományt, mert ebben a válságos helyzetben meghagytam az életedet, akkor nem fogadom el.

A Gandharva szólt

55. Dicső személlyel találkozni mindig öröm. Te még az életemet is megkímélted. Nagy örömet szereztél, ezért adom neked a tudományt.

56. Ó Bharata-nemzetség legjobbja, ó Vivatsza, hogy ne csak az én oldalamon legyen a kötelezettség, elveszem tőled ezt a kiváló és örök tűzfegyvert.

Ardzsuna szólt

57. Ó Gandharva, a fegyveremért cserébe már elfogadom a lovaidat. Legyen örök a barátságunk. Ó barátom, mondd el nekem, milyen veszélybe sodorhatnak bennünket (embereket) a Gandharvák.

58. Ó Gandharva, mi mindannyian ellenségek fenyítői vagyunk; jártas a Védákban, erényesek vagyunk. Mondd el, miért kifogásoltad, hogy éjszaka utazunk.

A Gandharva szólt

59. Ó Pándu fiai, nem tartotok tüzeket, nincs feleségetek, nem járnak előttetek bráhmanák; ezeket kifogásoltam.

60. A Jaksák, a Ráksaszák, a Gandharvák, a Pisácsák, az Uragák és a Dánavák bölcsek és értelmesek. Sokat beszélnek a Kuru-nemzetségről.

61. Ó hős, én Náradától és más Rsikről hallottam értelmes őseitek érdemeiről.

62. Az óceán-köntösét viselő földön barangolva magam is láttad nemzetséged nagy vitézségét.

63. Ó Ardzsuna, magam is ismerem a te tanítódat, Bharadvádzsa dicső fiát (Dronát), aki mind a három világban híres arról, mennyire ismeri a Védákat és az íjászat tudományát.

64. Ó Kuru-nemzetség legjobbja, ó Pártha, ismerem Dharmát, Vájut, Indrát, az Asvinokat és Pándut is – a Kuru-nemzetség e hat elterjesztőjét. Ezek a kiváló félistenek, ez az ember a ti apátok.

65-66. Azt is tudom, hogy emelkedett lelkűek vagytok, dicsők, az összes fegyverforgató közül a legkiválóbbak. Ti testvérek mindannyian nagy hősök vagytok, erényesek, fogadalmak megtartói, szívetek és megértésetek kiváló, a viselkedésetek hibátlan, mégis kifogásokkal éltem.

67. Ó Kuru leszármazottja, egyetlen erőskarú ember sem viselheti el türelmesen, ha rosszul bánnak vele a felesége szemeláttára.

68. Ó Kuntí fia, éjszaka még külön fokozódik az erőnk. Azért töltött el annyira a harag, mivel együtt voltam a feleségemmel.

69. Ó fogadalmakat megtartók legjobbja, legyőztél engem a csatában; hallgasd meh, mi hozott ki a sodromból.

70. A brahmacsárja nagy erény, és ti ebben éltek. Ó Pártha, ezért győztél le engem a csatában.

71. Ó ellenségek fenyítője, ha egy ksatrija kiéli a vágyait, és éjjel velünk harcol, soha sem menekül előlünk élve.

72. Ó Pártha, ha egy ksatrija kiéli a vágyait, csak akkor győzheti le az éjszaka vándorait (amilyenek mi vagyunk), ha Brahmá szentesíti, és ha királyságának ügyeit egy papra bízza.

73-74. Ezért, ó Tapati leszármazottja, az embereknek mindig tanult és önfegyelmezett papokat kell alkalmazniuk; akkor minden jó szerencse az övék lesz, amit csak kívánnak. Az alkalmas arra, hogy királyok papa legyen, aki tanulmányozza a Védákat és azok hat ágát, aki tiszta és igazmondó, erényes gondolkodású és önfegyelmezett.

75. Az a király lesz mindig győztes ebben a világban, az nyeri el (később) a mennyet, akinek papja ismeri az erényes élet előírásait, a szavak mestere, tiszta és jó viseletű.

76. A királynak mindig érdemdús papot kell választania, aki meg tudja védelmeznie azt, amije van, meg tudja szerezni azt, amije nincs.

77. Az, aki jólétre vágyik, mindig fogadja el a papja vezetését; akkor aztán az egész óceánruhába öltözött földet megszerezheti.

78. Ó Tapati leszármazottja, a bráhmana nélküli király pusztán csak bátorságával vagy nemes születésével sohasem szerezhet meg egy országot.

79. Ezért, ó Kuru-nemzetség gyarapítója, tudd meg, hogy nagyon sokáig meg lehet tartani azokat a királyságokat, amelyek élén bráhmanák állnak.

Így végződik a százhetvenkettedik fejezet, A Gandharva szavai, az Adi Parva Csaitrarathájában.