CXX. fejezet

Sambhava Parva (folytatás)

Vaisampájana szólt

1. Ez a nagyon hatalmas férfiú (Pándu) kiváló aszkézist végzett, és hamarosan valamennyi Sziddha és Csarana kedvence lett.

2. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, nagy odaadással szolgálta a tanítóit; nem volt benne hiúság, önfegyelmezett volt, uralkodott a szenvedélyein. Ez a hatalmas ember a saját erejéből ment a mennybe.

3. Egyesek számára olyan volt, mint a testvér, másoknak pedig mint a barát, megint mások úgy bántak vele, mint a fiukkal.

4. Ó bharata-nemzetség legjobbja, hosszú-hosszú idő után Pándu elnyerte mindazokat a nagy és bűntelen aszkétikus érdemeket, amelyek révén olyan lett, mint egy brahmarsi.

5. Egy újholdas napon a szilárd fogadalmú Rsik összegyűltek, és már éppen indulni akartak, hogy felkeressék Brahmát.

6. Amikor Pándu látta, hogy a Rsik indulóban vannak, így szólt, „Ó kiváló, ékesszóló emberek, mondjátok meg nekem, hová mentek.”

A Rsi szólt

7. Az emelkedett lelkű félistenek, a Rsik és a pitrik mind összegyűlnek Brahmá hajlékában: oda fogunk menni; látni kívánjuk az önmagától születettet (Brahmát).

Vaisampájana szólt

8. Hirtelen Pánduban is felébredt a vágy, hogy a Rsikkel menjen és feljusson a mennybe. Már éppen el akart indulni a százcsúcsú hegyekből a két feleségével, északi irányban, amikor az aszkéták így szóltak hozzá,

9. „Észak felé tartva, a hegyek királyán egyre magasabbra jutva sok gyönyörű és megközelíthetetlen vidéken láttunk a hegy derekán.

10. Láttuk a félistenek, Gandharvák és Apszarák városait, száz meg száz, édes mennyei zenétől visszhangzó palotáikat,

11. Kuvera kertjeit a nagy folyók sima és egyenetlen partjain, a hegyi barlangokban.

12. (Ezen a hegyen) vannak olyan helyek, amelyeket örökké hó borít, ahol nincsenek sem madarak, sem állatok, sem fák. Másutt úgy zuhog az eső, hogy oda sem lehet menni, egyáltalán nem alkalmas emberi lakásul.

13. Még a madarak sem juthatnak ott keresztül, más teremtményekről nem is beszélve. Nem juthat oda más, mint a levegő, a Sziddhák és a nagy Rsik.

14. Ó Bharata-nemzetség legjobbja, ezek a hercegnők nem szokták meg a megpróbáltatásokat; hogyan jutnak fel a hegyek királyának magaslataira? Ezért ne gyere velünk.

Pándu szólt

15. Ó nagyon szerencsés Rsik, azt mondják, nincs mennyország annak, akinek nincs fia. Nekem nincs fiam. Bánatomban szólok hozzátok.

16. Ó nagy aszkéták, bánkódom, mert nem tudtam megszabadulni attól az adósságtól, amivel az őseimnek tartozom. Amikor a testem elporlad, biztosan elpusztulnak az őseim is.

17. Az emberek négyféle adóssággal születnek erre a világra – az ősöknek, a félisteneknek, a Rsiknek és a többi embernek járó adósságokkal. Ezeket erénnyel kell rendezni.

18. A művelt emberek megállapították, hogy a boldogság világa nem létezik azok számára, akik nem róják le ezeket az adósságokat a maguk idejében.

19. A félisteneket az áldozatok teszik elégedetté, a Rsiket a tanulás és a meditáció, a Ptriket gyermekek nemzése és a Sráddha elvégzése, a többi emb ert pedig az emberiesség és a jóság.

20. Erényesen rendeztem adósságaimat a félistenekkel, a Rsikkel és a többi emberrel szemben. De még hátra vannak a Pitrik, akik biztosan elpusztulnak, amikor elporlad a testem.

21. Ó aszkéták, még nem szabadultam meg attól az adósságtól, amellyel az őseimnek tartozom. A kiváló emberek azért születnek, hogy gyermekeket nemzzenek, és leróják ezt az adósságot.

22. Ahogyan engem nemzett a nagy Rsi apám földjén, az én földemen (feleségeimnek) is gyermekeket kell nemzeni.

A Rsik szóltak

23. Ó erényes gondolkodású király, bűntelen, nagyon szerencsés utódaid lesznek, olyanok, mint maguk a félistenek. Mi ezt már előre látjuk.

24. Ezért, ó király, teljesíts be tetteiddel azt, ami a félistenek célja. Az intelligens ember, aki megfontoltan cselekszik, mindig jó gyümölcsöket nyer.

25. Törekedj erre, ó király. Tetteid gyümölcsei már láthatóak. Biztosan tehetséges és kiváló fiaid lesznek.

Vaisampájana szólt

26. Amikor Pándu meghallotta az aszkéták szavait, és eszébe jutott, hogy az őz átka miatt elvesztette nemzőképességét, gondolkodni kezdett.

27. Titokban így szólt törvényes feleségéhez, a dicső Kuntíhoz, „Próbálj utódhoz jutni ebben a vészhelyzetben.

28. Ó Kuntí, az örök vallás bölcs magyarázói azt mondják, hogy a fiú az erény és a hírnév forrása a három világban.

29. Az áldozatok, adományozás, aszkétikus vezeklések és gondosan megtartott fogadalmak nem szabadítják meg a bűneitől azt, akinek nincs fia.

30. Ó édes mosolyú hölgy, mindezt tudom, és biztos vagyok benne, hogy nem fogom elnyerni a boldogság világát.

1. Ó félénk hölgy, mivel korábban kegyetlen dolgokat műveltem, gonosz életet éltem, az őz átka miatt elvesztettem a nemző képességemet.

32. Ó Prthá, a szent könyvek hatféle fiút említenek, akik örökösök és rokonok; valamint további hatot, akik nem örökösök, de rokonok. Róluk fogok beszélni, hallgasd meg.

33-34. (Ezek: 1. Aurasa (akit a férfi maga nemz a saját feleségének), 2. Pranita (akit egy alkalmas férfi nemz valaki saját feleségének), 3. Parikrita (akit pénzért nemz egy férfi valaki saját feleségének), 4. Paunarvava (fiú, akit a feleségnek a férje halála után nemzenek), 5. Kanin (lányfejjel szült fiú), 6. Kunda (olyan asszonytól született fiú, aki négy személlyel hált), 7. Dattja (más által adott fiú), 8. Krita (mástól vásárolt fiú), 9. Upakrita (fiú, akivel valaki lerója a háláját), 10. Szvajam upagata (fiú, aki maga jön, hogy odaadja magát), 11. Sada (terhes menyasszonytól született fiú), 12. Hina Jonidhrita (alacsonyabb kasztbeli feleségtől született fiú).

35. Ha a nő nem juthat hozzá első osztályú utódhoz, azzal kell próbálkoznia, hogy megszerezze a következő osztálybelit, és így tovább. Vészhelyzetben (utód hiányában) az emberek öccseik fiait nevelik fel.

36. Ó Prthá, az önmagától született (Szvájambhuva) Manu azt mondta, ha a férfiak nem juthatnak saját fiúhoz, mások kiváló, erényes fiait neveljék fel.

37. Mivel én elvesztettem a nemzőképességemet, megparancsolom neked, szerezz dicső utódokat velem egyenlő vagy nálam feljebb való férfiaktól.

38. Ó Kuntí, hallgasd meg egy hős feleségének, Szaradajána lányának a történetét, aki így nevelt utódot, ura parancsára.

39. Ó Kuntí, miután megfürdött és megtisztult, éjszaka elment egy helyre, ahol négy út találkozik. Miután imádott egy bráhmanát, akit az aszkézisben elért siker koronázott, áldozatokat öntött a Pumszavana tűzbe.

40. Majd vele hált, és három fia született, Durdzsaja lévén a legidősebb.

41. Ó nagyon szerencsés hölgy, parancsomra te is szerezz utódokat egy bráhmanától, akinek több aszkétikus érdeme van, mint nekem.

Így végződik a százhuszadik fejezet, beszélgetés Pándu és Prthá között, az Adi Parva Sambhavájában.