CXLI. fejezet

Sambhava Parva (folytatás)

Vaisampájana szólt

1. Ó király, egy év elteltével Pándu fiát, Judhisthírát megtették trónörökösnek,

2. mert híres volt szilárdságáról, bátorságáról, türelméről, jóakaratáról, őszinteségéről és a szíve tántoríthatatlan becsületességéről.

3. Kuntí fia, Judhisthíra hamarosan még apja tetteit is beárnyékolta jó magaviseletével, jó modorával, valamint azzal, ahogyan a királyság ügyeit intézte.

4. A Pándava Vrikodara Szankarsanától (Balarámától) vett kardvívás-, buzogányharc- és szekérharc-leckéket.

5. Az oktatás végén éppen olyan erős lett, mint Dumatszena. Fivéreivel mindig egyetértésben élt, és nagy vitéz lett.

6-7. Ardzsuna is híres lett arról, hogy milyen szilárdan markolja meg a fegyvereit, könnyű a mozgása, pontosan céloz, nagyon ért a ksura, naracsa, valla, vipatha és sok más egyenes, görbe és nehéz fegyverhez. Drona pedig azt mondta, hogy a világon senkinek sem olyan könnyű a keze, senki sem olyan nagy harcos, mint Vivatsza (Ardzsuna).

8. Egy napon Drona így szólt Gudákesához (Ardzsunához) a Kaurava gyülekezet előtt. „Hajdanában Agasztjának volt egy tanítványa, akit a fegyverek tudományában oktatott,

9-10. Agnivisa volt a neve. Ő volt a tanítóm, a tanítványa voltam. Ó Bharata leszármazottja, aszkézisem erejénél fogva tőle kaptam a Brahmasira nevű fegyvert, amely sohasem hiábavaló, olyan, mint maga a mennykő, és el tudja emészteni az egész földet. Tanítványról tanítványra száll ez a fegyver.

11. Amikor a tanítóm nekem adta, így szólt, „Ó Bharadvádzsa fia, ne használd ezt a fegyvert ember vagy olyan lény ellen, aki csak kevéssé erős.”

12. Ó hős (Ardzsuna), ezt a mennyei fegyvert kaptad meg tőlem; senki más nem érdemli meg. De, ó Visampata, engedelmeskedj e kiváló Rsi (Agnivisa) parancsának.

13. Most adj a tanítódnak daksinát a rokonaid és unokatestvéreid előtt.” Phalguni (Ardzsuna) megígérte neki.

14. Drona szólt, „Ó bűntelen, harcolnod kell velem, amikor veled harcolok.” A Kuruk legjobbja ezt is megígérte Dronának.

15. Lábait megérintve észak felé ment. Az egész, tengerövezte föld visszhangzott a kiáltásoktól,

16-21. „Az egész világon nincs olyan íjász, mint Ardzsuna.” Pándava Dhanandzsaja nagyon jártas lett a buzogányharcban, a kardvívásban, a szekérharcban és az íjászatban; Szahadeva az erkölcsös élet és a kötelességek egész tudományát megkapta Dronától, és mindenben engedelmeskedett a fivéreinek. Drona tanította Nakulát is, a fivérek kedvencét, aki ügyes harcosként és szekérharcosként vált híressé. Ardzsuna és a többi Pándava herceg olyan hatalmas lett, hogy egy csatában megölték a nagy Szauvirát, aki elvégzett egy három éven át tartó áldozatot, és rettenthetetlenül állta a Gandharvák támadásait. Ardzsuna még azt a javana királyt is leigázta, akit a hatalmas Pándu sem győzött le. A nagyon hatalmas, és a Kurukkal szemben mindig tiszteletlen

22-23. Szauvara királyt, Vipalát is megölte az intelligens Pártha. Nyilaival leigázta a Szauvirák Dattamitraként is ismert, Szumitra nevű királyát, aki mindig össze akart akaszkodni vele. A harmadik Pándava herceg Bhíma segítségével, egyetlen egy harci kocsival leigázta a kelet összes királyát, akiket tízezer kocsi támogatott.

24. Dhanandzsaja ugyanígy, egyetlen kocsival hódította meg az egész délvidéket,

25. mérhetetlenül sok hadizsákmányt küldött a Kuruk királyságába. Ez a kiváló férfiú, a dicső Pándava

26. hajdanán elhódította mások királyságait, és kiterjesztette a saját királyságukat. E hatalmas íjászok nagy vitézsége és ereje

27. hirtelen megmérgezte Dhrtarástra király elméjét a Pándavák ellen. Ettől a napról fogva a király annyira rettegett, hogy nem tudott aludni sem.

Így végződik a száznegyvenegyedik fejezet, Dhrtarástra töprengése, az Adi Parva Sambhavájában.