CLX. fejezet

Vaka-badha Parva (folytatás)

A bráhmani szólt

1. Ne bánkódj, mint egy közönséges ember. Ez nem a panaszkodás ideje. Te művelt vagy.

2. Minden embernek meg kell halnia. Senkinek sem szabad bánkódnia amiatt, ami elkerülhetetlen.

3. A férfi fiút, leányt és feleséget kíván magának. Ezért hagyj fel a bánkódással, hiszen nagyon értelmes vagy; én magam megyek el oda.

4. Az asszonyok legkomolyabb és örök kötelessége, hogy feláldozzák az életüket, és a férjeik javát szolgálják.

5. Ha megteszem, örömöt szerzek vele neked; híres leszek ebben a világban, elnyerem az örök boldogságot a következőben.

6. Én a legmagasabb erényről beszélek hozzád. Ezzel (ha feláldozom magam) erényt és hasznot szerzel.

7. Én már eleget tettem annak, amiért egy férfi feleséget kíván magának. Szültem neked egy leányt és egy fiút, ezáltal leróttam az adósságomat, amellyel tartoztam neked.

8. Te el tudod tartani, meg tudod védelmezni a gyermekeidet. Én nem tudom úgy eltartani és megvédeni a gyermekeket, ahogyan te.

9. Te vagy az életem, a vagyonom és az uram; ha elhagysz, hogyan élnénk meg, ezek a kiskorú gyermekek és én magam?

10. Gyámoltalan özvegy két kiskorú gyermekkel, akiket el kell tartanom, hogyan maradhatnék meg az erény útján?

11. Hogyan védeném meg a lányt, ha becstelen és hiú személyek környékezik meg, akik nem méltóak arra, hogy szövetséget kössenek veled?

12. A férfiak éppen úgy csapnak le azokra az asszonyokra, akik elvesztették a férjüket, ahogyan a falánk madarak kutatnak a földre hullott húsdarabok után.

13. Ó kétszer születettek legjobbja, lehet, hogy megingok, ha gonosz emberek környékeznek, lehet, hogy nem tudom megtartani magam az erény útján.

14. Akkor pedig hogyan járassam házad egyetlen leányát, ezt az ártatlan lányt az erény útján, amelyet az ősei nem hagytak el soha?

15. Hogyan tanítsak meg minden kívánatos dolgot ennek a gyermeknek (a fiadnak), hogyan tegyem őt a szükség idején olyan erényessé, amilyen te vagy, amikor magam is gyámoltalan vagyok (nélküled)?

16. Ha ennyire gyámoltalan leszek, méltatlan személyek követelik maguknak ezt az árva leányt, mint a súdrák, akik meg akarják hallani a Védákat.

17. Ha pedig nem adom oda ezt a minden jó tulajdonsággal rendelkező, a te véredből való leányt, elvihetik erőszakkal, ahogyan a tehenek az áldozati ghít.

18. Ha látják, hogy a fiad egyáltalán nem olyan, mint te, a lányod pedig egy méltatlan személy kezébe került,

19. meg fognak vetni engem ebben a világban. Nem tudom, mi történik velem. Ó bráhmana, nem kétséges, hogy meg fogok halni.

20. Nem kétséges, ha ezek a kiskorú gyermekek téged is, engem is elvesztenek, éppen úgy meghalnak, miként a hal (a tóban), ha a víz kiszáradt.

21. Nem kétséges, hogy mindhárman meghalunk nélküled. Ezért el kell hagynod engem.

22. Ó bráhmana, az erényes élet előírásaiban jártas személyek azt mondják, férjüknél korábban meghalni a legnagyobb érdem azon asszonyok számára, akik gyermekeket szültek.

23. Kész vagyok arra, hogy elhagyjam ezt a fiút és ezt a lányt, a rokonaimat, magát az életemet.

24. Az asszonyok számára nagyobb kötelesség, hogy állandóan a férjüket szolgálják, mint az áldozatok, az aszkézis, a fogadalmak és mindenféle adományozás.

25. Az, amit meg kívánok tenni, összhangban áll a legmagasabb erénnyel. Neked is a javadra válik, meg a nemzetségednek is.

26. Az erényes (emberek) azt mondják, hogy a gyermekeket, rokonokat, feleségeket és minden ebben a világban kedves dolgot csak azért ajnároznak, hogy megszabaduljanak a szerencsétlenségtől.

27. Az ember azért ajnározza a vagyont, hogy a szerencsétlenségtől és a veszélytől megszabaduljon. Vagyonával a feleségét ajnározza. Vagyonával is, feleségével is sajátmagát tartja becsben.

28. A bölcsek azt mondták, feleséget, fiút, vagyont vagy házat csak azért szereznek, hogy bebiztosítsák magukat az előre látható és előre nem látható eseményekre.

29. A bölcsek azt mondták, a mérleg egyik serpenyőjében az összes rokon nem nyom annyit, mint a másikban az ember saját maga.

30. Ezért, ó tisztelt uram, a célodat általam érd el. Hagyj el, és ilyen módon mentsd magad. Add meg az engedélyedet. Szeresd a gyermekeket.

31. Amikor az erény élet előírásaiban jártas személyek meghatározták, mi az erkölcs az emberek számára, azt mondták, a nőket soha nm szabad megölni; azt is mondták, hogy a ráksaszák ismerik az erkölcsi szabályokat. Ezért lehetséges, hogy ő (a ráksasza) nem fog megölni engem.

32. Az biztos, hogy egy férfit megöl, de kétséges, hogy megöl-e egy asszonyt. Ó erényes, művelt ember, engem kell elküldened.

33. Én már sok boldogságot élveztem; hozzájutottam sok kellemes dologhoz; sok vallásos érdemet szereztem; kedves gyermekeket kaptam tőled; nem bánkódom, ha meg kell halnom.

34. Gyermekeket szültem és megöregedtem; már semmi másra nem vágyom, csak arra, hogy jót tegyek veled. Mindezt megfontoltam, erre az elhatározásra jutottam.

35. Ó tisztelt uram, ha elhagysz, még vehetsz másik feleséget. Ismét az erény útján járhatsz.

36. Egynél több feleséget venni nem bűn a férfiak között. Egy asszony számára azonban nagyon bűnös, ha másodszor is férjhez megy az első után.

37. Mindezt megfontoltam, tudom, hogy a te önfeláldozásod kifogásolható. Mentsd meg magadat, a nemzetségedet és két gyermekedet késedelem nélkül.

Így végződik a százhatvanadik fejezet, A bráhmaní szavai, az Adi Parva Vaka-badhájában.