Dusmanta szólt
1. Ó hercegnő, áldott hölgy, nagyon szépen hangzik, amit elmondtál. Ó szépséges hölgy, légy a feleségem. Mondd meg, mit tegyek meg érted.
2-3. Még ma megajándékozlak arannyal, aranyfüzérekkel, ruhákkal, fülbevalókkal, szép fehér gyöngyökkel és ékkövekkel, arany pénzdarabokkal és a legfinomabb szőnyegekkel, amelyeket különböző országokból szedtem össze. Legyen a tied az egész királyságom. Ó szépséges hölgy, légy a feleségem.
4. Ó szép hölgy, félénk leány, karcsú combú szépség, köss velem Gandharva-házasságot, mert a házasságnak ezt a formáját mondják a legjobbnak.
Sakuntalá szólt
5. Ó király, az apám elment az asramból, hogy gyümölcsöt szedjen. Kérlek, várj egy kicsit. Neked fog adni engem.
Dusmanta szólt
6. Ó szépséges hölgy, ó hibátlan szépség, azt kívánom, hogy te magad fogadj el engem. Tudd, hogy érted élek. Tudd meg azt is, hogy teljesen a tiéd a szívem.
7. Biztos, hogy mindenki a maga barátja; magában biztosan megbízhat.. Ezért, az írások szerint, te is magad ajándékozd el magadat másoknak.
8. Az írások szerint nyolcféle házasság van, éspedig Brahma, Daiva, Arsa, Pradzsápatja, Aszura,
9. Gandharva, Ráksasza és Paisácsa. Az önmagától született (Brahmá) fia, Manu elmondta, hogy a négy kaszt mindegyikének melyik házassági forma felel meg.
10. Ó hibátlan szépség, tudd meg, hogy az első négy forma a bráhmanáknak való, az első hat a ksatrijáknak.
11. Királyoknak még a Ráksasza forma is megengedett. Az Aszura forma megengedett a vaisjáknak és a súdráknak. Az első öt forma körül három helyes és kettő nem az.
12. Senki se fogadja el a Paisácsa és Aszura formákat. Ezek az írások rendelései, és az embereknek ezek szerint kell cselekedniük.
13. A Gandharva és a Ráksasza formák helyén valóak a ksatriják számára, ezért egyáltalán ne legyen benned félelem. A legcsekélyebb kétség sem lehet, hogy összeházasodhatunk akár csak az egyik forma szerint, akár két forma keveredésével.
14. Ó szépséges hölgy, tele vagyok vággyal, ugyanúgy te is. Légy hát a feleségem a Gandharva forma szerint.
Sakuntalá szólt
14a. Ó Puru-nemzetség legkiválóbbja, ha ezt mondják az írások, és valóban én rendelkezem magammal, akkor ismerd meg a feltételeimet.
15. Ígérd meg, hogy megadod nekem azt, amit ezen a magányos helyen, négyszemközt kérek. Ha majd megszületik a fiam,
16. ő legyen a trónod örököse. Ó Dusmanta, az igazat mondom neked. Ha megígéred, egyesülhetünk.
Vaisampájana szólt
17. A király annyi időt sem vesztegetett, hogy fontolóra vegye ezt a kérést, rögtön így szólt, „Ó édes mosolyú szépség, úgy legyen. Elviszlek téged a fővárosomba.
19-20. Ó szép leány, az igazat mondom neked. Mindent megérdemelsz. Megígérem, hogy megteszem, amit kérsz.” E szavakkal a királyi bölcs (Dusmanta) feleségül vette a kecses járású, szépséges Sakuntalát, a megfelelő szertartások szerint; ő pedig elfogadta őt a férjének. A király biztosította őt ígéretéről, majd visszatért a fővárosba. Újra meg újra elmondta neki,
21. „Érted küldöm négy hadtestemet. Ó édes mosolyú szépség, nagy tisztelettel viszlek a fővárosomba.”
22. Ó Dzsanamedzsaja, a király mindent megígért, aztán eltávozott. Amikor a fővárosa felé ment, eszébe jutott Kánva.
23. (Azt gondolta) „Vajon mit csinál a dicső aszkéta, ha mindezt meghallja?” Ezekkel a gondolatokkal érkezett meg a fővárosába.
24. Abban a pillanatban, hogy a király elment, Kánva visszaérkezett az asramba. De Sakuntalá szégyellte magát, és nem ment elé, hogy fogadja.
25. A nagy aszkéta, Kánva olyan lelki tudással (meglátással) rendelkezett, hogy mindent tudott. Lelki szemeivel mindent látott, örült és így szólt,
26. „Ó kedves gyermek, nem rontotta meg erényedet az, amit ma titokban tettél anélkül, hogy bevártad volna az engedélyemet.
27. Azt mondják, egy ksatrija számára a Gandharva-házasság a legjobb, mantrák nélkül, készséges nő és készséges férfi között.
28. Ez a kiváló Dusmanta erényes érzületű és emelkedett lelkű. Ó Sakuntalá, őt fogadtad el férjedként.
29. Fiad születik, aki hatalmas és dicső lesz ebben a világban. Uralmát kiterjeszti az egész, tengerövezte földre.
30. Amikor a királyok e dicső királya (a fiad) ellenségei ellen vonul, senki sem állhat ellent a hadseregének.”
31. Ekkor Sakuntalá odament fáradt apjához, és megmosta a lábát. Levette válláról a nehéz terhet, és elrendezte a gyümölcsöket. Ezután így szólt,
32. „Ó apám, légy kegyes a férjemhez, Dusmanta királyhoz, az emberek legkiválóbbjához.”
Kánva szólt
33. Ó szép gyermek, kész vagyok arra, hogy a kedvedért megáldjam. De ó áldott leány, te is kérj valamit tőlem, teljesíteni fogom.
Vaisampájana szólt
34. Sakuntalát csak az a vágy hajtotta, hogy valami jót tegyen Dusmantával, ezért azt kérte, hogy a Paurava királyok mindig erényesek legyenek, és soha ne fosszák meg őket a trónjuktól.
Így végződik a 73. fejezet, Sakuntalá története, az Adi Parva Sambhavájában.
<< | Adi Parva | >>