Mahábharata/Adi Parva

Vaisampájana szólt

1. Ó Dzsanamedzsaja, Dhrtarástrának száz fia született Gándhárí méhéből. E száz fiún kívül volt még egy, aki egy vaisja feleségtől született.

2. Pándunak öt fia volt Kuntítól és Mádrítól – mind az öt nagy szekérharcos, és mindet félistenek nemzették, hogy fennmaradjon a (Kuru) dinasztia.

Dzsanamedzsaja szólt

3. Ó kétszer születettek legjobbja, miért szült Gándhárí száz fiút? Hány év alatt születtek? Meddig éltek?

4. Hogyan nemzett Dhrtarástra fiút egy vaisja feleségnek? Hogyan viselkedett szerető, engedelmes és erényes feleségével, Gándháríval szemben?

5. Hogyan született meg Pándu öt fia, az öt nagy szekérharcos, bár az emelkedett lelkű Rsi megátkozta (őz alakjában)?

6. Ó aszkéta, mondj el mindent részletesen. Még nem teltem el barátaim és rokonaim történetével.

Vaisampájana szólt

7. Egy napon Gándhárí elégedetté tette Dvaipájanát, aki éhesen és fáradtan érkezett. Vjásza megáldotta,

8. azzal, hogy száz fia legyen, olyanok, mint a férje. Nem sokkal ezután megfogant Dhrtarástrától.

9. Két évig hordta méhében a terhet anélkül, hogy szült volna; ezért nagyon nagy bánat sújtotta.

10-11. Hallotta, hogy Kuntínak már megszületett a fia, aki olyan ragyogó, mint a reggeli nap. Annyira elkeseredett, amiért az ő gyermeke késlekedik, hogy a bánat egészen elvette az eszét, és Dhrtarástra tudtán kívül heves ütést mért a méhére.

12. Erre egy húscsomót szült, amely olyan kemény volt, mint egy vasgolyó; ezt viselte a méhében már két éve.

13. Amikor Dvaipájana megtudta, azonnal odament hozzá, és meglátta ezt a húscsomót.

14. Azt mondta Szuvala lányának, „Mit tettél?” És Gándhári nyltan beszélt az érzelmeiről a nagy Rsinek.

Gándhárí szólt

15. Amikor hallottam, hogy Kuntínak már megszületett a fia és olyan ragyogó, mint a nap, bánatomban egy ütést mértem a méhemre.

16. Te azt az áldást adtad nekem, hogy száz fiam lesz. De száz fiú helyett, csak egy húscsomó került elő.

Vjásza szólt

17. Ó Szuvala lánya, így van ez. Az én szavaim sohasem hiábavalók. Nem hazudtam még tréfából sem, akkor miért lennének hiábavalók a szavaim?

18. Hozzanak ide száz ghível töltött edényt; állítsák rejtett helyre, és permetezzenek hűvös vizet erre a húscsomóra.

Vaisampájana szólt

19. A vízzel meghintett húscsomó számos részre vált szét. Külön részekké váltak, mindegyik körülbelül akkora, mint a hüvelykujj.

20. Ó király, ez a húscsomó lassan százegy külön résszé vált.

21. Ezeket betették a ghível töltött edényekbe, rejtett helyre állították, és gondosan figyelték.

22. A dicső Vjásza azt mondta Szuvala lányának, hogy két teljes év után nyissa fel az edények fedeleit.

23. Miután mindezt elrendezte, visszatért a Himálaja hegységbe, hogy aszkétikus gyakorlatokat végezzen.

24. Durjodhana király meg is született a maga idejében (a húscsomó részeiből). A születések sorrendje szerint Judhisthíra volt a legidősebb.

25. Durjodhana születésének hírét megvitték Bhísmának és a bölcs Vidurának. A kevély Durjodhana ugyanazon a napon született, mint a hatalmas karú és nagyon erős Bhíma.

26. Ó király, amikor Dhrtarástra fia (Durjodhana) megszületett, úgy üvöltött és ordított, mint egy szamár.

27. A hang hallatán spontán megszólaltak a keselyűk, sakálok és varjak; heves szél támadt, és mindenfelé tüzek gyulladtak ki.

28-29. A megrémült király, Dhrtarásra odahívta Bhísmát, Vidurát, barátait, rokonait és számos bráhmanát, és így szólt, „Nemzetségünk folytatója a legidősebb herceg, Judhisthíra. Születésénél fogva elnyerte a királyságot. Ehhez nincs mit hozzátennünk.

30. De őutána lehet-e az én fiam király? Mondjátok meg, mi a helyes és törvényes.

31. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, a sakálok és a többi ragadozó állat mindenfelől baljósan üvölteni kezdett.

32. Ó király, e félelmetes előjelek láttán az összegyűlt bráhmanák és az emelkedett gondolkodású Vidura így szóltak,

33. „Ó király, mivel ilyen félelmetes előjeleket látni legidősebb fiad születésekor,

34. nyilvánvaló, hogy ő a nemzetségünk elpusztítója lesz. A nemzetség jóléte múlik azon, hogy elhagyjuk. Biztosan nagy szerencsétlenség lesz, ha megtartjuk.

35. Ó király, ha elhagyod, még mindig marad kilencvenkilenc fiad. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, ha a dinasztiád javát akarod, vesd el magadtól. Vesd el, tégy ezzel jót a világnak és a saját nemzetségednek.

36. Mondják, hogy az egyénnek félre kell állnia a családért; a családot félre kell állítani egy faluért; egy falut is ott kell hagyni egy városért; egy lélekért pedig az egész világot.”

37. A király meghallgatta Vidurát és a bráhmanákat, de annyira ragaszkodott (a fiához), hogy nem fogadta meg a szavukat.

38. Egy hónapon belül megszületett Dhrtarástra száz fia, és a százon felül még egy leány.

39. Amikor Gándhárí az előrehaladott terhességével kínlódott, felfogadtak egy vaisja lányt, hogy Dhrtarástrát kiszolgálja.

40. Ó király, Dhrtarástra ebben az évben egy dicső és nagyon intelligens fiút nemzett neki, akit később Jujutszunak és Karanának is neveztek.

41. Így nemzett a bölcs Dhrtarástra száz fiút, akik mind hősök voltak, és így született meg a nagyon erős Jujutszu is, egy vaisja asszonytól.

Így végződik a szátötödik fejezet, Gándhárí fiainak születése, az Adi Parva Sambhavájában.

<< | Adi Parva | >>

Page last modified on May 23, 2006, at 01:11 PM