CXLVI. fejezet

Dzsatugrha Parva (folytatás)

Vaisampájana szólt

1. Ó Bharata leszármazottja, a gonosz elméjű Durjodhana rendkívül boldog lett, amikor a király így szólt Pándu fiaihoz.

2. Ó Bharata-nemzetség legjobbja, titokban odahívatta Purocsanát, megfogta a jobb kezét, és így szólt ehhez a tanácsadóhoz.

Durjodhana szólt

3. Ó Purocsana, ez az egész, minden gazdagsággal teli világ az enyém. Velem együtt a tiéd is. Ezért meg kell védened.

4. Nincs más megbízható támogatóm és tanácsadóm, mint te, csak veled tanácskozhatok.

5. Ó uram, tartsd titokban a tanácskozásunkat, és pusztítsd el az ellenségemet valamilyen okos módon. Tedd meg, amire kérlek.

6. Dhrarástra Varanavatába küldte a Pándavákat. Ott fognak szórakozni az ünnepségen, Dhrtarástra parancsára.

7. Tedd, hogy még ma eljuss abba a városba gyors szamaraktól vont kocsin.

8. Menj oda, építsd egy négyszögletes palotát a város szélén; anyagában és bútorzatában igazán gazdag legyen. Jól őrizd.

9. (A ház épitésénél) használj kendert, gyantát és mindenféle gyúlékony anyagot, amit csak be tudsz szerezni.

10. Keverj el egy kevés földet ghível, olajjal, zsírral és igen sok lakkal, ezzel vakold be a falat.

11. Gondosan borítsd be a házat kenderrel, olajjal, ghível, lakkal és fával,

12. de úgy, hogy sem a Pándavák, sem mások észre ne vegyék, még akkor sem, ha alaposan megvizsgálják; eszükbe se jusson, hogy gyúlékony anyagokból készült.

13. Építsd meg ezt a házat, imádd a Pándavákat nagy tisztelettel, lakjanak ott Kuntíval és a barátaikkal együtt.

14. Tétess oda nekik szépen megmunkált ülőhelyeket, pihenőket és ágyakat, ahogy az apám megparancsolta.

15. Mindent úgy rendezz el, hogy Varanavata városában senki sem tudjon róla, amíg be nem teljesült az, ami a célunk.

16. Ha tudjuk, hogy bizalommal, félelem nélkül alszanak abban a házban, fel fogjuk gyújtani, a kapunál kezdve.

17. Az emberek azt fogják hinni, hogy halálra égtek az égő házban; és senki sem fog okolni minket a Pándavák haláláért.

Vaisampájana szólt

18. Purocsana megígérte a Kauravának (Durjodhanának), hogy mindent megtesz, mondván, „Úgy legyen.” Aztán el is ment, gyors szamaraktól vont kocsin.

19. Ó király, mindig engedelmeskedett Durjodhanának, késedelem nélkül távozott. Purocsana mindent megtett, amire a herceg kérte.

Így végződik a száznegyvenhatodik fejezet, Utasítások Purocsanának, az Adi Parva Dzsatugrhájában.