Vaisampájana szólt
1. Ó bűntelen, Pradzsápati Daksa, Vaivaszváta Manu, Bharata, Kuru, Puru, Adzsámira,
2-3. Jádava és a Bharata-nemzetség összes többi királya – ó bűntelen király, most elmondom neked e nagy emberek szent, dicső, és hosszú élettel megajándékozó történetét. Olyan tündöklőek voltak, mint a nap és a nagy Rsik.
4. Pracsetának tíz fia volt, akik mind aszkézist gyakoroltak, és minden erénnyel rendelkeztek. Szájuk tüzével sok-sok gyógynövényt elégettek.
5. Ó legkiválóbb király, tőlük született Pracseta Daksa, és valamennyi teremtmény ettől a Daksától származik. Ezért nagy ősnek nevezik.
6. A Pracsetáktól született Rsi, Daksa Virinível egyesülve ezer fiat nemzett; mindegyik szilárd fogadalmú volt, mint ő maga.
7. Daksa ezer fiának Nárada tanította meg a Szánkhja kiváló filozófiáját, az üdvözülés módját.
8. Ó Dzsanamedzsaja, a teremtés ura, Pradzsápati Daksa még több lényt akart teremteni, ezért ötven leányt nemzett. Mindegyiket putrikává tette.
9. Tíz lányát Daksának adta, tizenhármat kasjapának, és huszonhetet Csandrának, akiknek az volt a dolguk, hogy jelezzék az időt.
10. Kasjapa, Maricsi fia az Áditjákat nemzette a feleségével, Daksa leányával, aki tizenhárom felesége közül a legidősebb volt.
11. Ragyogó félistenek ők, élükön Indrával és Vivaszvátával. Vivaszváta fia Jama, a nagy úr.
12. Mártánda (Vivaszváta másik fia a nagy intelligenciával megáldott Manu. Jama a fiatalabb fivér volt.
13. Manu nagyon bölcs és erényes volt; egy nemzetség feje. Manu utódait Mánaváknak (emberi lényeknek) nevezik.
14. Minden ember Manutól származik, ideértve a bráhmanákat, a ksatrijákat és a többieket. Ó nagy király, később a bráhmanák és a ksatriják egyesültek.
15. Manu bráhmana fiai a Védákat kezdték tanulmányozni. Vena, Dhrsnu, Narisjana, Navaga, Iksváku,
16. Kurusa és Szardzsáti, a nyolcadik egy Ílá nevű leány, a kilencedik Prisadhru volt, valamennyi a ksatriják minden erényével áldott.
17. Nabhagarisata Daksa tizedik fia volt. Ezeken kívül Manunak még ötven másik fia is volt a földön.
18. Úgy hallottuk, hogy valamennyi elpusztult, amikor viszályba kerültek egymással. A művelt Pururava Ílától született.
19. Úgy hallottuk, hogy Ílá az apja is, az anyja is volt Pururavának. Ő a tenger tizenhárom szigetén uralkodott. Bár emberi lény volt, mégis állandóan emberfeletti társak vették körül.
20. Hatalma büszkeségétől megittasultan összeveszett a bráhmanákkal, és keveset törődött a haragjukkal. Elrabolta a gazdagságukat.
21. Ezt látva Szanatkumára lejött Brahmá birodalmából, és jó tanácsot adott neki, ő azonban nem fogadta el.
22. A nagy Rsi haragra gerjedt, és átka azonnal megölte a hatalma büszkeségétől megittasult és eszét vesztett királyt.
23. Ez a király (Pururava) háromféle tüzet hozott el a Gandharvák birodalmából áldozati célokra, Urvasí Apszara segítségével.
24. Hat fiat nemzett Urvasínak, Ájuszt, Dhímatát, Amavaszut, Drdhadájuszt és Satájuszt.
25. Mondják, hogy Ájusz négy fiat nemzett Szuvarvavanu leányának, név szerint Nahusát, Brhadhasarmanát, Radzsingaját és Anenaszt.
26. Ó király, Ájusz fiai közül Nahusa volt a legintelligensebb és leghatalmasabb. Nagyon erényesen uralkodott a királyságán.
27. Nahusa király egyenlően támogatta a Pitriket, a Devákat, a Rsiket, a Gandharvákat, a Nágákat, a Ráksaszákat, a bráhmanákat, a ksatrijákat és a vaisjákat.
28. Erős kézzel megfékezte a rablókat; adót fizettetett velük a Rsiknek, akiket a hátukon kellett hordaniuk, mint a teherhordó állatoknak.
29. Szépségével, aszkézisével, vitézségével és energiájával még a mennylakókat is megelőzte; úgy uralkodott a földön, mintha ő lett volna maga Indra.
30. Nahusa hat édes-beszédű fiat nemzett, név szerint Játit, Jajátit, Szanjátit, Adzsátit, Ajátit és Dhravát.
31. Játi az aszkézist gyakorolta, és olyan nagy Rsi lett, mint maga Brahmá. Jajáti nagyon erényes lett.
32. Az egész föld felett uralkodott; sok áldozatot végzett; nagy hódolattal imádta a Pitriket; nagy tiszteletet mutatott a félistenek iránt.
33. Alattvalóival nagyon jóságos és kegyes volt, soha sem győzte le ellenség. Fiai mind nagy íjászok voltak, és nagyon tehetségesek.
34. Ó nagy király, ezek a fiúk két feleségtől születtek, Devajánítól és Sarmisthától. Dévajánítól születtek Jadu és Tarvaszu.
35. Sarmisthától születtek Drahju, Anu és Puru. Ó király, miután hosszú időn át erényesen uralkodott alattvalói felett,
36. Nahusa fiát (Jajátit) megtámadta a szörnyű öregség, amely minden szépségét tönkretette. Ekkor így szólt a fiaihoz,
37-38. név szerint Jaduhoz, Puruhoz, Tarvaszuhoz, Drahjuhoz és Anuhoz, „Ó kedves fiaim, szeretnék fiatal lenni, szeretném fiatal nőkkel tölteni az időmet. Segítsetek nekem ebben.” Legidősebb, Devajánítól született fia szólt,
39. „Mire van szükséged? A mi fiatalságunkat akarod?” Jajáti felelt, „Vegyétek át az öregségemet.
40. Akkor a ti fiatalságotokkal szórakoznék. Egy hosszú áldozat alatt megátkozott Usanasz Rsi, ezért nem tudom tovább élvezni az érzéki örömöket. Ó fiaim, a ti fiatalságotokkal kívánok élvezni.
41. Bármelyiktek veszi is magára vénségemet, uralkodjon a királyságomon az én testemmel. Én pedig megújult, fiatal testben szórakoznék.”
42. Jadu és a többi fiú nem akarta átvállalni az öregségét. Ekkor így szólt a legfiatalabb fia, az erényes és hatalmas Puru,
43. „Ó király, élvezz ismét megújult testtel, térjen vissza az ifjúságod. Magamra veszem öregségedet, és parancsodra uralkodom a királyságon.”
44. E szavakra a királyi bölcs (Jajáti) átadta öregségét emelkedett lelkű fiának (Purunak), aszkézise erejével.
45. Puru ifjúságával a király ismét fiatalember lett; Puru pedig magára vette apja öregségét, és uralkodott a királyságon.
46. Már ezer év is eltelt, de Jajáti, ez a kiváló király és legyőzhetetlen hős még mindig olyan erős és hatalmas maradt, mint a tigris.
47. Hosszú ideig élvezte két felesége édes társaságát. Visvacsí Apszarával Csitraratha (Gandharva király) kertjeiben szórakozott.
48. Ennek a dicső férfinek még ez után sem elégültek ki a vágyai. Ekkor a királynak eszébe jutottak a Purána következő szavai:
49. „Az ember soha nem elégíti ki a vágyait élvezetekkel. Sőt ha elmerül bennük, éppen úgy felszítja a lángjukat, mint az áldozati tűzbe öntött ghí.
50. Hiába élvezi valaki az egész földet annak gazdagságával, gyémántjaival, állataival és asszonyaival együtt, a vágyai még mindig nem elégülnek ki.
51. Csak akkor éri el Brahmá tisztaságát, ha sem gondolatban, sem tettben, sem szóban nem követ el bűnt, és minden élőlényt tiszteletben tart.
52. Ha semmitől sem fél és senki sem fél tőle, ha semmire sem vágyik és senkit sem sért meg, akkor éri el Brahmá tisztaságát.”
53. Amikor a nagy bölcs király belátta, hogy a vágyai soha sem elégülnek ki, visszavette öregségét a fiától.
54. Bár a vágyai nem elégültek ki, visszaadta fiának, Purunak a fiatalságot, és beiktatta a trónon, mondván,
55. „Tőled folytatódjon a nemzetségem. Te vagy az én igaz fiam és örökösöm. A világ a te nevedről fogja ismerni a nemzetségemet.”
Vaisampájana szólt
56. Miután ez a kiváló király (Jajáti) trónra ültette a fiát, Purut, elment a Bhrgu hegyre, hogy nagy aszkéta legyen.
57. Sok-sok év után engedett az Idő kikerülhetetlen befolyásának. Éppen a böjt fogadalmát tartotta meg, amikor a mennybe emelkedett a feleségeivel együtt.
Így végződik a hetvenötödik fejezet, Jajáti története, az Adi Parva Sambhavájában.
<< | Adi Parva | >>