Dzsanamedzsaja szólt
1. Ó Brahmá hirdetője, elmondtad a kiváló elbeszélést, hogy milyen rendkívüli módon születtek meg Dhrtarástra fiai a földön, a Rsi kegyéből.
2. Ó bráhmana, elmondtad a neveiket is, a születésük rendje szerint. Mindezt hallottam tőled. Most mondj el mindent a Pándavákról.
3. Amikor arról beszéltél, hogyan szálltak alá a félistenek, az Aszurák és más lények a földre, azt mondtad, hogy ezek a dicső királyok, a Pándavák – akik mind olyan hatalmasak, mint a félistenek királya – mind maguk a félistenek testet öltött részei.
4. Mindent meg szeretnék tudni ezekről a rendkívül eredményeket elért lényekről, a születésük pillanatától fogva. Ó Vaisampájana, mindent mondj el róluk.
Vaisampájana szólt
5. Ó király, egy napon, amikor Pándu az őzekben és más vadállatokban bővelkedő erdőben barangolt, látta, hogy egy nagy őz, csordája vezetője éppen egy sutával párosodik.
6. Mindkettőt átlőtte öt éles és gyors, aranytollú nyilával.
7. Ó király, ez az őz egy ragyogó aszkéta volt, egy Rsi fia; a feleségével volt együtt, aki őz volt.
8. Pándu ezt a párzó őzet sebezte meg, aki egy pillanat alatt a földre rogyott, és emberi hangon kiáltott. Keserves zokogásra fakadt.
Az őz szólt
9. Még azok az emberek sem követnek el ilyen kegyetlenséget, akik a kéj és harag rabszolgái, nincsenek eszüknél és mindig bűnösek.
10. Az ember egyéni megítélése sohasem ér többet, mint az elrendelés; az elrendelés mindig felette áll az egyéni ítéletnek. A bölcsek soha, semmit sem hagynak jóvá, amit az elrendelés rosszall.
11. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, te olyan dinasztiában születtél, amely mindig erényes volt. Hogy lehet az, hogy most erőt vett rajtad a szenvedély, és elvesztetted az eszedet?
Pándu szólt
12. Ó őz, a királyok éppen úgy ölik meg a te fajtádbeli állatokat (az őzeket), mint az ellenségeiket. Ne tégy nekem szemrehányást tudatlanságból.
13. A te fajtádbeli állatokat nyíltan vagy burkolt eszközökkel, de mindig megölik. Ez a királyok szokása. Akkor miért pirongatsz engem?
14-15. Agasztja Rsi, amikor egy nagy áldozatot végzett, őzekre vadászott a nagy erdőben, és mindegyiket felajánlotta a félisteneknek. Agasztja az őzek zsírjával végezte el a Homát. Ilyen előzmények után öltelek meg. Akkor miért pirongatsz?
Az őz szólt
16. Az emberek még az ellenségeikre sem lövik ki a nyilaikat, amikor azok felkészületlenek. Mindennek megvan az ideje; ilyenkor ölni nem megengedett.
Pándu szólt
17. Köztudott, hogy az emberek különféle módokon ölik meg az őzeket, és egyáltalán nincsenek tekintettel arra, hogy felkészültek vagy felkészületlenek. Ó őz, ne tégy nekem szemrehányást.
Az őz szólt
18. Ó király, ne azért kárhoztatlak, mert megöltél egy őzet, vagy mert megsebeztél engem. Ilyen kegyetlenség helyett meg kellett volna várnod, amíg a párzást befejezem.
19. A párzás minden teremtménynek kellemes; mindenkinek a javára válik. Miféle művelt ember az, aki egy párzó őzet öl meg az erdőben?
20. Ó király, vidáman párzottam a társammal, hogy utódokat nemzzek. Hiábavalóvá tetted a törekvésemet.
21. Ó nagy király, aki a tiszta cselekedeteiről örökké híres Puru dinasztiában születtél és a Kuru-nemzetség leszármazottja vagy, neked nem lett volna szabad ilyet elkövetned.
22. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, ez a tetted nagyon kegyetlen volt; megérdemled, hogy mindenki elítéljen. Gyalázatos és bűnös tett ez, ami biztosan a pokolba vezet.
23. Te jól ismered a párzás örömét; jártas vagy a sásztrákban és a vallás előírásaiban is. Olyan vagy, mint egy félisten, neked nem lett volna szabad elkövetned egy ilyen, a mennyhez méltatlan tettet.
24. Ó kiváló király, neked az a kötelességed, hogy megfenyítsd azokat, akik kegyetlenkednek, bűnös szokásoknak hódolnak, és nem követik a vallás (dharma, artha és káma) előírásait.
25. Ó király, mit tettem én, hogy megöltél engem? Én egy Rsi vagyok, aki gyümölcsökön és gyökereken él, bár őz alakjában!
26. Az erdőben élek, és nagyon békés vagyok. Mivel megöltél engem, biztos, hogy m egátkozlak.
27. Mivel egy párral szemben voltál kegyetlen, biztos, hogy meghalsz abban a pillanatban, hogy elfog a vágyakozás.
28. Aszkéta Rsi vagyok, a nevem Kindama. Itt párzottam ezzel az őzzel, mert szégyenkeztem az emberek előtt.
29. Őz-alakot öltök, úgy járom a sűrű erdőt a sutákkal. De a bráhmana-gyilkosság bűnét nem követted el, mert nem tudhattad (hogy bráhmana vagyok).
30. Mivel akkor öltél meg, amikor vágyteli őz alakjában voltam, ó ostoba ember, téged is ugyanaz a végzet ér utól, ami engem sújtott.
31. Amikor éppen ilyen vágytelien közeledsz ahhoz, aki neked kedves, biztos, hogy abban a pillanatban a halottak országába kerülsz.
32. Feleséged, akivel abban a pillanatban egyesültél, tisztelettel és szeretettel kísér majd a halottak elkerülhetetlen országába.
33. Ahogy engem megszomorítottál, amikor boldog voltam, ugyanúgy, boldogságodban sújt le rád a bánat.
Vaisampájana szólt
34. E szavakkal a bánattól sújtott szarvas kilehelte a lelkét; és Pándut is nagy szomorúság fogta el.
Így végződik a száztizennyolcadik fejezet, az őz megátkozza Pándut, az Adi Parva Sambhavájában.
<< | Adi Parva | >>