Vaisampájana szólt
1. Dusmanta mindent megígért Sakuntalának, és elment az asramból. Sakuntalá mérhetetlenül erős fiút szült.
2. Már három éves korában olyan ragyogó volt, mint a lobogó tűz. Ó Dzsanamedzsaja, nagyon szép, nagylelkű és tehetséges volt.
3. A kegyes emberek legkiválóbbja, Kánva elvégezte az írások szerinti összes szertartást, és ez az értelmes fiú napról napra növekedett.
4. Fogai élesek és erősek voltak, olyanok, mint a gyöngysor; nagy erejével meg tudta ölni még az oroszlánokat is. Tenyerén minden áldást hozó jel – homloka széles – szép volt és erős, mint egy félisteni gyermek.
5. Hat évesen már olyan erős volt, hogy a tigriseket, vadkanokat, bivalyokat és elefántokat elfogta és odakötözte az asram melletti fákhoz.
6. Néha lovagolt ezeken a vadállatokon, máskor játékosan kergette őket. Kánva asramjának lakói el is nevezték, „Mivel minden vadállatot leigázott, nevezzük el Szarvadamanának.”
7. Ezután ezt a nagy erejű és nagyon hatalmas herceget úgy hívták, Szarvadamana.
8. Amikor a Rsi (Kánva) látta a fiú rendkívüli cselekedeteit, azt mondta Sakuntalának, eljött az idő, hogy beiktassák, mint a trón örökösét.
9. A fiú nagy erejének láttán Kánva így szólt a tanítványaihoz, „Vigyétek el ebből az asramból Sakuntalát és a fiát a kedvező jelekkel áldott férje házába.
10. Nem illendő, hogy az asszonyok örökké az apai vagy anyai rokonaiknál éljenek. Ez megrontja a jó hírüket, jó magatartásukat és erényüket. Ezért vigyétek el őt a férje házába, késedelem nélkül.”
11. A kiváló tanítványok megígérték, majd el is indultak Sakuntalával és a fiával Hásztinapur városa felé.
12. A gyönyörű szemöldökű szépség lótusz-szemű, mennyei szépségű fiával együtt hagyta el az erdőséget, ahol először találkozott Dusmantával.
13. Miután beüzent, belépett a királyi udvarba a fiával együtt, aki olyan tündöklő volt, mint a reggeli nap. Felajánlotta a tiszteletét, majd így szólt.
Sakuntalá szólt
15. Ó király, ez a te fiad. Iktasd be trónod örököseként. Ó király, ez a félistenekhez hasonló fiú tőled való. Teljesítsd be, amit nekem ígértél.
16. Ó kiváló férfiú, emlékezz vissza, miben állapodtunk meg, amikor összeházasodtunk Kánva remetetanyáján.
Vaisampájana szólt
17. Amikor a király meghallotta ezeket a szavakat, minden az eszébe jutott, mégis így szólt, „Semmire sem emlékszem. Kihez tartozol te, gonosz aszkétanő?
18. Nem emlékszem, hogy bármi kapcsolatban lettem volna veled, sem a dharmát, sem az arthát, sem akámát illetően. Menj el, maradj, vagy tégy, ahogy neked tetszik.”
19. E szavakra a szépséges aszkéta hölgy elszégyellte magát. Bánatában elvesztette az eszméletét, és úgy állt ott, mint egy fadarab.
20. A szemei olyan vörösek lettek, mint a réz; ajkai reszketni kezdtek; és olyan pillantást vetett a királyra, amellyel el is égethette volna.
21. Minden erejét össze kellett szednie, hogy uralkodjon kirobbanó haragján és aszkézise lobogó tüzén.
22. Egy pillanat alatt összeszedte a gondolatait, aztán egyenesen a férje szemébe nézett, szomorúan, mégis haragosan, és így szólt:
23. „Ó nagy király, te mindent tudsz; hogyan beszélhetsz úgy, mint egy galád és alantas ember, hogyan mondhatod azt, hogy nem tudsz semmit?
24. Szavaim igazságának vagy hamisságának szíved a tanúja. Szólj igazat, ne alacsonyítsd le magad.
25. Az, aki az elméjében valamit gondol, de másoknak egészen mást mond, olyan, mint önmaga tolvaja és rablója. Milyen bűnt ne lenne képes elkövetni az ilyen?
26. Azt gondolod, egyedül csak te tudsz arról, amit tettél. Nem tudod, hogy a Nagy Mindentudó Lény ott lakozik a szívedben? Az összes bűneidet ismeri, és te az Ő színe előtt követted el a bűnt.
27. A bűn elkövetője arra gondol, hogy senki sem látja őt. Mégis látják a félistenek, látja őt az Istenség, aki ott lakozik minden szívben.
28. A nap, a hold, a levegő, a tűz, a föld, az ég, a víz, a szív, Jama, a nappal, az éjszaka, az alkony és Dharma az emberek minden tettét látják.
29. Jama, Vivaszváta fia nem veszi figyelembe annak az embernek a bűneit, akivel elégedett az Istenség, valamennyi tett tanúja.
30. De megbünteti a gonosz tetteiért azt, akivel a nagy Istenség nem elégedett.
31. Soha nem áldják meg a félistenek azt, aki hazudik, és ezáltal lealacsonyítja magát. Még a saját lelke sem áldja őt meg.
32. A saját jószántamból jöttem, de férjem odaadó felesége vagyok. Ne légy velem tiszteletlen. A feleséged vagyok, és megérdemlem, hogy tisztelettel bánjanak velem.
33. Miért bánsz velem úgy, mint egy közönséges asszonnyal, mindenki szemeláttára? Biztos, hogy nem a pusztaságba kiáltok. Nem hallasz engem?
34. Ó Dusmanta, ha megtagadod azt, amire kérlek, még ma ezer darabra szakad a fejed.
35. A régi bölcsek azt mondják, hogy a felesége méhébe behatoló férj magajön ki onnan, mint a fia. Ezért nevezik a feleséget Dzsajának.
36. A bölcs ember fia megmenti elhúnyt ősei lelkét.
37. Az önmagától született (Brahmá) azért nevezte el a fiút putrának, mert megmenti az ősöket a Put-nak nevezett pokoltól.
38. Egy férfi a fia születésével hódítja meg a világot; unokája születésével élvezi az öröklétet; az ősök örök boldogságot élveznek, ha megszületik a dédunoka.
39. Az az igaz feleség, aki jó háziasszony; az az igaz feleség, akinek a szíve a férjéért dobog; az az igaz feleség, aki hűséges a férjéhez.
40. A férfi fele a felesége, a feleség a férj legjobb barátja; a feleség a dharma, artha és káma forrása; a feleség az üdvözülés forrása.
41. Azok végezhetik el a vallásos cselekedeteket, akiknek van feleségük; akiknek feleségük van, családi életet élnek, boldogok és nagyon szerencsések lehetnek.
42. Az édes szavú feleségek férjeik barátai az örömben; a vallásos cselekményekben olyanok, mint az apák; a betegség és a gond óráiban pedig anyaként viselkednek.
43. A feleség még a sűrű erdőben is felfrissülés és vigasz a férje számára. Abban, akinek van felesége, mindenki megbízik. Ezért a feleség igen sokat tesz a férje üdvösségéért.
44. Amikor a férj itthagyja ezt a világot és Jama országába megy, egyedül az odaadó feleség kíséri el.
45. Az a feleség, aki korábban elindult (hamarabb meghalt, mint a férje), bevárja a férje szellemét, és a férj távozik előbb, a tiszta feleség hamarosan követi.
46. Ó király, éppen ezért van a házasság (ebben a világban). A férj ebben a világban is, a következőben is élvezi a felesége társaságát.
47. A művelt emberek azt mondták, maga a férj születik meg úgy, mint a fia; ezért úgy kell tekintenie arra a feleségre, aki fiat szült neki, mint az anyjára.
48. Ha a férj a feleségének nemzett fiú arcára néz, a saját arcát látja, mint a tükörben; éppen olyan boldog, mint az az erényes ember, aki a mennybe jutott.
49. A bánattól vagy betegségtől sújtott férj éppen úgy felfrissül, mint az izzadó a hűsítő fürdőben.
50. Senki ne tegyen olyat, amivel a felesége nem ért egyet, még haragjában se; mert a boldogsága, öröme, erénye, minden a feleségétől függ.
51. A feleség a szent föld, amelyben a férj újból megszületik. Még a Rsik sem tudnak embereket teremteni nők nélkül.
52. Van-e nagyobb boldogság annál, mint amit az apa érez, amikor a fia odaszalad hozzá, és megöleli apró karjaival, még akkor is, ha a teste poros és piszkos?
53. Miért bánsz ilyen közönyösen a fiaddal, aki maga jött el hozzád, és most reménye vesztetten tekint reád?
54. Még a hangyák is eltartják utódaikat, nem pusztítják el a tojásaikat. Te, aki ismered a kegyes élet szabályait, miért ne tartanád el a saját gyermekedet?
55. A szantálpép, nők és víz érintése sem olyan kellemes, mint amikor az újszülött fiadat tartod a karjaid között.
56. Ahogyan a kétlábúak között a bráhmana, a négylábúak között a tehén, az összes feljebbvaló között a lelki tanítómester a legjobb, úgy a fiú a legjobb minden olyan dolog között, amelyet kellemes megérinteni.
57. Öleld magadhoz ezt a kedves fiút. Semmi sem olyan kellemes ezen a világon, mint a fiú érintése.
58. Ó ellenségek fenyítője, ó nagy király, három év után szültem ezt a fiút, gondjaid elűzőjét.
59. Ó Puru-nemzetség leszármazottja, amikor vajúdtam, a következő szavak hangzottak az égből, „Ez a fiú száz lóáldozatot fog bemutatni.”
60. Az emberek, akik otthonaiktól messze járnak, mások fiait ültetik az ölükbe, megszagolják a fejüket, és nagy boldogságot éreznek.
61. Tudod, hogy a bráhmanák a következő védikus mantrákat ejtik ki a gyermek születési ceremóniáján:
62. 'Te a testemből születtél; te a szívemből sarjadtál. Te én magam vagy, a fiam formájában. Élj száz évig.
63. Tőled függ az életem. Nemzedékem fennmaradása is tőled függ. Élj ezért boldogan száz évig.'
64. Ez a fiú a testedből sarjadt, te nemzetted, és a te másod. Lásd saját magadat a fiadban, ahogyan a tükörképedet látod a tó tiszta tükrén.
65. Úgy sarjadt tőled ez a fiú, mint ahogyan az áldozati tüzet gyújtják meg a házi tűzről. Bár egy vagy, kettéosztottad magad.
66. Ó király, szűz voltam és apám asramjában éltem, amkor egy vadászkiránduláson közeledtél hozzám.
67. Urvasí, Provacsettá, Szahaganí, Menaká, Visvacsí és Ghrtacsí a hat legkiválóbb Apszara.
68. Közülük is első Menaká, aki egy bráhmanától született. Ő jött le a mennyből a földre, ő szült meg engem a Visvámitrával való kapcsolatából.
69. Menaká Apszara a Himálaja egy völgyében szült meg engem. Nem volt benne semmi ragaszkodás; úgy hagyott ott, mintha valaki másnak a gyermeke lettem volna.
70. Milyen nagy bűnt követhettem el valamikor régen, egy másik születésemben, hogy előbb a szüleim taszítottak el, most pedig te?
71. Mivel eltaszítottál, készen állok arra, hogy visszatérjek az asramba. De nem szabad eltaszítanod ezt a gyermeket, aki a te fiad.
Dusmanta szólt
72. Ó Sakuntalá, nem tudtam, hogy gyermeket nemzettem neked. A nők általában hazudnak. Ki hiszi el a szavaidat?
73. A te anyád a parázna Menaká, akiben semmi gyengéd érzelem nincs. Úgy dobott el magától téged a Himálaja völgyében, mint ahogyan a virágokat is eldobják, miután azokat felajánlották a félisteneknek.
74. Az apád egy ksatrija, a kéjvágyó Visvámitra – ő sem ismeri a gyengéd érzelmeket. Kísértést érzett, hogy brahmanává legyen.
75. De ha azt mondod, Menaká a legelső Apszara és Visvámitra a legkiválóbb Rsi, te meg a leányuk vagy, akkor miért beszélsz úgy, mint egy parázna asszony?
76. Szavaid nem érdemelnek hitelt. Nem szégyenled magad, hogy éppen előttem beszélsz így? Távozz innen, gonosz aszkéta nő.
77. Hol van most az a kiváló nagy Rsi (Visvámitra), hol van Menaká? És hol vagy te, bár az aszkéták alázatos öltözékét hordod.
78. A fiad igen nagy, és nagyon erősnek tűnik. Hogyan nőhetett volna meg ilyen rövid idő alatt akkorára, mint egy sála-fa?
79. Nagyon alantas születésű vagy, hozzá még úgy is beszélsz, mint egy parázna asszony. Menaká kéjvágyból fogant.
80. Ó aszkéta nő, semmiről sem tudok, amit elmondtál nekem. Nem ismerlek. Menj el, ahova neked tetszik.
Sakuntalá szólt
81. Ó király, mások hibáit még akkor is meglátod, ha azok csak akkorák is, mint egy mustármag. A saját hibáidat akkor sem látod, ha azok akkorák, mint a vilva-gyümölcs.
82. Menaká a mennyek lakója, sőt a mennylakók legkiválóbbnak tartják. Ó Dusmanta, még nálad is nemesebb születésű vagyok.
83. Ó nagy király, te a földön jársz, én az égen barangolok. Tudd meg, hogy közted és köztem akkor a különbség, mint egy mustármag és a Meru (hegy) között.
84. Ó király, lásd meg – én elmehetek indra, Kuvera, Jama és Varuna hajlékaiba.
85. Ó bűntelen, van egy mondás, amit most elmondok neked, bár nem rossz szándékkal, csak a példa kedvéért. Kérlek, bocsásd meg, hogy megemlítem.
86. A csúf ember mindenkinél szebbnek hiszi magát, egészen addig, amíg meg nem látja az arcát a tükörben.
87. De miután meglátta, észreveszi, mi a különbség közte és mások között.
88. Aki igazán olyan szép, sose gúnyol másokat. Azt, aki túl sokat becsmérel másokat, csak rágalmazónak tekintik.
89. Ahogyan a disznó még a virágoskertben is csak a szennyet és a mocskot keresi, a gonosz ember is csak a gonoszat tudja kiválasztani a jó és rossz közül, amiről az emberek beszélnek.
90. De ahogyan a hattyú mindig kiválasztja a tejet, még akkor is, ha vízzel keverték, a bölcs is csak a jót fogadja el abból a beszédből, amelyben a jó és a rossz elegyedik.
91. A becsületes embereknek mindig fáj másokra rosszat mondani, de a gonoszak mindig ebben lelik örömüket.
92. A becsületes emberek mindig örömmel tisztelik az idős (jó) embereket, de a bolondok élvezete mindig az, ha szidalmazhatják őket.
93. A becsületes embereket nem teszi boldoggá, hogy mások hibáit keressék, de a bolondok éppen ennek örülnek. A gonoszak mindig megszólják a becsületes embereket, de a becsületes emberek soha nem sértik meg a gonoszakat, még akkor sem, ha azok megsértették őket.
94. Mi lehetne nevetségesebb a világon, mint hogy a gonoszok az igazán becsületes embereket is gonoszaknak vallják?
95. Még az ateisták is félnek azoktól, akik eltértek az igazságtól és az erénytől; a gyilkos mérgű kígyóktól mindenki retteg.
96. Soha sem jut el a magasabb világokba az a férfi, aki gyermeket nemzett a saját képére, de nem törődik vele. Az félistenek megsemmisítik jó szerencséjét és gazdagságát.
97. A Pitrik (ősök) azt mondták, a fiú tartja fenn a nemzetséget és a rokonságot; ezért minden kegyes cselekedet közül a legjobb fiút szülni. Neked sem szabad elutasítani a fiadat.
98. Manu azt mondta, ötféle fiú van, az, akit a férj a saját feleségével nemzett, akit másoktól kaptak, akit megvásároltak, akit szeretetből felneveltek, és akit más nőkkel nemzettek.
99. A fiúk tartják fenn a vallást és az emberiség értékeit; gyarapítják a boldogságot, megmentik a halott ősöket a pokoltól.
100. Ó kiváló király, nem helyes, ha elutasítod a fiadat. Ó föld királya, tartsd becsben saját magad, az igazságot és az erényt (azzal, hogy a fiadat becsben tartod).
101. Ó kiváló király, nem illendő, hogy képmutatót játszol. Egy víztározó felajánlása érdemdúsabb, mint száz kúté. Egy áldozat érdemdúsabb, mint egy víztározó felajánlása. De (fiat nemzeni) érdemdúsabb, mint az áldozatok bemutatása. Az igazság (viszont) még érdemdúsabb, mint száz fiú születése.
102. Ha lemérnének száz lóáldozatot és az igazságot, az igazságot találnák nehezebbnek.
103. Ó király, megmondom neked, az igazság annyit ér, mint az összes Védák tanulmányozása és fürdés az összes szent zarándoklaton.
104. Egyetlen erény sem ér fel az igazsággal, ezen a világon semmi sem jobb (az igazságnál). Semmi sem olyan nagy bűn, mint a hazugság.
105. Ó király, az igazság a nagy Brahma, az igazság a nagy fogadalom; ezért ne szegd meg az ígéretedet. Sose szakadj el az igazságtól.
106. Ha azonban kitartasz a hazugság mellett, ha nem adsz hitelt a szavaimnak, elmegyek innen a magam jószántából. Nem kell keresnem a társaságodat.
107. De, ó Dusmanta (ezt biztosra veheted), a halálod után ez a fiam fog uralkodni az egész földön, amelyet a négy tenger övez és a hegyek királya díszít.
Vaisampájana szólt
108. Miután Sakuntalá mindezt elmondta a királynak, hátat fordított neki. Ekkor egy testetlen égi hang szólította meg Dusmantát, aki ott ült miniszterei, papjai és Ritvikái között.
109. „Ó Dusmanta, az anya csak a testi burok (amelyben a fiú lakozik). A fiú az apától származik, ezért ő maga az apa. Tartsd ezért becsben a fiadat, és ne sértsd meg Sakuntalát.
110. Ó emberek legjobbja, mindenkit a saját fia ment meg Yama hajlékától. Ennek a fiúnak te vagy az apja. Sakuntalá igazat mondott.
111. A férj két részre osztja a testét, és fiaként születik meg a felesége méhéből. Ó király, ó Dusmanta, tartsd becsben a fiadat, aki Sakuntalától született.
112. Nagy szerencsétlenség, ha valaki elhagyja a fiát, és tovább él. Ezért, ó Puru-nemzetség leszármazottja, tartsd becsben ezt az emelkedett lelkű fiút, aki Sakuntalától született.
113. Mivel a mi szavunkra fogod becsben tartani ezt a gyermeket, Bharata néven fogják ismerni őt.”
114. A mennylakók e szavait hallva a Puru-nemzetség király nagyon örült, és így szólt papjaihoz és minisztereihez:
115. „Mindannyian hallottátok az égi küldött szavait. Én magam tudom, hogy ez a fiú a fiam.
116. Ha Sakuntalá szavaira elfogadtam volna őt, a népem gyanakodni kezdett volna, nem tekintették volna a fiamat tisztának (tiszta születésűnek).”
Vaisampájana szólt
117. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, a király rendkívül örült, mert az égi küldött igazolta fia tiszta születését.
118. Ezután nagy örömmel elvégezte mindazokat a szertartásokat, amelyeket az apának el kell végeznie a fiáért.
119. Megszagolta a fia fejét; gyengéden megölelte. A bráhmanák megáldották, a költők tapsolni kezdtek.
120. A király megérezte azt a nagy örömet, amit az érez, aki a saját fiát megérinti. Nagy tisztelettel és szeretettel fogadta a felségét (Sakuntalát). Gyengéden kiengesztelte, és így szólt hozzá:
121-122. „Ó hölgyem, mi egészen titokban egyesültünk. Senki sem tudott róla, ezért az emberek természetesen azt hitték volna, csak a kéj hajtott bennünket, nem is vagyunk férj és feleség. Ez a fiút, akit most megtettem trónom örökösévé, tisztátalan születésűnek tekintették volna. Ezért gondolkodtam azon, hogyan lehetne igazolni a tisztaságát.
123. Ó drágám, ó szépszemű hölgy, megbocsátottam neked a kemény szavakat, amelyeket haragodban mondtál. Te vagy az én kedvesem.”
124. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, miután Dusmanta, a királyi bölcs így szólt kedves királynőjéhez (Sakuntalához), illatszer-, étel- és italajándékokkal fogadta őt.
125. Trónörökösévé tette Sakuntalá fiát, és megajándékozta a Bharata névvel.
126. Bharata legyőzhetetlen, fényes kerekű kocsija éppen olyan volt, mint a félisteneké, és amikor utazott, megtöltötte dübörgésével az egész földet.
127. Dusmanta fia (Bharata) a világ összes királyát igájába hajtotta. Erényesen uralkodott alattvalóin, és nagyon híres lett.
128. Csakravartinak és Szárvabhaumának is nevezték. Olyan sok áldozatot végzett, mint Indra, a Maruták ura.
129. Ezeknél az áldozatoknál Kánva volt a főpap, és nagy adományokat osztottak szét a bráhmanák között. A szerencsés király tehén- és lóáldozatokat is bemutatott.
130. Bharata ezer aranypénzt adott Kánvának áldozati díjként. Innen származott minden érdeme, vele kezdődött el a Bharaták nagy nemzetsége.
131-132. Valamennyi utána született királyt Bháratának hívtak. És a Bharata-nemzetségben nagyon sok félistenekhez hasonló, rendkívül hatalmas uralkodó volt. Olyanok voltak, mint maga Brahmá. Meg sem lehet számolni a neveiket.
133. Ó Bharata-nemzetség leszármazottja, csak a legfontosabbakat említem meg, akik mind nagy szerencsével áldottak, igaz és becsületes emberek. Mind olyanok voltak, mint a félistenek.
Így végződik a hetvennegyedik fejezet, Sakuntalá történetének vége, az Adi Parva Sambhavájában.
<< | Adi Parva | >>