Vaisampájana szólt
1. Ó Kuru-nemzetség leszármazottja, mivel Csitrángadát megölték, az öccse pedig még kiskorú volt, a Szatjavatínak mindig engedelmes Bhísma uralkodott a királyságon.
2. Amikor ez a kiváló és intelligens férfiú, Bhísma látta, hogy a testvére, Vicsitravírja elérte a nagykorúságot (felserdült), azt gondolta, meg fogja házasítani.
3. Ó király, hallotta, hogy Kási királyának három lányát, akik még olyan szépek voltak, mint az Apszarák, egy szvajamvarán fogják férjhez adni.
4. Ekkor ez a kiváló szekérharcos, az ellenségek fenyítője (Bhísma) anyja parancsára egyetlen kocsival elment Váránaszi (Kási) városába.
5. Ott Sántanu fia, Bhísma látta, hogy minden irányból sereglenek a királyok és a főemberek. Látta a három leányt is.
6. Amikor a királyok neveit szólították, Bhísma magának választotta ezt a három lányt (a testvére számára).
7. Ó király, a kocsijára ültette ezeket a leányokat, és olyan hangon szólt az összegyűlt királyokhoz, ahogyan a felhők morajlanak.
Bhísma szólt
8. A bölcsek azt mondták, hogy egy kiváló férfiút meg lehet hívni, és neki lehet adni egy szépen felékszerezett leányt, annyi értékes ajándékkal együtt, amennyi csak telik az adományozótól.
9. Mások úgy is odaadhatják a lányaikat, hogy teheneket fogadnak el (értük). Megint mások odaadhatják a lányaikat egy adott pénzösszegért, de olyanok is vannak, akik a lányokat erővel elragadják.
10. Néhányan a lányok beleegyezésével házasodnak, mások pedig beleegyezésre kényszerítik őket. Vannak, akik megkapják a szülők hozzájárulását, és vannak, akik feleségeiket ajándékba kapják.
11-12. A művelt emberek a házasság nyolcadik formáját dicsérik, de a királyok a szvajamvarát becsülik nagyra. A bölcsek azt is mondják, nagyon dicséretes, ha valaki legyőzi a királyokat, és a szemük láttára, erővel vesz magának feleséget. Ezért, ó királyok, én erővel viszem el ezt a három leányt. Próbáljátok meg, szedjétek össze minden erőtöket, hogy legyőzzetek engem, vagy veszítsetek.
13. Ó királyok, itt állok, kész vagyok a harcra.”
Vaisampájana szólt
Miután ezt megmondta a királyoknak, és Kási királyának, a nagyon hatalmas
14. Kuru herceg a kocsijára emelte a lányokat, harcba szólította a királyokat, és sebesen elszáguldott.
15. Az összes király dühösen felpattant, összecsapkodták a karjaikat, és alsó ajkukba haraptak.
16. Nagy sietséggel és zajjal dobálták félre a díszeiket, és fegyverzetet öltöttek.
17. Ó Dzsanamedzsaja, díszeik és fegyverzeteik olyanok voltak, mint a hullócsillagok felvillanásai az égen.
18. Összevont szemöldökkel, haragtól vörös szemekkel, türelmetlenül járkáltak, heves lépteikre ide-oda lendültek díszeik és fegyvereik.
19. A kocsihajtók máris hozták a szép kocsikat, amelyekbe nemes lovakat fogtak. Ezután a mindenféle fegyvereket viselő hősök kocsijaikra szálltak.
20. Űzőbe vették a Kuruk távolodó vezetőjét. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, csodálatos harc kezdődött,
21-22. hajmeresztő csata, amelyben az egyik oldalon számtalan király volt, a másikon pedig csak egyetlenegy. A királyok egyszerre tízezer nyilat repítettek ki ellenségükre. Bhísma azonban olyan nyílzáport zúdított rájuk, hogy minden nyilat megállított, mielőtt azok célba értek volna.
23. A királyok minden oldalról körülvették, és olyan nyílzáport zúdítottak rá, mint a hegyekre záport zúdító felhők.
24. Bhísma azonban ezt a nyílzáport is megállította a magáéval, és minden királyt három nyíllal sebzett meg.
25. Ó király, mindegyik király öt nyíllal sebezte meg Bhísmát, de ő két nyíllal is megállította a támadó királyokat.
26. A csata és a nyílzápor éppen olyan ádáz lett, mint a Devák és a Dánavák közötti harc. Még a bátor emberek és nagy rémülettel nézték.
27. Bhísma több száz és több ezer zászlórudat, fegyvert és emberfejet vágott le nyilaival a csatamezőn.
28. Olyan nagy vitéz volt, keze olyan rendkívül könnyű, olyan ügyesen védte magát, hogy a szekérharcosok is megtapsolták, akik pedig az ellenfelei voltak.
29. Minden fegyverforgató legkiválóbbja (Bhísma) az összes királyt legyőzte a csatában, és magával vitte a három lányt a Bharaták fővárosába.
30. Ó király, ekkor Sálja, a nagy szekérharcos király hátulról (Bukkant fel), és párviadalra hívta Sántanu fiát, Bhísmát.
31-32. Mivel a lányokat magának akarta megszerezni, úgy támadott Bhísmára, ahogyan a hatalmas elefántkirály ront rá a fajtabelijére, ahogyan felhasítja agyarával a combját egy nőstényelefánt láttán. Ez a hatalmas karú király, Sálja, dühösen rákiáltott Bhísmára, „Maradj, maradj!”
33. Ekkor Bhísmát, ezt a kiváló férfiút, az ellenséges hadsereg megsemmisítőjét annyira megdühítették Sálja szavai, hogy haragjának lángjai éppen olyan magasra csaptak, mint a tűz.
34. Kezében íjjal, homlokát redőkbe vonva, a ksatrija szokásnak engedelmeskedve megállította a kocsiját, és bevárta az ellenségét.
35. A nagy szekérharcos megállította a kocsiját Sálja miatt, és a többi király is megállt, hogy lássa a Bhísma és Sálja közötti párviadalt.
36. A két hős éppen úgy kimutatta vitézségét, mint ahogyan két nagyerejű, üvöltő bika küzd meg egymással egy tehén láttán.
37. A kiváló Salja király száz meg szár, ezer meg ezer gyorsszárnyú nyíllal borította el Sántanu fiát, Bhísmát.
38. Amikor a királyok látták, hogy Sálja már a csata kezdetén megszámlálhatatlanul sok nyíllal borítja el Bhísmát, nagyon megdöbbentek, és kiabálni kezdtek, „Áldott, áldott!”
39. Gyönyörködve tapsoltak Sáljának, mivel látták, mennyire könnyűkezű a csatában.
40. A ksatriják e kiáltásait hallva az ellenséges városok leigázója, Sántanu fia, Bhísma felkiáltott, „Maradj, maradj.”
41. Dühösen ráordított a kocsihajtójára, „Vezesd oda a kocsit, ahol a király (Sálja) van. Azonnal megölöm, ahogyan Garuda megöl egy kígyót.”
42. Ó király, ekkor a Kuru herceg a Varuna-fegyvert lőtte ki, és megsebesítette Sálja király négy paripáját.
43. Ó kiváló király, a Kuru herceg elhárította a maga fegyvereivel ellensége fegyvereit, és megölte Sálja kocsihajtóját.
44. Ez a kiváló férfiú, Sántanu fia, Bhísma az Aindra fegyverrel ölte meg ellenfele pompás paripáját, hogy a lányokat megszerezze.
45. Magát Sálját is legyőzte, de meghagyta az életét, hogy elmeneküljön. Ó Bharata-nemzetség legjobbja, Sálja visszatért a maga királyságába.
46. Miután visszatért a fővárosába, erényesen uralkodott népén. Ó ellenséges városok leigázója, mindegyik király visszatért a maga fővárosába, aki eljött a szvajamvarára.
47. Bhísma, a legkiválóbb fegyverforgató minden királyt legyőzött, majd elvitte a lányokat Hasztinápurba, a Kuruk királyához,
48. Vicsitravírjához, aki éppen olyan erényesen uralkodott a világon, mint apja, a Kuru herceg, a kiváló uralkodó, Sántanu.
49. Ó király, Bhísma nagyon rövid idő alatt sok erdőn, folyón, dombon és ligeten száguldott keresztül.
50. Az óceánjáró folyó (Gangá) fia, a csatában mérhetetlen vitézségű (Bhísma) számtalan embert megölt, de neki magának egyetlen sebhely sem volt a testén. Kási királyának lányait
51. olyan gyengéden vitte magával, mintha a saját menyei, húgai vagy leányai lettek volna. Átadta őket a Kuruknak.
52. A hatalmas karú hős csak testvére javát akarta, ezért hozta el ezeket a kiváló leányokat, ezért ajánlotta fel őket neki.
53-55. Bhísma átadta Vicsitravírjának a lányokat, akiket a vitézségével szerzett. E kiválóv tett után, a királyi szokások szerint előkészületeket tett öcse házasságára. Tanácskozott Szatjavatíval, és már mindent elintézett az esküvővel kapcsolatosan; de Kási királyának legidősebb lánya szelíd mosollyal így szólt,
56. „Szívemben Szaubha királyát választottam férjemül. Ő is elfogadott a feleségének a szívében. Az apám is egyetértett.
57. A szvajamvarán Sálját választottam volna a férjemnek. Te jól ismered a dharma tanításait. Most mindent tudsz, tedd azt, mi helyes.”
58. A leány mindezt a bráhmanák előtt mondta el, a hős Bhísma pedig tűnődni kezdett, hogy mit tegyen.
59. Miután ez a nagyon erényes ember tanácskozott a Védákban jártas bráhmanákkal, megengedte Kási királya legidősebb lányának, Ambának, hogy azt tegye, ami neki tetszik.
60. (A két másik hercegnőt), Ambikát és Ambálikát összeházasította öcssével, Vicsitravírjával az előírt szertartások szerint.
61. Vicsitravírja bár erényes gondolkodású volt, de miután megházasodott, nagyon kéjvágyó lett.
62. Mindkét hercegnő magas termetű volt; fejüket fekete, göndör haj borította, körmeik vörösek és domborúak voltak; keblük és csípőjük szépen domborodott.
63. Ezek a szép és kedves, minden kedvező jelet magukon viselő leányok minden tekintetben magukhoz méltónak tartották Vicsitravírját; szerették és tisztelték őt.
64. Vicsitravírja is olyan szép volt, mint az Asvinok, vitéz, mint a félistenek, és minden nő szívét el tudta rabolni.
65. A világ királya, Vicsitravírja hét éven át szakadatlanul élvezte feleségeit, de ekkor sorvadás támadta meg, bár még ifjúsága teljében volt.
66. Barátai és rokonai orvosokat hívtak, meg akarták gyógyítani, de a Kuru herceg (minden törekvésük ellenére) megtért Jama hajlékába, mint a lenyugvó nap.
67-68. Gangá erényes gondolkodású fia (Bhísma) nagyon elcsüggedt, nagyon szomorú lett. Tanácskozott a Kuruk többi vezetőjével és Szatjavatíval, majd a művelt papokkal elvégeztette a halotti szertartásokat (az elhúnyt) Vicsitravírjáért.
Így végződik a százkettedik fejezet, Vicsitravírja halála, az Adi Parva Sambhavájában.
<< | Adi Parva | >>