CLXIV. fejezet

Vaka-badha Parva (folytatás)

Vaisampájana szólt

1. Ó Bharata leszármazottja, amikor Bhíma ezt az ígéretet tette, mondván, „Meg fogom tenni”, a Pándavák is hazaérkeztek az ételgyűjtésből.

2. Pándu fia, Judhisthíra észrevett valamit Bhímán, ezért aztán odaült az anyja mellé, és négyszemközt megkérdezte.

Judhisthíra szólt

3. Mi az, amit a nagyon erős Bhíma meg akar tenni? Te parancsoltad neki, vagy ő maga akarja?

Kuntí szólt

4. Az ellenségek fenyítője (Bhíma) az én kérésemre teszi meg, a bráhmana érdekében, és hogy megmentse a várost (a ráksaszától).

Judhisthíra szólt

5. Milyen elhamarkodott dolgot tettél! Ez nagyon nehéz dolog. A művelt emberek sohasem értenek egyet azzal, ha valaki magára hagyja a fiát.

6. Miért akarod magára hagyni a fiadat másvalaki fia érdekében? A saját fiadat hagytad el, ezt sem az emberek, sem a Védák nem hagyják jóvá.

7. Mindannyian téged akarunk vigasztalni a karjaink erejével, vissza akarjuk szerezni a királyságot, amelytől azok a nyomorultak (Durjodhana és a többiek) megfosztottak bennünket.

8. Ne felejtsd el, kinek a nagy vitézsége miatt nem aludtak Durjodhana, Sakuni és a többiek (éjszaka egyetlen pillanatot sem, nagy aggodalmukban),

9. kinek a hősies vitézsége mentett ki bennünket az égő lakkházból és más veszélyekből; ki ölte meg Purocsanát,

10. kinek vitézségében bízva hisszük, hogy máris megszereztük a földet az egész gazdagságával együtt, hogy máris megöltük Dhrtarástra fiait.

11. Milyen alapon döntöttél úgy, hogy figyelmen kívül hagyod? Elvesztetted a józan eszedet a viszontagságok miatt?

Kuntí szólt

12. Ó Judhisthíra, nem kell aggódnod Vrikodaráért. Nem azért döntöttem így, mert gyenge a megértésem.

13. Ó fiam, bánatunk sokat enyhült, boldogan élünk ennek a bráhmanának a házában, aki nagyon tisztel minket, Dhrtarástra fiai pedig nem tudnak rólunk.

14. Ó Pártha, azért határoztam így, hogy viszonozzam a jóságát, mert ő igaz ember, akinek jó szolgálata nem vész el soha,

15. Mindig helyes, ha a viszonzás nagyobb, mint a kapott szolgálat. Láttam, hogy Bhíma milyen nagy vitéz volt a lakkházban,

16. és amikor megölte Hidimbát, ezért nagyon bízom Vrikodarában. Bhíma karjainak ereje éppen akkora, mint tízezer elefánté.

17. Ezért tudott idehozni minket Varanavatából – bár olyan nehezek voltunk, mint az elefántok. Senki sem olyan erős, mint Vrikodara; talán még magát a mennydörgőt (Indrát) is legyőzheti a csatában.

18. Amikor megszületett, ölemből leesett egy kőre. Testének súlya darabokra zúzta a követ.

19. Ó Pándava, én már attól a naptól fogva tudom, hogy Bhíma milyen erős. Ezért szeretném viszonozni a bráhmana szolgálatait.

20. Nem ostonaságból, nem tudatlanságból, nem is nyereségvágyból tettem. Megfontoltan határoztam el ezt az erényes tettet.

21. Ó Judhisthíra, ezzel két cél teljesül be – viszonozzuk a bráhmana nekünk tett szolgálatait, és nagy vallásos érdemet szerzünk.

22. Az a véleményem, hogy nagyon boldogan fog élni a másvilágon az a ksatrija, aki egy bráhmanán segít.

23. Ebben a világban is, a következőben is nagyon híres lesz az a ksatrija, aki egy ksatriján segít.

24. Ha vaisján segyt, népszerű lesz a földön, az emberek között.

25. A királynak még a súdrát is meg kell védenie, ha oltalmat keres. Ha így tesz, legközelebb gazdag királyi családban születik meg, és más királyok is imádják.

26. Ó Kuru leszármazottja, ezt a dicső és bölcs Vjásza mondta nekem. Ezért döntöttem úgy, hogy eszerint cselekszem.

Így végződik a százhatvannegyedik fejezet, Kuntí és Judhisthíra beszélgetése, az Adi Parva Vaka-badhájában.