Bhísma szólt
1. (Parasu)Ráma, Dzsamagadni fia megölte a Haihaják királyát csatabárdjával, apja halála miatti haragjában.
2. A világ legnehezebb dolgát hajtotta végre, amkor levágta Ardzsuna (Haihaja) ezer karját.
3. Kocsijára pattant, hogy meghódítsa a világot; felvonta íját és kilőtte a hatalmas fegyvereket, hogy kiirtsa a ksatrijákat.
4. Hajdanán a Bhrgu-nemzetség dicső leszármazottja 21 alkalommal irtotta ki a ksarijákat gyors nyilaival.
5. Amikor ez a nagy Rsi mindenksatriját eltörölt a föld színéről, a ksatrija nők Védákban jártas bráhmanák gyermekeit nevelték fel.
6. Nem kéjvágyból, hanem erényes indítékból mentek a bráhmanákhoz. A Védák azt mondják, hogy az így nevelt fiú azé, aki az anyát elveszi feleségül.
7. Így történt, hogy a ksatrija nemzetség ismét életre kelt az egész világon. Ezzel kapcsolatosan van egy régi történet, amit elmondok neked.
8. Élt hajdanán egy Utathja nevű bölcs Rsi. Volt egy felesége, Manatá, akit nagyon szeretett.
9. Egy napon Utahja öccse, a félistenek papja, a nagyon ragyogó Brhaszpati javaslatot tett Manatának.
10. Manatá azt mondta az ékesszóló Devarának (a férj öccse), „Terhes vagyok a bátyádtól; ezért most nem szabad utánam járnod.
11. Ó dicső Brhaszpati, a gyermek, aki most a méhemben van, már ott tanulmányozta a Védákat a hat Angával együtt.
12. A te magod is tévedhetetlen. Hogyan lehetséges, hogy egyszerre két gyermek éljen ott? Ezért ma nem szabad megkívánnod engem.”
13. Brhaszpati ugyan nagyon intelligens volt, de mégsem tudta elfojtani a vágyát.
14-20. (kimaradt)
21.Brhaszpati rsi átka miatt Utathja fia bár éppen olyan dicső és ragyogó volt, mint Brhaszpati, mégis vakon született; ezért elnevezték Dírghatamasznak („hosszú sötétség”).
22. A vakon született, Védaismerő és nagyon bölcs Rsi tanultságával fiatal és szép bráhmana leányt szerzett feleségül, akit Pradvesínek hívtak.
23. Gaumatát és más fiúkat nemzett neki, hogy fenntartsa Utathja dicső nemzetségét. De Gautama és a többiek mind mohók és ostobák voltak.
24. Az erényes gondolkodású, emelkedett lelkű, Védákban és Vedangákban jártas (Dírghatamasz) megtanulta Szurabhí fiától, hogyan csinálja a tehenek nemzetsége, és nyilvánosan is elkövette ezt a bűnt.
25. A kiváló Rsik, akik ugyanabban az asramban laktak, látták, milyen méltatlanul viselkedik, és felháborodtak.
26. Így szóltak, „Ez az ember méltatlanul viselkedik. Nem érdemli meg, hogy az asramban lakjon. Mindannyian elutasítjuk ezt a bűnös gazembert.”
27. Még sok mindent mondtak Dírghatamasz Rsivel kapcsolatban. A felesége sem volt vele elégedett, hiszen (már) megkapta tőle a fiúkat. Ekkor a férj megkérdezte Pradvesít, „Miért vagytok velem elégedetlenek?”
Pradvesí szólt
28. A férjet bhatrinak nevezik, mert eltartja a feleségét; nevezik patinak is, mert megvédi, de te az én számomra sem ez, sem az nem vagy. Ó nagy aszkéta, mivel születésedtől fogva vak vagyén én tartottalak el téged és a gyermekeidet. Nem teszem többé.
Bhísma szólt
29. E szavakra a Rsi megharagudott, azt mondta a feleségének, Pradvesínek és a fiainak, „Vigyetek el engem a ksatrijákhoz (a királyokhoz), és akkor gazdagok lesztek.”
Pradvesí szólt
30. Ó bráhmana, nem kívándom az általad szerzett gazdagságot birtokolni, amely mindig csak a szenvedés forrása lenne. Ó kiváló bráhmana, csinálj, amit akarsz; én nem tartlak el, ahogyan eddig tettem.
Dírghatamasz szólt
31. Ettől a naptól fogva az lesz a szabály az emberek között, hogy minden nőnek egész életében ki kell tartania egyetlen férj mellett.
32. Akár halott a férje, akár élő, más férfivel nem lehet kapcsolata. Aki mégis megteszi, azt elbukottnak fogják tartani. A férj nélküli nő mindig bűnökre hajlik. Még ha gazdag is, akkor sem élvezheti igazán a gazdagságát.
33. Mindig követni fogják a rágalmak és a rossz hír.
Bhísma szólt
Amikor a bráhmana hölgy meghallotta ezeket a szavakat, nagyon dühös lett, és szólt, „Ó fiaim, dobjátok be a Gangeszbe.”
34-35. Fösvény és ostoba fiai, Gautama és a fivérei felkiáltottak, „Miért tartanánk el ezt a vak vénembert?” Ezek a gonosz emberek rákötözték őt egy tutajra, és belökték a gangeszbe. Azután hazatértek.
36. A víz magával sodorta a tutajt, és a bráhmana több király területén haladt keresztül.
37. Egy napon egy Vali nevű, a vallás összes előírásában járta király észrevette, hogy (egy vak Rsi) sodródik a folyón, és a közelébe kerül.
38. Ó Bharata-nemzetség legkiválóbbja, az erényes gondolkodású Vaki, akinek ereje az igazság volt, tudta, hogy ki az, és kimentette a folyóból, hogy utódokat nyerjen tőle. Így szólt,
39. „Ó dicső férfiú, néhány fiút kell adnom a feleségemnek. Kérlek, nemzz neki erényes és bölcs fiúkat”
40. A ragyogó Rsi válaszolt, „Úgy legyen.” Ekkor a király elküldte hozzá a feleségét, Szudesnát.
41. A hölgy tudta róla, hogy öreg és vak, ezért ő maga nem ment hozzá, hanem elküldte az öreg dajkáját.
42. Az erényes gondolkodású Rsi tizenegy fiút nemzett a súdra asszonynak.
43. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, egy napon a király látta, hogy fiai – akik között Kaksivata volt a legidősebb – a Védákat tanulmányozzák, és megkérdezte a Rsit: „Az én fiaim ezek?”
44. A nagy Rsi felelt, „Nem, az enyémek. Kaksivatát és a többieket egy súdra asszonynak nemzettem.
45. A te királynőd, Szudesná öregnek és vaknak talált, ez a buta asszony megsértett engem (azzal, hogy nem maga jött), hanem a dajkáját küldte el hozzám.”
46. (A király) kielégítette a kiváló Rsit, és megint hozzá küldte a feleségét, Szudesnát.
47. Dírghatamasz megérintette a hölgy testét, és azt mondta neki, „Fiúkat fogsz szülni, akik olyan ragyogóak, mint a nap,
48. Angát, Vangát, Kalingát, Pundrát és Szungát. Öt országot fognak elnevezni róluk a földön.
49. Anga után egy országot Angának, Vanga után Vangának, Kalinga után Kalingának,
50. Pundra után Pundrának és Szunga után Szungának fognak nevezni.” Így tartotta fenn a Rsi Vali nemzetségét.
51. Így született számos erényes, nagyon energikus és kiválóan erős íjász ksatrija a bráhmanáktól. Hallottad, anyám, és most tedd azt, ami neked tetszik.
Így végződik a száznegyedik fejezet, beszélgetés Bhísma és Szatjavatí között, az Adi Parva Sambhavájában.
<< | Adi Parva | >>