Mahábharata/Adi Parva

Vaisampájana szólt

1. A Bhrgu-nemzetség legkiválóbbja, Kavi fia (Sukra) maga is dühös lett. Odament Vrsparvához, és félelem nélkül megszólította.

2. „Ó király, a bűnös tettek olyanok, mint a föld, nem hoznak azonnal gyümölcsöket. Inkább a gyökereket vágják át, lassan és titokban.

3. A bűnös a gyümölcsöket vagy sajátmagában, vagy a fiában, vagy az unokájában pillantja meg. A bűn biztosan meghozza a maga gyümölcsét, ahogyan a nagyon gazdag ételt sem lehet megemészteni.

4. Mivel megölted Rsi Angirasza unokáját, a bráhmana Kacsát, aki nálam lakott, erényes volt, vallási előírásokban jártas, kötelességei teljesítésében figyelmes,

5. mivel rosszul bántál a lányommal, aki nem érdemelte meg, ó vrsaparva, tudd meg, hogy itt hagylak téged és az egész nemzetségedet.

6. Ó király, nem maradhatok veled tovább. Ne gondold, ó Dánava, hogy megőrültem, vagy hazug vagyok. Nagyon keveset törődsz a saját hibáiddal, meg sem próbálod azokat kijavítani.”

Vrsaparva szólt

7. Ó Bhrgu fia, soha sem mondtam, hogy hazudnál vagy nem lennél tiszta életű. Az erény és az igazság mindig veled járnak. Légy kegyes hozzám.

8. Ó Bhrgu fia, ha valóban elhagysz engem és eltávozol (erről a helyről), akkor az óceán mélyére kell mennünk. Nincs más választásunk.

Sukra szólt

9. Ó Aszura, nem igazán érdekel, hogy a tenger mélyén fogsz-e élni, vagy elrepülsz a szélrózsa minden irányába. Nem tudom elviselni a lányom bánatát.

10. Az életem függ tőle. Ó Aszura, próbáld meg elégedetté tenni őt. Ahogyan Brhaszpati mindig Indra javára törekszik, én is a te javadat akarom aszkézisem erejével.

Vrsaparva szólt

11. Ó Bhrgu fia, te vagy az egyedüli ura mindennek, ami az Aszurák fejéé ezen a világon – ezeké az elefántoké, teheneké, lovaké – sőt még az enyém is.

Sukra szólt

12. Ó nagy Aszura, ha valóban igaz, hogy az Aszurák minden gazdagságának én vagyok az ura, akkor menj el, próbáld meg elégedetté tenni Devajánít.

Vaisampájana szólt

13. Amikor Kavi nagy fia (Sukra) mindezt megbeszélte Vrsaparvával, odament Devajáníhoz, és mindent elmondott neki.

Devajání szólt

14. Ó Bhrgu fia, ó apám, ha valóban te vagy az Aszura király és minden gazdagságának ura, akkor a király maga jöjjön el hozzám, ismételje meg előttem.

Vrsaparva szólt

15. Ó Devajání, ó édes mosolyú hölgy, mindent megadok neked, amit csak akarsz – bármilyen nehéz legyen megszerezni.

Devajání szólt

16. Azt akarom, hogy Sarmisthá a szolgálóleányom legyen, ezer más lánnyal együtt. Kövessen engem annak a házába is, akihez majd hozzáad az apám.

Vrsaparva szólt

17. Ó dajka, menj, és hozd ide gyorsan Sarmisthát. Tegyen úgy, ahogyan Devajání kívánja.

Vaisampájana szólt

18. Ekkor a dajka elment Sarmisthához, és így szólt hozzá, „Ó kedves Sarmisthá, kelj fel, és kövess engem.

19. Cselekedj nemzetséged javára. Devajání sürgetésére a bráhmana (Sukra) el akarja hagyni a tanítványait (az Aszurákat). Ó bűntelen hölgy, úgy kell cselekedned, ahogyan Devajání kívánja.”

Sarmisthá szólt

20. Boldogan megteszem, amit Devajání kíván. Sem Sukra, sem Devajání ne hagyják el az Aszurákat az én hibámból.

Vaisampájana szólt

21. Apja parancsára Sarmisthá ezer lánnyal együtt elhagyta apja kiváló palotáját.

Sarmisthá szólt

22. A szolgálóleányod vagyok, ezer szolgálólányommal együtt. Mindenhová követlek, veled megyek ahhoz, akihez apád hozzáad.

Devajání szólt

23. Én annak a leánya vagyok, aki pénzért énekel dicséreteket, aki alamizsnáért könyörög és azt elfogadja, te meg annak a lánya vagy, akit imádnak. Miért lennél az én szolgálóleányom?

Sarmisthá szólt

24. Mindenkinek segítenie kell a bajba jutott rokonain. Ezért követlek mindenhová, még ahhoz is, akihez apád hozzáad.

Vaisampájana szólt

25. Ó kiváló király, amikor Sarmisthá ezt megígérte, Devajání így szólt az apjához.

Devajání szólt

26. Ó legkiválóbb bráhmana, ó apám, elégedett vagyok. Most már visszatérek az Aszura fővárosba. Tudom, hogy a te tudományod és a tudásod ereje nem hiábavaló.

Vaisampájana szólt

27. Lánya e szavai hallatán ez a dicső bráhmana boldogan visszatért a fővárosba, ahol valamennyi Dánava imádta.

Így végződik a nyolcvanadik fejezet, Jajáti története, az Adi Parva Sambhavájában.

<< | Adi Parva | >>

Page last modified on May 23, 2006, at 12:41 PM