Mahábharata/Adi Parva

Dzsanamedzsaja szólt

1. Mit tett Dharma (az igazság félistene), amiért megátkozták? Ki volt az a bráhmana Rsi, akinek átka miatt ennek a félistennek meg kellett születnie egy súdra asszony méhéből?

Vaisampájana szólt

2. Volt egy bizonyos bráhmana, akit Mandavja néven ismertek. Ismerte a dharma összes előírásait, igazmondó volt és aszkézist gyakorolt.

3. Ez a nagy aszkéta asramja bejáratában szokott ülni, mint nagy jógi, felemelt karokkal, a hallgatás fogadalmát gyakorolva.

4. Több évet is eltöltött (ebben az állapotban), és egy napon rablók jöttek az asramjába, lopott holmikkal.

5-6. Ó Bharata-nemzetség legjobbja, számos katona üldözte őket. Ó Kuru-nemzetség legjobbja, a tolvajok behatoltak az asramba, és elrejtették a zsákmányukat. Mire a katonák odaértek, félelmükben elbújtak ők maguk is. De alighogy elbújtak, már ott is voltak az üldöző katonák.

7. Ó király, a tolvajok üldözői látták, hogy ott ül egy aszkéta, és megkérdezték,

8. „Ó kiváló bráhmana, merre mentek a tolvajok? Ó bráhmana, mutasd meg, hogy időveszteség nélkül követhessük őket.”

9. Ó király, az aszkéta egyetlen szót se válaszolt a katonáknak – se jót, se rosszat.

10. Ekkor a király katonái átkutatták az asramot, megtalálták a tolvajokat is, meg a lopott holmit, amit ott rejtettek el.

11. A katonák gyanúba fogták a Rsit; elfogták, és elvitték a király elé a tolvajokkal együtt.

12. A király el is ítélte őt, velük együtt. A tudatlanul cselekvő katonák a sulára (a kivégzés eszköze) tették a nagy Rsit.

13. Miután a tolvajokat és a Rsit a sulára tették, visszatértek a királyhoz a lopott holmival, amit visszaszereztek.

14. Az erényes gondolkodású bráhmana Rsi sok-sok éven át étel nélkül maradt a sulán, de nem halt meg.

15. A dicső Rsi, aki a sula hegyén mély tapában volt, fenntartotta az életét, és aszkézise erejével más Rsiket is odahívott.

16. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, éjszaka jöttek el, madarak formájában; és amikor látták, hogy ott van a sulán, és mégis tapát (aszkétikus meditációt) végez, nagyon elszomorodtak.

17. Miután megmutatkoztak saját formáikban, megkérdezték ezt a kiváló bráhmanát, „Ó bráhmana, szeretnénk megtudni, mi az a bűn, amiért el kell szenvedned ezt a kínzást a sula hegyén.”

Így végződik a százhetedik fejezet, Animandavja története, az Adi Parva Sambhavájában.

<< | Adi Parva | >>

Page last modified on May 23, 2006, at 01:03 PM