A.Cs. Bhaktivédanta Szvámí

A Bhakták Ligájának prospektusa

A világ jelenlegi állását, s az emberek nyomorult, degradált állapotát látva égető szükség volt a Bhakták Ligájának megalapítására, ami egybevág Óm Visnupád Paramahansza Astóttarasata Srí Srímad Bhakti Sziddhánta Szaraszvatí Gószvámí Mahárádzs, valamint a navadvípi (Nyugat-Bengál) Thakur Bhakti Vinóda óhajával.

Az emberek mgfeledkeztek az élet igazi céljáról, mert túlságosan vonzódnak az Abszolút Igazság külső energiájához, így lelki identitásukkal mit sem törődve, az anyagi természet szépségének bűvöletében élnek.

Az élőlény időtlen idők óta szenved e feledékenységtől, s fokról-fokra vándorol egyik testről a másikra. Amikor elnyeri az emberi létforma áldását, tudata annyira fejletté és felvilágosodottá válik, hogy megismerheti saját magát, a kozmikus világot és az Abszolút Igazságot.

Az egyéb létformákban az élőlény tudatát a legdurvább materializmus burkolja be, ezért nem is tud másról, mint az állati lét elsődleges szükségleteiről, nevezetesen az evésről, alvásról, védekezésről és párosodásról.

A létért folytatott küzdelem sok milliónyi fejlődési állomását bejárva kap a lélek emberi születést, ezért nem szabad az emberéletet az állatias lét elfoglaltságaival – evéssel, alvással, védekezéssel és érzékkielégítéssel – elvesztegetni.

Az emberiség mai fejlődése egyfajta civilizált állati lét felé vezet. A táplálkozást újfajta ínycsiklandó ételek kínálatával fokozzák. Az alvás kényelmét kárpitozott bútorokkal és kerevetekkel fölszerelt tartós és csinos lakóházak valamint pihenőhelyek építésével igyekeznek javítani.

Az emberi erőforrások több mint felét fölemésztő védelmi intézkedések csak a félelmet fokozzák. A fegyverkezés eredményeként megszületett az atombomba, amely az ember pusztulását sietteti. Ám a halál kegyetlen karjaiból a tudomány egyetlen vívmánya sem képes kimenteni az embert.

Az érzékkielégítés új változatait nyújtja egyfelől a mozgókép, a hangrögzítés, a drótnélküli rádió, az automobil s hasonló illuzórikus dolgok. Másrészt, a szebbik nem öltözködési módját is fokozzák, ami az emberi lény érzéki kéjsóvárságát elégíti ki. A piac hemzseg a reklámoktól, melyeken csinos hölgyek kínálják az érzékkielégítés különféle kellékeit, mint például ruhákat, ékszereket, száríkat, orvosságokat, fogamzásgátlókat és egyebeket. Maroknyi gonosz lelkületű ember húzza ennek az állatias társadalomnak a hasznát, melynek fönntartása végett az emberiség kilencvenöt százalékát láncra verve teszik e lelki értékeket nélkülöző, rossz civilizáció rabjaivá.

Ma már a falusiak élete sem békés, mert e kifényesített állatias civilizáció talmi ragyogása az ártatlan falusiakat is vonzza. Ez is a kimosakodott démonok szűk körének érdekeit szolgálja, míg az ártatlan emberiség túlnyomó többsége csak szenved az állatias civilizációban.

A Bhakták Ligája a törpe kisebbség, s a túlnyomó többségű ártatlanok érdekeit is szolgálja, hogy igazi szabadságot és áldásos életet biztosítson. Nem az élet ösztönös szükségleteinek – evés, alvás, védekezés, szaporodás – megszüntetését tűzi ki célul, hanem a lelki értékek hiányából fakadó egyensúlytalanságot igyekszik helyrebillenteni.

Az élet végül is lélek, s a vágyak és hajlamok szerint erre a lelki alapra épül a finom anyag – az intelligencia és az elme –, valamint a durva matéria, az anyagi test porhüvelye. Ez a karma törvénye. A vágyak és hajlamok olyannyira leigázzák a lelket, hogy az saját erejéből, megvilágosodás nélkül képtelen szabadulni az Abszolút Igazság külső energiájának befolyásától.

Hiba a szellemi lelket durva anyagnak – föld, víz, tűz, levegő és éter –, avagy finom anyagnak – elme, értelem, ego – hinni, mert mindezek Isten külsődleges energiájának termékei. Az élőlény viszont a spirituális, isteni természethez, Isten belső energiájához tartozik. Az egyéni lélek, az élőlény, minőségileg egy Istennel. Ilyen élőlényt ezért a tudományos laboratóriumokban lehetetlen előállítani.

Nyissuk meg a spirituális tudományok laboratóriumát, ahol az élőlény isteni természetét vizsgálhatjuk, s megállapíthatjuk, mire van valójában szüksége a szellemi léleknek, amely az anyagi világot irányítja! Az élőlény tehát nem anyagi, hanem lelki, ezért a fenti kérdést az ő békéje és felvirágzása érdekében kell kifejteni. Kutassuk az élőlény isteni természetét!

A Bhagavad-gítá egyértelműen meghatározza egy ilyen lelki laboratórium működési elveit, amelyben az élőlény spirituális természete kutatható. Az Úr Csaitanja személyesen is példázta ezt.

A Bhakták Ligája az egész emberiség üdvére szeretné a gyakorlatban is megvalósítani a fenti elveket. A Bhagavad-gítá szellemében a Bhakták Ligája minden egyes élőlényt Isten szerves részének tekint. Isten termékenyítette meg az élőlényekkel az anyagi természet méhét, így válnak láthatóvá a materiális világban megszületett különböző lények. Így hát minden élőlény a mindenható Atyának isteni gyermeke, s bármilyen formát öltsenek is, lelki testvérek Isten birodalmában.

Az élőlény megfeledkezik erről az örökkévaló lelki kapcsolatról, így az anyagi világban keményen küzd a fennmaradásért. Állandó zavarodottságot okoz neki, hogy a boldogulás minden kísérletében kudarcot vall. Nem is tudja, hogy a boldog létért folytatott küzdelem sohasem lehet sikeres, s hogy a születés, halál és ínség kötelékéből csakis lelki módon szabadulhat egyszer s mindenkorra.

Az emberi születés esélyt ad ennek megvalósítására. Ezért az embernek meg kell ismernie az Abszolút Igazsághoz fűződő viszonyát, s meg kell tanulnia, hogyan hasznosíthatja energiáit ennek az örök kapcsolatnak a szellemében. Végső soron pedig el kell érnie az élet legfőbb célját, a spontán istenszeretetet. Az anyagi dolgok iránti torz vonzalom semmi egyéb, mint érzéki vágy, ám a spontán istenszeretet az igazi transzcendentális élet. Ez az istenszeretet valódi örömöt nyújt az élőlénynek. Ha viszont kihasználatlanul hagyja az emberi születés kínálta lehetőséget, bizonnyal visszasüllyed az állatias evolúció fokára, hogy ott keresse a csalóka anyagi örömöket.

A Bhakták Ligája egyrészt attól szeretné megmenteni az embert, hogy ismét visszasüllyedjen az állati létbe, másrészt igyekszik Isten szerető hívévé tenni, ami születésétől fogva örök joga, mert hiszen mindenki Isten lelki gyermeke.

A lelki tudományok mérvadó Írásainak alapos elemzése után a Bhakták Ligája az alábbi elveket s célkitűzéseket fogalmazta meg:

a) Az élet felborult egyensúlyának helyreállítása végett rendszeresen propagálja a lelki tudományt India minden lakója s az egész világ számára; az embereket a lelki élet gyakorlatára oktatja, mert ez az emberiség kiegyensúlyozott pszichikai és biológiai fejlődésének alapja, valamint a világban jelenleg tapasztalható ellentétek megbékítésének és a harmóniának a záloga.

b) Igyekszik a lelki fejlődés alapjára épülő társadalmi rendet létrehozni, s szerte a világon békességet és megértést teremteni ember és ember között.

c) Az egész emberi társadalomban hirdeti Istent, aki Egyetlen és Abszolút, minden bőség, hatalom, hírnév, szépség, tudás és lemondás forrása, a megnyilvánult világban, s azon túl minden láthatónak és nem láthatónak Teremtője, valamint minden létező eredeti oltalmazója és élvezője.

d) Igyekszik az embereket egymáshoz és Istenhez közelebb hozni, mert Isten a Legfelsőbb Lény, az individuális lelkek pedig az Ő parányi részei. Az egyéni élőlény minőségileg egy Istennel, az Abszolút Egésszel, s létének értelme az, hogy Isten örömére legyen, ahogyan azt a kinyilatkoztatott Írások alátámasztják.

e) Egyenként is igyekszik megmenteni az embert a hamis érzelmekre alapuló modern civilizáció rabságából, hogy újra szabad lélekként cselekedhessen, és szabadon élhesse lelki látásmódon alapuló átszellemült életét. Ez hiteles lelki beavatás révén lehetséges, amikor az ember mindenben láthatja Istent, s mindent Istenben lát.

f) Megismerteti az egyéni lelkekkel a mindenkit vonzó Istenség Személyiségét, Srí Krsnát, eredeti és örök formájában, ahogyan a Bhagavad-gítá szavaiban föltárta magát. Szerte a világon úgy kell Őt megismertetni, ahogyan azt az Úr Csaitanja tanította, aki a szent nevek együttes zengésének folyamatával személyesen példázta, hogyan kell Istenhez közeledni. Az Úr Csaitanja tanításában nincsenek az emberi értelem számára felfoghatatlan pontok, vagy olyan tételek, amelyek a civilizált világ által elfogadott bármely vallásos érzületet sértenék.

g) Aktív tevékenységgel és prédikálással a gyakorlatban is igazolja, hogy Srí Krsna minden áldozat, vezeklés, meditáció, művészeti, kulturális és tudományos vívmány egyedüli és legfőbb élvezője, mert Ő az egész univerzum legfőbb tulajdonosa, s mindenkinek jóbarátja. Az igazi béke akkor valósulhat meg, ha e tételt midenki megérti. Az ilyen transzcendentális létállapotot nevezik lelki életnek, melyről az Ísópanisad a következőket mondja:

ísávászjam idam szarvan jat kinycsa dzsagatjám dzsagat
téna tjakténa bhunydzsithá má gridhah kaszja szvid dhanam

„A világegyetemen belül az Úr gyakorol hatalmat minden élő és élettelen felett, Ő a birtokosa mindennek. Ezért az embernek csak azon szükségszerű dolgokat szabad elfogadnia, melyek az ő számára vannak félretéve, s minden mást kerülnie kell, jól tudván, hogy azok kihez tartoznak.”

h) Hirdeti a Legfelsőbb Igazságot, ahogyan azt az acsintja-bhédábhéda-tattva filozófiájában az Úr Csaitanja kinyilatkoztatta, mely szerint minden azonos a Legfelsőbb Igazsággal, ugyanakkor különbözik is tőle, illetve ahogyan a Srí Rúpa és Szanátan vezette hiteles tanítványai, a Gószvámík hirdették tudományos műveikben.

i) Föltárja és/vagy visszaigényli Srí Krsna transzcendentális kedvteléseinek szent helyeit, illetve bhaktáinak tevékenységi helyeit, beleértve a különböző templomokat is.

j) Az Írások s a szankírtan mozgalom atyjának, az Úr Csaitanja tanításának szellemében a szankírtan mozgalommal mindenki számára előkészíti a környezetet a lelki életre.

k) Olyan polgári vállalkozásokba fog, amelyek nem ellenkeznek a Liga eszményeivel, missziójával és alapelveivel.

l) Jeles bhakták részvételével előadásokat és eszmecseréket szervez a Liga tagjainak épülésére, valamint ugyane céllal misszionáriusokat küld a világ minden tájára, hogy a Liga tagságát gyarapítsák.

m) Ingyenes postai tanácsadó szolgálatot tart fenn a Ligához érkező lelki kérdések megválaszolására.

n) Bármely nemzetből invitálva tagokat a Liga nemzetközi szervezetté bővül, amely az oktatáson és a kultúrán keresztül szolgálja tagjai lelki fejlődését.

o) Előmozdítja a jóság minőségét (szattva-guna) – elsősorban a Liga tagjai között – a lelki beavatás (díksá) révén, kvalifikált bráhmanává (tisztességes és intellektuális emberré) téve a jelöltet, aki igazmondó, megbocsátó, elfogulatlan, béketűrő, művelt, tiszta, specifikus és általános képzettséggel rendelkezik, s hisz Isten transzcendentális szolgálatában.

p) Mindegyik életrendből fogad el tagokat, nevezetesen: i) brahmacsáríkat, azaz nőtlen tanulókat, akik teljes mértékben Isten szolgálatának szentelik magukat, ii) grhaszthákat, vagyis házasembereket, akik családjuk körében élnek, s így szentelik magukat Isten szolgálatának, iii) vánapraszthákat, azaz családjuktól visszavonult házasembereket, akik Istent szolgálják és iv) szannjászíkat vagy tjágíkat, a családi kötelékektől teljesen visszavonult, lemondott embereket, akik átadják magukat Isten szolgálatának.

q) Beavatja tagjait a fönt említett Gószvámík által gyakorolt szabályokba, kerülve a i) nőkkel folytatott törvénytelen nemi életet, ii) a mámorító szereket, iii) a nem-vegetárius táplálékot és iv) a szerencsejátékot, a léha sportokat és szórakozást.

A Bhakták Ligája az emberiség minden egyes tagját várja soraiba, legyenek a társaság rendes tagjai, és sajátítsák el tökéletes rendben a lelki élet gyakorlatát. A Bhagavad-gítát szerte a világon nagyra becsülik. Ez a nagyszerű tudományos mű a lelki gyakorlatok alapja. A Bhakták Ligája arra kér minden embert, hogy hamis értelmezésektől mentesen, őszintén tanulmányozza ezt a tudományos művet, és ismerje meg belőle az Istenhez fűződő lelki kapcsolatunkat. Isten hatalmas, ezt mindenki tudja. Azt már kevesebben, hogy Isten annyira hatalmas, hogy az élőlény csekély esze képtelen Őt igazából fölfogni. Hiábavaló próbálkozás tehát a korlátozott és tökéletlen érzékek nyújtotta emberi tudással fölmérni Istent, s az Ő energiáinak hatalmas művét. Ha meg akarjuk ismerni Istent s a hozzá fűződő örök lelki kapcsolatunkat, próbáljuk azt személyesen tőle megtudni, ahogyan a Bhagavad-gítában föltárja magát. Nehogy tökéletlen empirikus tudásunk miatt félreértsük a lelki tudományok e nagy jelentőségű könyvét! Tanuljunk vagy közvetlenül Tőle, vagy pedig az Úr által elismert bhaktáktól!

A Bhakták Ligája minden segítséget megad önnek a személyes kapcsolattartás, irodalom, jótanácsok és levelezés útján. Ne hagyja veszendőbe menni ezt a lehetőséget! Tegye tökéletesebbé életét azzal, hogy fölveszi velünk a kapcsolatot! Ami a fizetséget illeti, az nem anyagi. A Bhakták Ligája akkor sem vonja meg öntől nagyszerű szolgálatait, ha nem képes tagdíjat fizetni, mert a Bhakták Ligája Isten legfőbb akaratát igyekszik eltökélten szolgálni, s hittel igyekszik önt is szolgálni azzal, hogy közelebb viszi Istenhez. Ha viszont módjában áll, ne mulassza el a tagsági díj megfizetését. Minden fillért Isten transzcendentális szolgálatára fordítunk, s kötelességünk életünket, pénzünket, értelmünket és szavainkat Isten szeretetteljes szolgálatába állítanunk, ha szeretnénk fölismerni Őt, s ezáltal tökéletessé tenni emberi létünket.

Végezetül hadd mondjuk el, hogy a Bhakták Ligájának célkitűzései nem emberalkotta ideológiák, hanem India lelki kultúrájának őseredeti kincsestárából valók, amiket a feltételekhez kötött élet korlátait meghaladó nagy bölcsek és ácsárják szanszkrt nyelven jegyeztek föl. Ezért szükséges, hogy a világ művelt emberei tanulhassanak és olvashassanak szanszkrtul, ami az árjanok nyelve, a nyelvek anyja. A Bhakták Ligája ezért szanszkrt akadémiát és egyetemi fokozatú főiskolát nyit e nagyszerű nyelv áldásának megismertetése végett. Bármely ország tudósát szívesen látjuk majd az intézmény keretei között, ha elfogadja a Liga szabályait és előírásait. Külön esetben ösztöndíjas hallgatókat is fogadunk.

India politikai függetlenségének kivívása után a hivatalos nyelvnek a szanszkrtnak kellett volna lennie, de ez nem így történt. Bár hajdanán Indiában a tömegek nem ismerték a szanszkrtot, az írott nyelv mégis ez volt. Ennek köszönhetően az irányító osztályok, a bráhmanák és a ksatriják között erős volt a kulturális összetartozás érzése, s őket követték a vaisják és súdrák. A beszélt nyelv vidékenként változott, de az írott szanszkrt nyelv kulturális egyesítő ereje folytán mégsem létezett provincializmus vagy szűklátókörű rivalizálás. Ha India írott nyelve újra a szanszkrit lenne, az minden korábbinál erősebbé tenné az ország kulturális egységét, s ráadásul a világ felvilágosult elméi is csatlakoznának e nyelvhez. A lelki és kulturális haladás érdekében a Bhakták Ligája erre a tökéletességre törekszik.

Om … Tat … Szat

Abhaj Csaranáravinda Bhaktivédánta
alapító és titkár

Kelt Dzshansziban, Auksoja Tritíja napján, 1953. május 16-án.

Adatlap

A szöveg forrása:

A.Cs. Bhaktivédánta Szvámí: Az élet végső célja (könyv)
Magyar Vaisnava Hindu Egyesület 1996
ISBN 963 001985 X

Fordította: Bhakti Kamala Tírtha Szvámí
Szerkesztette: Giridhári dász

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:

His Divine Grace A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada: In Search of the Ultimate Goal of Life – Ramananda Samvada
Rupanuga Bhajana Asrama, Vrndavana, 1993
Senior Editors: J. G. Bhaktigaurava Narasingha Maharaja, Swami B. V. Tripurari

Bhaktipédia felelős:

B.A. Késava szvámí