Bhísma szólt
1. Ó anyám, hallgass rám, megmondom, milyen módon maradhat fenn a Bharata-dinasztia.
2. Hívjanak egy kiváló bráhmanát, ajánljanak fel neki nagy vagyont; nemzzen utódokat Vicsitravírja feleségeinek.
Vaisampájana szólt
3. Ekkor Szatjavatí szelíd mosollyal és szégyenlősen így szólt Bhísmához.
Szatjavatí szólt
4. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, igaz az, amit mondasz. Megbízom benned, ezért most én mondom el, hogyan lehet fenntartani a dinasztiánkat.
5. Nem utasíthatod el – hiszen nagyon jól tudod, mi az, ami megengedett a szerencsétlenség idejében. Te vagy az erény, te vagy az igazság,
6. hallgasd meg ezért, amit mondok, és tedd azt, ami helyes. Apám erényes ember volt, és az erény kedvéért tartott egy csónakot (hogy át lehessen vinni az embereket).
7. Mikor még egészen fiatal voltam, egy napon a csónakhoz mentem. Úgy történt, hogy Parásara, a nagy és bölcs Rsi, a kiválóan erényes ember az én csónakomon kelt át a Jamunán.
8. Amikor átvittem a folyón, ez a kiváló Rsi eltelt vággyal, és szelíd szavakkal szólongatni kezdett.
9. Ó Bharata leszármazottja, féltem az apámtól, de a Rsi átkától még jobban féltem. Miután nagy áldást kaptam tőle, nem utasíthattam vissza a kérését.
10. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, erőt vett rajtam – egyszerű lányon – nagy ragyogásával, és az egész vidéket sűrű ködbe vonta.
11. Testemnek korábban ellenszenves halszaga volt, de ezt a Rsi elűzte, és helyette adta ezt az édes illatot.
12. Így szólt hozzám, „Miután megszülöd ezt a gyermeket e folyó szigetén, még mindig szűz maradsz.”
13. Parásara fia, akit leányfejjel szültem, nagy aszkéta lett, a neve Dvaipájana.
14. Ez a dicső Rsi aszkézise erejével négy részre osztotta a Védákat, ezért a földön Vjászaként ismerik, fekete színéről pedig Krsnának.
15. Igazmondó, szenvedélyek nélküli, nagy aszkéta, aki minden bűnét megsemmisítette; rögtön a születése után távozott az apjával.
16. Ha megkérem, és ha te is kéred, ezt a hasonlíthatatlan ragyogású Rsi biztosan kiváló utódokat fog nemzetni öcséd feleségeinek.
17. Azt mondta nekem, „Anyám, gondolj rám (hívj gondolatban), ha bajba kerülsz. Ó hatalmas karú Bhísma, ha kívánod, most rá gondolhatok.
18. Ó Bhísma, ha beleegyezel és elfogadod őt, biztos vagyok benne, hogy ez a nagy aszkéta gyermekeket fog nemzeni Vicsitravírja feleségeinek.
Vaisampájana szólt
19-20. Amikor a nagy Rsi szóba került, Bhísma összetett kezekkel szólt, „Bizonyosan intelligens az az ember, aki józan ésszel a dharmára, arthára és kámára rögzíti a tekintetét, és aki türelmes megfontolás után olyan módon cselekszik, hogy az erény (dharma) a jövőben is erényhez, a haszon (artha) további haszonhoz, és az élvezet (káma) további élvezethez vezessen.
21. Biztos, hogy az a legjobb tanácsa, amit te mondtál, áldásos a számunkra, nem tér el az erénytől, és teljes mértékben jóváhagyom.”
Vaisampájana szólt
22. Ó Kuru nemzetség leszármazottja, amikor Bhísma ezt mondta, Kálí (Szatjavatí) Rsi Krsna Dvaipájanára gondolt.
23. Dvaipájana éppen a Védákat magyarázta, de azonnan eljött az anyjához anélkül, hogy bárki is tudott volna róla, abban a pillanatban, ahogy az rá gondolt.
24. (Szatjavatí) illően üdvözölte, karjaival átölelte, és megfürdette könnyeiben.
25. A halász leánya (Szatjavatí) sok-sok könnyet ontott, hogy ilyen hosszú idő után újra látta a fiát. Amikor a nagy Rsi, Vjásza az anyját sírni látta, megmosta az arcát hideg vízzel, meghajolt előtte, és szólt,
26. „Ó anyám, azért jöttem, hogy teljesítsem a kívánságaidat. Ó erényes hölgy, parancsolj velem késedelem nélkül. Megteszem, amit kívánsz.”
27. A Bharaták papja is kellő formában felajánlotta a tiszteletét a nagy rsinek, a Rsi pedig elfogadta az imádat felajánlását a szokásos mantrák kiejtésével.
28-29. Az imádat és a mantrák elégedetté tették, ezért helyet foglalt. Amikor az anyja, Szatjavatí látta, hogy kényelmesen ül, a hogylétéről tudakozódott. Ezután így szólt, „Ó Kavi (művelt ember), a fiúk apjuktól és anyjuktól születnek.
30. Nem kétséges, hogy az apa és anya egyaránt tulajdonos. Az előírások értelmében te az én legidősebb fiam vagy.
31-32. Ó brahmarsi, a legfiatalabb fiam Vicsitravírja volt, Bhísma fivére apai ágon, anyai ágon pedig a te fivéred. Ez az én véleményem, nem tudom, mi a te véleményed. Ez a Bhísma, Sántanu fia az igazság híve, kitart a kötelessége mellett, ezért sem gyermekeket nem nemz, sem a királyságon nem uralkodik.
33. Ezért, ó bűntelen, ha kedves volt neked az öcséd (Vicsitravírja), ha fenn akarod tartani Sántanu dinasztiáját, ha kedves neked Bhísma és én magam,
34. Ha jót akarsz tenni minden teremtménnyel, meg akarod védeni az embereket és nagylelkű a szíved, tedd meg azt, amit mondok. öcséd két fiatal feleséget hagyott itt, olyanok, mint a félistenek leányai.
35. Szépek és fiatalok, fiúkra vágyakoznak, hogy eleget tegyenek a dharmának. Ó fiam, nemzz nekik a dinasztiánkhoz méltó fiakat, hogy fennmaradjon a nemzetségünk.”
Vjásza szólt
36. Ó anyám, Szatjavatí, te tudod, mi az erény ebben és a következő világban. Ó nagy bölcsességű hölgy, te is az erényre rögzíted az elmét.
37. Engem is az erény indít, amikor a parancsodra megteszem, amit kívánsz, mert tudom, hogy ez a gyakorlat megfelel az igaz és örök vallásnak.
38-39. Olyan fiakat nemzek öcsém helyett, akik olyanok lesznek, mint Jama és Varuna. A hölgyeknek egy teljes éven át meg kell tartaniuk azt a fogadalmat, amit előírok. Akkor megtisztulnak. Egyetlen nő sem jöhet hozzám anélkül, hogy szilárd fogadalmat ne tartott volna.
Szatjavatí szólt
40. Intézd úgy, hogy a hölgyek még ma megfoganjanak. Elpusztul a nép egy olyan királyságban, ahol anarchia van. Megsemmisülnek az áldozatok és a többi szent cselekmény, az eső is, a félistenek is eltűnnek arról a helyről.
41. Ó uram, hogyan lehet megvédelmezni egy királyságot király nélkül? Tedd, hogy a hölgyek megfoganjanak. Bhísma őrködni fog a méhükben levő magzatok felett.
Vjásza szólt
42. Ha már nem a maga idejében kell fiakat nemzenem az öcsém helyett, akkor a hölgyeknek el kell visleniük a rútságomat. Ez nagy vezeklés lesz a számukra.
43. Ha Kosala hercegnője el tudják viselni rossz szagomat, csúf és morogva arcomat, a ruhámat és a testemet, akkor kiváló fiút fogan.
Vaisampájana szólt
44-45. Ezután a ragyogó Vjásza így szólt Szatjavatíhoz, „Kosala hercegnője felékszerezetten várjon rám a hálószobájában, áttetsző öltözetben.” E szavakkal eltűnt. Ekkor Szatjavatí titokban odament a menyéhez,
46. és ezeket az áldásos, a dharmának megfelelő szavakat mondta neki, „Ó Kosala hercegnője, hallgasd meg, amit mondok. Megfelel az erénynek.
47. Balsorsom miatt kihalt a Bharata-dinasztia. Bánatom és apai nemzetsége kihalása láttán
48. a bölcs Bhísma javaslatot tett nekem, mert azt akarja, hogy a nemzetség folytatódjon. Lányom, a beteljesülés rajtad múlik. Teljesítsd be, támaszd fel a Bharaták elveszett nemzetségét.
49. Ó gyönyörű lány, szülj olyan fiút, aki éppen olyan ragyogó, mint a félistenek királya. Ő fogva viselni örökletes királyságunk súlyos terhét.”
50. Szatjavatí valahogy elérte, hogy ez az erényes hölgy egyetértsen a javaslatába, amely megfelelt a dharmának; ezután megvendégelte a bráhmanákat, a devarsiket és a vendégeket.
Így végződik a százötödik fejezet, Szatjavatí tanácsa, az Adi Parva Sambhavájában.
<< | Adi Parva | >>