CLVIII. fejezet

Hidimba-badha Parva (folytatás)

Vaisampájana szólt

1. Ó király, ezek a hatalmas szekérharcosok, a hősök (a Pándavák) erdőről erdőre jártak, és sok állatot megöltek. Utazásuk során sok erdőn átkeltek, eljutottak

2. a Matszják, a Trigarták és a Panycsálák, majd a Kícsakák országaiba, ahol nagyon sok gyönyörű erdőt és tavat láttak.

3. A hajuk csomókban állt össze, és fakérgeket viseltek. Ezek a dicső (hősök) anyjukkal együtt aszkéták alakjait öltötték fel.

4. A nagy szekérharcosok néha sietve jártak, és anyjukat (a hátukon) vitték; máskor lassan haladtak, megint máskor még jobban siettek.

5. Tanulmányozták a Brahmát (Rik), a Védákat, a Vedangákat és az összes többi erkölcstudományt. (Közben) találkoztak a nagyapjukkal (Vjászával).

6. Az ellenségek fenyítői és anyjuk felajánlották a tiszteletüket a dicső Krsna Dvaipájanának, majd összetett kezekkel megálltak előtte.

Vjásza szólt

7. Ó Bharata-nemzetség legjobbjai, már hallottam arról, hogyan bántak el veletek, tudom, hogy Dhrtarástra fiai igaztalanul száműztek.

8. Azért jöttem, hogy a javatokat szolgáljam. Nem kell bánkódnotok. Tudjátok meg, hogy mindez csak (előkészíti) a jövendő boldogságotokat.

9. Nem kétséges, hogy ti is ők egyenlőek vagytok az én szemeimben; de az emberek jobban szeretik azokat, akiket szerencsétlenség ért, vagy akik még nagyon fiatalok.

10. Ezért most még jobban szeretlek benneteket, mint eddig, és ezért a javatokat kívánom. Hallgassatok meg.

11. Ettől a helytől nincs messze egy gyönyörű város, ahol biztonságban lehettek. Éljetek ott álöltözetben, várjátok meg, amíg visszatérek.

Vaisampájana szólt

12. Szatjavatí fia, Vjásza így vigasztalta, majd elvezette őket Ekacsakra városába. Az úr (Vjásza) megvigasztalta Kuntít is.

Vjásza szólt

13. Ó leányom, élj (boldogan). Ez a fiad, a dicső és kiváló Judhisthíra mindig az erény híve, erényével meg fogja hódítani a világot, és erényesen uralkodik majd a világ összes királyain.

14. Nem kétséges, hogy az egész, tengerövezte földet is meghódítja Bhíma és Ardzsuna vitézségével.

15. A te fiaid és Mádrí fiai mindannyian nagy szekérharcosok, olyan boldogan élnek majd a saját királyságukban, ahogy nekik tetszik.

16. Az egész világot meghódítják, elvégzik a rádzsaszúját, az asvamedhát és a többi áldozatokat, és nagyon nagy daksinákat (ajándékokat) adnak (a bráhmanáknak).

17. Barátaikat és rokonaikat bőségben és luxusban tartják; a te fiaid fognak uralkodni őseik királyságán.

Vaisampájana szólt

18. Rsi Dvaipájana elvitte őket egy bráhmana házába, majd így szólt a legidősebb Pándavához,

19. „Itt várjatok meg. Vissza fogok jönni hozzátok. Nagy boldogság lesz a részetek, ha alkalmazkodtok a helyhez és időhöz (ahol most vagytok).”

20. Ó király, mindannyian azt mondták összetett kezekkel, „Úgy legyen.” Ekkor a dicső úr, Vjásza Rsi visszament oda, ahonnan jött.

Így végződik a százötvennyolcadik fejezet, Találkozás Vjászával, az Adi Parva Hidimba-badhájában.